9/11 - Amikor az ikertornyok leomlottak

Publikálás dátuma
2016.09.10. 07:33
Valamennyi áldozat nevét felvésték az ikertornyok alaprajzát őrző emlékmedencék korlátjára FOTÓK: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Tizenöt év telt el a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadások óta. Az Egyesült Államok elleni al-Kaida-csapás sokkját azóta sem heverte ki sem Amerika, sem a világ. Fanatikus öngyilkos merénylők utasszállító gépeket használtak fegyverként, a nemzetközi pénzügyi világ központja, s az amerikai politikai hatalom szimbólumai kerültek a célkeresztbe. A 9/11-es terrorcsapás történelmi vízválasztó lett, azon a szeptemberi reggelen mintha véget értek volna a boldog békeidők.

Másfél évtized után jutott el méltó helyére a zászló, amely annak idején a New York-i World Trade Center (WTC - Világkereskedelmi Központ) ikertornyainak romjainál a mentés, illetve az újrakezdés szimbóluma lett. Három tűzoltó (Billy Eisengrein, George Johnson és Dan McWilliams) a Hudson-folyón horgonyzó egyik yachtról, a Star of America tatjáról vette le a zászlót, s állította fel a Ground Zerónál. Az erről készült képek bejárták a világot, s egy másik amerikai hősi szimbólum, a második világháborús Iwo Jima emlékmű zászlót emelő katonáinak képét idézték fel.

A zászló, írta meg a héten a The New York Times, később titokzatos módon eltűnt, s csak nemrégiben került elő: az Egyesült Államok nyugati partján adta le egy ismeretlen. Egy 2014-es tévéfilmben tettek említést a terrortámadás éjszakáján elveszett zászlóról, s néhány nappal később egy magát Brianként megnevező férfi besétált egy rendőrőrsre a Washington állambeli Everettben. A volt tengerészgyalogos által előadott történet kissé bonyolult volt, némely részlete nem is nagyon hihető, de a lobogó valódiságát bizonyítani lehetett. Így aztán most visszakerült a Star of America akkori tulajdonosaihoz. Pontosabban a feleséghez, mert Shirley B. Dreifus férje, Spiros E. Kopelakis időközben elhalálozott, a hajót pedig 2008-ban eladták. Az özvegy a nevezetes zászlót a New York-i Szeptember 11. Emlékmúzeumnak adományozta, ahol csütörtök óta látható.

Szünetel a kampány az évfordulón 
Ahogy korábbi választási években, a szeptember 11-i tragédiát ezúttal sem akarják politikai célokra kihasználni. Az évforduló napján a televíziókban leállítják a választási reklámokat. Az AP hírügynökség úgy értesült, hogy sem Hillary Clinton, sem Donald Trump nem jelezte hivatalosan részvételét a 9/11-es központi megemlékezésen az egykori Ground Zerónál, a 9/11-es emlékmúzeum részét képező két medencénél, amelynek korlátjára valamennyi áldozat nevét felvésték.
2008-ban Barack Obama demokrata és John McCain republikánus elnökjelölt közösen hajtott fejet New Yorkban, négy évvel később Obama a Pentagonnál, kihívója, Mitt Romney pedig Illinois és Nevada államban vett részt megemlékezésen. Idén mindkét nagy párt jelöltje New York-i: Clinton New York állam szenátoraként aktívan segítette a mentést, Trump pedig munkagépeket ajánlott fel a mentéshez, s nemrégiben 100 ezer dollárt adományozott az emlékmúzeumnak.

Tragédia egyenes adásban

A szeptember 11-i terrortámadásokat szinte egyenes adásban nézhette végig a világ. Eleinte csak egy szörnyű balesetnek tűnt, amikor reggel 8 óra 46 perckor egy repülőgép beleütközött a WTC északi tornyába. Nem egy eltévedt kisgép, hanem egy Boeing 767-es utasszállító volt, 87 emberrel a fedélzetén (a gépeltérítőkön kívül). Sokan bekapcsolták a televíziójukat, amikor az első hírek érkeztek, s így milliók látták élőben, amikor 9 óra 3 perckor egy másik óriásgép, a United Airlines 175. számú járata belerepült a WTC déli tornyába, 60-an tartózkodtak a gépen. Az akkori amerikai elnököt, George W. Busht, aki épp egy floridai általános iskolában mesét olvasott a gyerekeknek, ezt követően értesítették: az Egyesült Államokat terrortámadás érte.

