Humanitárius katasztrófa Moszulban?

Publikálás dátuma
2016.08.30. 07:32
Az Egyesült Államok állta a pesmerga harcosok fizetését FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GILES CLARKE
Komoly humanitárius katasztrófa fenyeget Moszulban, ahonnan akár egymillió ember is elmenekülhet a következő hónapok folyamán. Elsősorban az iraki kurd régió kerülhet rendkívül súlyos helyzetbe.

Az iraki hadsereg, valamint a kurd pesmerga hadsereg folyamatosan közelít az iszlám Állam (IS) legfontosabb iraki fellegvára, Moszul felé, a várost azonban súlyos humanitárius katasztrófa fenyegeti. Az Observer írása szerint legalább egymillióan menekülhetnek a városból a kurd területekre, miközben a régió már az eddigi menekültáradattal is igen nehezen birkózik meg. Borúlátóbb jóslatok szerint a jelenlegi helyzet nyomán iraki Kurdisztán mind gazdasági, mint politikai szempontból összeomolhat.

Már most érzékelhetőek a következményei a gazdasági mélyrepülésnek, amelyet az IS elleni harc, valamint a menekültek magas száma idézett elő. Szakértők rámutatnak, amennyiben a régió nem kap kellő nemzetközi segítséget, úgy minden szempontból teljes káosz, instabilitás fenyegeti. Ez pedig az IS elleni harcban is visszalépést jelentene. Szakértők szerint fenyegetést jelenthet az is, hogy a menekültekkel terroristák is érkezhetnek a kurd területekre.

Haider al-Abadi iraki miniszterelnök korábban reményét fejezte ki, hogy Moszult már 2016-ban felszabadítja az Egyesült Államok által támogatott iraki hadsereg, a kurd pesmerga harcosok és a síita milíciák segítségével. Várhatóan néhány héten belül néhány kilométerre megközelítik a települést, s az előkészületek után megindulhat a támadás. Az iraki erők a napokban foglalták el a Moszultól 70 kilométerre található Karaja városát, amely szakértők szerint stratégiai szempontból volt igen jelentős fejlemény.

Moszulban 1,2-1,4 millió polgári személy rekedt, míg további 825 ezren Ninive és Kirkuk körzetében tengődnek, 250 ezren pedig Anbar tartományban – hangzik a kurd kormányzat becslése. Ramadit ebből a szempontból sokkal egyszerűbb volt visszafoglalni, mert a településen szinte senki sem maradt, s Fallúdzsát is mintegy 40 ezren hagyták el az ostrom előtt.

A kurd kormányzat több lehetőséget vesz alapul. Még a legderűlátóbb forgatókönyv szerint is várhatóan 100 ezer civil menekül majd el a városból. A legrosszabb estben azonban a harcok hónapokig tartanak majd, a hadsereg, s az őket segítő milíciák házról házra tudnak csak előrehaladni, ez esetben azonban a menekültek száma valóban milliós nagyságrendű is lehet.

Az iraki kurd kormányzat úgy véli, hogy az igazság majd a két szélsőséges jóslat között rejlik, ám ha „átlagolunk”, ez is legalább félmillió menekültet jelent majd. Katasztrofális humanitárius helyzet alakulhat ki, hiszen a város hasonló sorsra juthat, mint a szíriai Aleppo, ahol nincs víz, áram és élelmiszer. A moszuli lakosság ellátása csak fél évre 275 millió dollárnyi összeget emészt fel, s ez az összeg a ruházkodást nem is foglalja magában. A kurd kormány szerint azok, akik elmenekülnek Moszulból, teljesen nincstelenül érkeznek, minden vagyonukat, ingóságukat kénytelenek lesznek hátrahagyni.

A Nemzetközi Vöröskereszt júliusi jelentése szinte ugyanazokat a megállapításokat tartalmazza, mint a kurd kormányzatéi. A segélyszervezet abból indul ki, rövidesen egymillió ember menekülhet el Moszulból. Az ENSZ szintén figyelmeztetett arra, hogy beláthatatlan humanitárius katasztrófa fenyeget, ezért adományok fizetésére kérte a tagállamokat. Az iraki kurd vezetés egyelőre mindössze húsz százalékát kapta meg annak az összegnek, amely a menekültek maradéktalan ellátásához szükséges lenne. Ha a régió nem jut hozzá további forrásokhoz, nem kapnak elég vizet és élelmiszert a menekültek. Azok pedig, akik Moszulból keresnének itt menedéket, végképp nem számíthatnának kellő ellátásra.

A kurd régió teljes gazdasági összeomlását azonban nem csak a menekültáradat idézheti elő. A régiót nagyon súlyosan érintette az alacsony olajár, valamint az, hogy a bagdadi kormányzat sem nyújt kellő támogatást. Már tavaszra annyira súlyossá vált a helyzet, hogy a kurd pesmerga harcosok fizetését sem tudták átutalni. Végül az Egyesült Államok sietett a kurdok segítségére, Washington beleegyezett abba, hogy kifizeti az általuk addig csak katonailag segített milicisták bérét. (A kurd harcosok az amerikaiak fontos szövetségesei az Iszlám Állammal szembeni szárazföldi harcban.)

Csakhogy az amerikai pénzből kizárólag a pesmerga harcosoknak jutott, a közszolgálati alkalmazottaknak már nem. Ők hónapokon keresztül nem kaptak, illetve kapnak fizetést. Ez azért is nagyon aggasztó, mert a IS 2014-es előrenyomulása után, de még 2015-ben is az iraki kurd területek számítottak biztonságos és stabil menedéknek. A gazdasági összeomlás azonban morális válságot is előidézhet, ami a szélsőségesek malmára hajthatja a vizet.