A harmadik célpont a Pentagon lett, 9 óra 37-kor az American Airlines 77-es járata, egy Boeing 757-es vágódott be az ötszögletű épület oldalába, hat fős személyzet és 53 utas volt a gépen. Azóta is vitatják, mi lett volna a negyedik célpont, a Fehér Ház vagy a Kongresszus? Ám a negyedik eltérített utasszállító, a United Airlines 93-as járata, szintén egy Boeing 757-es, nem jutott el céljához, az utasok, akik már értesültek az előző terrortámadásoktól, megrohamozták a pilótafülkét, a gép pedig 10 óra 3 perckor a földbe fúródott a Pennsylvania állambeli Shanksville-nél. Azon a gépen 40 ember halt meg, a terroristákon kívül.

A tragikus nap öngyilkos terrortámadásaiban összesen 2996-an haltak meg, 2977 áldozat és a 19 gépeltérítő. Több mint hatezren megsebesültek. Az áldozatok között volt 343 tűzoltó, 72 rendőr és 55 katona, akik New Yorkban a mentéshez siettek, s a World Trade Center pusztulásakor lelték halálukat. Először a déli torony omlott össze, 9 óra 59 perckor, majd az északi, 10 óra 28 perckor. Manhattan északi csücskén, a WTC-t körülölelő komplexumban több kisebb felhőkarcoló is leomlott, vagy súlyosan megrongálódott.

Az elfelejtett helyszín

Megszámlálhatatlan összeesküvés-elmélet kering a 9/11-es tragédiával kapcsolatosan, de talán a legtöbb arról, hogy az amerikai védelmi minisztérium épületébe nem is utasszállító gép, hanem egy rakéta csapódott. „Odabenn a Pentagonban: a második gép” címmel az idei évfordulóhoz időzítve dokumentumfilmet mutat be a PBS amerikai közszolgálati csatorna – a túlélőket megszólaltatva – arról, hogy a védelmi minisztériumban dolgozók hogyan élték át a tragédiát. A Pentagonnál nem voltak tévéstábok, csupán egy térfigyelő kamera villanásnyi felvételén látszik a hatalmas tűzgolyó, de csak egy villanásnyira a becsapódó Boeing 757-es. Maga a gép miszlikekre robbant szét, így a roncsok között alig-alig lehetett a géptest konkrét részeit azonosítani. Talán ezért is kelhetett lábra annyiféle találgatás.

A Pentagonban tartózkodók tudtak arról, hogy mi történt New Yorkban, s értesítették őket, hogy a washingtoni Dulles repülőtérről felszállt egyik – Los Angelesbe tartó - járatot is eltérítették, s hat percen belül érheti el a főváros központját. Nem tudták, mi lesz az eltérített gép célpontja, a Washington-emlékmű, a Fehér Ház, a Capitolium? Mire idáig jutottak a tanakodásban, meghallották a sugárhajtású motorok zúgását. „Minket vesznek célba” – mondta az akkor 43 éves Bill Toti kapitány, rémületbe ejtve a mellette dolgozó titkárnőt. Az asszony azóta sem hajlandó átlépni a Pentagon kapuját – írja a filmet ismertetve az NBC News. Senki nem tudta, mit tegyen, szinte megbénultak. „Ha most történne mindez, mindenki előkapná a mobilját és felvételek százai készültek volna” – mondta Kirk Wolfinger, a film producere.

Ám akik akkor életben maradtak, nem a fényképezőgéphez nyúltak, hanem a mentésben igyekeztek segíteni. Wolfingert igyekeztek lebeszélni a filmről, mondván, a Pentagon története „nem olyan izgalmas”, mint az ikertornyok összeomlása, vagy a 93-as járat utasainak hősies akciója. A megrázó film végül mégis elkészült, a 125 áldozat – 70 civil és 55 katona, illetve a becsapódott gépen elhunyt 59 ember – emlékére, akik a Pentagonnál veszítették életüket. A Pentagon délnyugati oldalát egy év múlva nagyjából helyreállították, s 2008-ra elkészült az emlékpark: 184 padot állítottak fel, mind a 184 áldozat emlékére egyet-egyet.

A mentés hősei

Több mint húszezer „első válaszadó” – tűzoltó, mentős, rendőr, katona – mellett önkéntesek százai dolgoztak a Ground Zero környékén, a Világkereskedelmi Központ ikertornyainak füstölgő romjainál, s az elégett kerozin, elporlott beton, azbeszt, számos veszélyes anyag elegyét lélegezték be, hetekig, hónapokig. Nem sejtették, hogy súlyos egészségügyi problémákkal küzdenek majd egész életükben, ahogy azok sem, akik a környéken, Manhattan déli csücskén laktak vagy dolgoztak azokban az időkben. A WTC egészségügyi programjában 75 ezer embert tartanak nyilván, közülük 5441-en valamilyen rákbetegségben szenvednek – tette közzé az adatokat a Newsweek magazin. Eleinte csak krónikus köhögés, asztma, reflux jelentkezett azoknál, akik részt vettek a mentésben. Körükben már 2005 körül megszaporodtak a rákos megbetegedések, vannak, akik többféle rákban is szenvednek. Idén július végéig 1140-en vesztették életüket a 9/11-es mentés résztvevői közül. A mentésnél dolgozók 85 százaléka férfi, 60 százalékuk fehér, 58 százalékuk sosem dohányzott, 2001-ben 38 év volt az átlagéletkoruk egy statisztika szerint, amelyet a Huffington Post ismertetett.

Több mint 15 ezer tűzoltó és mentős egészségét ellenőrzik rendszeresen, körükben a 9/11 előtti adatokhoz képest 19-30 százalékkal ugrott meg a rákos megbetegedések száma. Az adatok nagyon konzervatív becslések, az emberek korát, munkája veszélyességét, számos más hajlamosító tényezőt is figyelembe vettek – írta a lap. Az orvosok különösen feltűnőnek tartják, hogy a mentésnél dolgozóknál jelentősen csökkent a tüdőkapacitás, s az idő múlásával a légzés nem regenerálódott megfelelően. A belélegzett porszemeket a mikroszkóp alá téve látni lehet, hogy karcinogén anyagok borítják a mikroszemcséket.

Christine Todd Whitman, a Bush-kormányzat idején a környezetvédelmi ügynökség (EPA) vezetője egy héttel a tragédia után azt közölte, hogy New York levegője már nem káros az egészségre. Ez elhamarkodott kijelentés volt, vélik ma a szakértők. Bírósági döntés született azonban arról, hogy az EPA igazgatója nem perelhető, mivel – így az érvelés – nem állt kellő információ a rendelkezésére, s nem akart kárt okozni senkinek.

Tavaly decemberben a washingtoni kongresszus kiterjesztette a törvény hatályát, amely egész életükre ingyenes egészségügyi ellátást biztosít a 9/11-es túlélőknek, a mentésben részt vett embereknek. Idén 330 millió dollárt fordítanak erre az egészségügyi programra, s az összeg becslések szerint 2025-re 570 millió dollárra emelkedik.

A szaúdi kapcsolat
Tizenhárom év után, idén júliusban oldották fel a washingtoni kongresszus 9/11-es vizsgálati anyagának 28 oldalát, amelyeket még a Bush-kormányzat titkosított. Több honatya évek óta hadakozott azért, hogy az amerikai közvélemény megismerhesse a teljes igazságot arról, játszott-e Szaúd-Arábia szerepet a szeptember 11-i támadásokban. Nemcsak Oszama bin Laden, az al-Kaida terrorszervezet vezetője, a 9/11-es merényletek kitervelője volt szaúd-arábiai, hanem a 19 öngyilkos gépeltérítő közül 15 ugyancsak szaúdi volt.
Az Obama-kormányzat úgy ítélte meg, hogy a zárolt dokumentumokban nincs olyan leleplezés, amely arra utalna, hogy a sivatagi királyság segítette volna a géprablókat. A 9/11-es bizottság jelentése összességében úgy fogalmazott, „semmi nem utal arra, hogy az afganisztáni tálibokon kívül más kormányzat anyagilag segítette volna az al-Kaidát a 9/11-es terrortámadások előtt”. Nincs olyan bizonyíték, szögezte le a vizsgálat, hogy a szaúdi kormány vagy vezető szaúdi kormánytisztviselők egyénileg pénzelték volna a terrorszervezetet.
A titkos anyag ugyanakkor két olyan, az Egyesült Államokban élő szaúdit is említ, akik kapcsolatban állhattak a géprablók közül legalább kettővel. Egyikük a Los Angeles-i szaúdi konzulátus diplomatája. Bob Graham volt szenátor, a kétpárti kongresszusi jelentés egyik szerzője kezdettől követelte a titkosítás feloldását. Grahamnek meggyőződése, hogy a géprablók magas szintű szaúdi kapcsolatok és amerikai belső segítség nélkül nem tudták volna ezt a bonyolult terrorakciót megszervezni.
Az FBI és a CIA szerint ugyanakkor az anyagban sok az előzetes, „spekulatív”, további nyomozás igénylő megállapítás. A szaúdi kapcsolat tisztázásának azért van nagy jelentősége, mert a 9/11-es áldozatok hozzátartozói perelni akarják a szaúdi kormányt. A washingtoni képviselőház elé e héten került az a törvényjavaslat, amely egy ilyen per megindítását engedélyezné. A szenátus már rábólintott, Obama elnök azonban, ha elé terjesztik, várhatóan megvétózza azt. A Fehér Ház álláspontja szerint a per veszélyes precedenst teremtene, s az amerikai kormányzat ellen is perek sora indulhatna.