A kurd kormányzat már korábban lezáratta a határokat, s további ellenőrzőpontok felállítását tervezi, hogy kiszűrje a potenciális terroristákat. „További intézkedéseket teszünk a határszakasznál, amelynek védelmét még jobban megerősítjük” – szerepel a helyi kormányzat stratégiai dokumentumában. Szakértők azonban figyelmeztetnek arra, hogy egy jelentősebb emberáradat megindulása esetén aligha tudják komolyabb ellenőrzés alá vetni a menekülteket.

A humanitárius helyzet már eddig is felettébb aggasztó volt, hiszen Irakban tízmillióan külső segítségre vannak utalva, s 3 millió a belső menekültek száma, amely az összlakosságnak mintegy tizede. A biztonsági helyzet ráadásul egész Irakban fokozatosan rosszabbodik. Csak július folyamán Bagdadban több százan vesztették életüket az IS öngyilkos merényleteiben.

Moszul azonban más veszélynek is ki van téve. Irak második legnagyobb városáról van szó, amely stratégiai szempontból is különlegesen fontos, már csak azért is, mert közelében található a moszuli gát is. A betonkolosszus 3,4 kilométer hosszú, 113 méter magas és 12 milliárd köbméter víznek állja útját. Ha átszakad vagy felrobbantják, akkor amerikai becslések szerint ötszázezer ember halhat meg, és egymillió veszítheti el otthonát alig néhány óra leforgása alatt.

Ez megnehezíti Moszul felszabadítására indítandó akciót, nem kockáztathatják meg, hogy a terroristák felrobbantsák a gátat. Bár az iraki hadsereg gyakorolja az ellenőrzést felette, különösen veszélyeztetett objektumról van szó.

A közép-keleti államban állomásozó amerikai egységek parancsnoka, Sean MacFarland altábornagy, már tavaly év végén figyelmeztetett a veszélyre, s arra, felmérhetetlen következményei lennének annak, ha felrobbantanák a gátat, hiszen leállna az Irak energiaellátása szempontjából létfontosságú vízierőmű. Ez utóbbi létesítményt a nyolcvanas évek elején építették, s már évekkel ezelőtt is a világ legveszélyesebb objektumának nevezték a szakértők gyenge és málladozó alapozása miatt. A helyzet azóta tovább romlott, hiszen a rendszeres karbantartás el-elmaradt, amióta pedig a körzetben megszaporodtak a harci cselekmények, azóta gyakorlatilag senki nem törődik annak állapotával.

Az IS alakulatai 2014 nyarán foglalták el Moszult, a gát környékéről azonban később kiszorította őket az iraki kormányhadsereg és a kurd harcosok egyeztetett offenzívája. A harcok azonban csak tovább rongálták a gátat, amely Irakban a legnagyobb, a Közel-Keleten pedig a negyedik a sorban. A Tigris folyóra települt erőmű kiesése súlyos következményekkel járna az iraki energiaellátásra. A létesítmény jelenleg csökkentett kapacitással működik, de ha a sok helyen alámosott gát leomlik, Moszul víz alá kerülhet és akár félmillió ember is életét veszítheti.

Ingyenes méhnyakszűrés

Publikálás dátuma
2016.08.30. 07:13
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Szeptember 13-ig igényelhetik térítésmentesen a 7. osztályos lányok szülei a méhnyakrák elleni védőoltást.

A vakcinát azok a lányok kaphatják meg ingyenesen, akik betöltötték 12. életévüket, és a 2015/2016-os tanévben végzik az általános iskola 7. osztályát. Egy írásos tájékoztató csomag részeként már a tanév első napjaiban megkapta minden jogosult gyermek gondviselője a nyilatkozatot. A védőoltás igényléséhez szükséges nyilatkozatot a szülőknek kitöltve és aláírva kell visszajuttatni az iskolába.

A méhnyakrák hosszú évek alatt kifejlődő, panasz- és tünetmentes daganatos elváltozása a 45 év alatti nők második leggyakoribb rákos megbetegedése, melyet a HPV (humán papillomavírus) rákkeltő típusai okozzák, amelyek szexuális úton, illetve a bőrfelületek érintkezésével terjednek.

Az oltóanyag 93,2 százalékban véd a betegség ellen attól függetlenül, hogy melyik típusú HPV okozza a megbetegedést.

Szerző

Nem poloska volt az Eötvös Károly Intézetben?

Megszüntette az Eötvös Károly Intézetben (Ekint) talált poloskának nézett eszköz miatt jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés gyanújával indított nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), mivel az igazságügyi szakértő kizárta, hogy a kérdéses eszköz lehallgató berendezés, vagy akár annak alkatrésze lett volna - tudta meg a Népszabadság. 

Azonban azt, hogy pontosan mit találtak az intézet irodájában, továbbra sem tudni. A szervezetnél azt követően kezdtek el poloskák után kutatni, hogy több kormányzati politikus nyilatkozataiból is arra következtettek július elején, hogy a Soros György által támogatott szervezetek tevékenységével kapcsolatban titkosszolgálati információk állnak a rendelkezésükre. Majtényi László igazgató felkért egy másik szakértőt is, aki kollégájának álláspontjával ellentétes szakvéleményt adott. A rendőrség mostani határozata ellen Majtényi panasszal élhet.

Szerző