Szerző

Tóth József milliókkal díjazta a Vasast és a Honvédot

A 13. kerületi önkormányzat képviselő-testülete köszöntötte a városrész riói olimpián sikeresen szereplő klubjait és sportolóit, egyúttal Tóth József polgármester átadta a kerület 12 millió, illetve 8 millió forintos támogatását a Vasas SC-nek és a Budapesti Honvéd SE-nek.

Az önkormányzat pénteki tájékoztatása szerint a csütörtöki ceremónián a sportolókat Szabó Gabriella (Honvéd), a Rióban két aranyérmet nyerő kajakos, valamint Sastin Marianna (Vasas) világbajnok birkózó, míg a klubokat Markovits László, a Vasas elnöke és Molnár Imre, a BHSE ügyvezető elnöke képviselte.

Tóth József beszédében kiemelte, hogy a nyolc magyar aranyéremből hetet, a három ezüstből kettőt, míg a négy bronzból egyet a két egyesület sportolói nyertek, akik ezzel dicsőséget szereztek az országnak és a kerületnek egyaránt. "Az önkormányzat nagyon fontosnak tartja a helyi sportmozgalom közösségteremtő és megtartó hatását, nevelő funkcióját, egészségmegőrző szerepét, ezért rendszeresen támogatja a diáksportokat, a szabadidősportokat és a versenysportok utánpótlás nevelését" - idézte a közlemény a polgármestert, aki hangsúlyozta, az olimpikonok teljesítménye elismerést érdemel, "áldozatvállalásuk, több évtizedes, testet-lelket próbára tevő" erőfeszítéseik példaképpé avatják őket.

Szerző

Lochte: eltiltás?

Publikálás dátuma
2016.09.09. 07:53
Hazudott a bajnok sportoló FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HARRY HOW
Sajtóértesülés szerint tíz hónapos eltiltást kapott Ryan Lochte hatszoros olimpiai bajnok amerikai úszó a riói játékok alatt okozott botrányért.

Az amerikai média úgy értesült, hogy az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága és Úszószövetsége közösen hozta meg az ítéletet. Egyelőre hivatalosan senki nem erősítette meg Lochte eltiltását.

A sztár azt állította, hogy augusztus 15-én, Rióban őt és három úszótársát fegyverrel rabolták ki, amikor taxival egy buliról visszafelé tartottak az olimpiai faluba. Később videofelvételek alapján kiderült, hogy valójában ők randalíroztak, rongáltak meg egy benzinkutat és kerültek összetűzésbe az alkalmazottakkal.

A 32 esztendős Lochte később élő televíziós műsorban bocsánatot kért a braziloktól. Elmondta, hogy erős alkoholos befolyásoltság alatt állította azt, hogy kirabolták őket, és túlzásba esett. Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága szintén elnézést kért a sportolók viselkedése miatt. A brazil rendőrség hamis bejelentéssel vádolta meg Lochte-t, ennek maximális büntetési tétele a dél-amerikai országban másfél év börtön.

Szerző