Elegáns és érzékeny gesztus az RTL-Klubtól

Publikálás dátuma
2016.09.15. 10:38
Nemes Jeles László rendező, és Röhrig Géza főszereplő az Oscar szobrocskákkal/Getty Images
A Saul fia c. Oscar-díjas magyar film szeptember 24-én, szombat este látható első ízben televíziós vetítésen az RTL Klub jóvoltából, a csatorna jelezte: reklámok nélkül adja le Nemes Jeles László alkotását - írja az Origo.  

Mint idén februárban a Népszava is örömmel beszámolt róla, Nemes Jeles László rendező február 29-re virradó hajnali 5 óra után pár perccel átvette az Oscar-díjat a legjobb idegen nyelvű film kategóriában a 88. díjkiosztó gálán Los Angelesben. A tavaly májusi cannes-i Zsűri Nagydíja óta fantasztikus sikert futott be az elsőfilmes fiatal magyar rendező munkája: elsőként kapta meg magyar filmként a Golden Globe-díjat, elsőként a függetlenek Oscarjának nevezett Independent Spirit Awards díjat, és 34 év után ismét meghódította a legjelentősebb filmes elismerést Los Angelesben. A díjözön kapcsán Nemes Jeles hangsúlyozta: fontos, hogy beszéljünk a holokausztról. Abban nőttem fel, hogy a családunkat szétrombolta a holokauszt, amikor zsidótlanították Európát. Azóta a holokausztból egy absztrakció lett. Nem a díjakról álmodoztunk, hanem hogy minél többen lássák a filmet, mert fontos, hogy a fiataloknak ne csak egy absztrakt dolgot jelentsen a holokauszt.

A film nagy siker volt a hazai mozikban is, de a televíziós vetítéssel még inkább teljesül a rendező óhaja: arról álmodoztunk, hogy minél többen lássák a filmet.

A Saul fia hosszú évek óta az egyik legtöbb nemzetközi elismerést begyűjtő filmmé vált az elmúlt hónapokban, ezért is megtiszteltetés az RTL Klub számára, hogy a készítők a csatornát választották az első televíziós sugárzásra. Az RTL Klub a filmet a feldolgozás módja miatt megszakítás nélkül sugározza majd szeptember 24-én, szombaton 21 óra 50 perctől - közölte a csatorna.

Szerző

Nyílt nap a Francia Intézetben

Nyílt napot tartanak szombaton a Francia Intézetben, ahol a látogatók színes nyelvi és kulturális programokon keresztül ismerkedhetnek a francia nyelvvel és az intézmény tevékenységével. 

Többek között élőfestés, filmvetítés, digitális fotóműhely, nyomkereső kvíz és kreatív foglalkozás várja az érdeklődőket.

Az intézet bejárata előtti térre érkezik a franciaországi Privas városából - egy egykori tűzoltóautóból átalakított kocsijával - a Lardenois és társai színházi társulat, amely európai turnéja során Budapesten áll meg először.

A medve, akinek kardja volt című, gyerekeknek szóló produkciót francia nyelven adják elő, de a különféle látványelemeknek és zenei betéteknek köszönhetően a darab a magyar gyerekek számára is élményt nyújt.

Szabó-Lencz Péter, azaz Petyka élőfestés-performansszal készül a nyílt napra, amelyen grafikái a közönség előtt nyernek formát. A belépés minden programra ingyenes.

Szerző

A zsenik kényelmetlenek

Publikálás dátuma
2016.09.15. 07:47
Mikola Gergő és Kulcsár Viktória az Amadeusban FORRÁS: THÁLIA SZÍNHÁZ
A kaposvári teátrum, Barta Lajos Szerelem című darabját játszotta a Vidéki Színházak Fesztiválján a Thália Színházban, az előadásban több kiemelkedő színészi teljesítményt élvezhettünk. A Pécsi Nemzeti Színház Peter Shaffer darabjával az Amadeussal érkezett, melyben a hatalom és művészet kapcsolata is terítékre kerül.

Az ablakok fontos szerepet kapnak Barta Lajos Szerelem című tragikomédiájában, olvashattuk az előadás műsorfüzetében. A vágyak, a szabadság szimbólumai, a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában be is töltik a teret. Csík György díszlete pontosan jelzi a cselekmény tétjét, az ablakokon belüli világból törnének ki Szalay nyugalmazott mérnök lányai, de ahhoz mindennek össze kellene jönni.

És ez mind inkább illúzió, mint valóság. Barta műve száz évvel ezelőtt íródott, de ma is jól játszható anélkül, hogy szükség lenne rendezői rátétekre. Guelmino Sándor, az előadás színpadra állítója bízik az író szövegében, amit azért mintha frissebbé tett volna. Az előadás erőssége a színészi játék és a színészek közötti összhang.

Jó szembesülni, hogy bár a darab megírása óta sokat változott a világ, de az változatlan, hogy gyakran kergetjük magunkat hiú ábrándokba, szerelemnek hívjuk, ami nem is biztos, hogy az, legalábbis sokszor valami hibádzik, vagy nem jól választunk, vagy időközben romlik el valami. Máskor önmagába a szenvedélybe szeretünk bele anélkül, hogy számot vetnénk azzal, ki is szerelmünk tárgya.

Na és a körülmények sem mellékesek, az egzisztencia, és más racionális tényező (Barta darabjában például a háború.) A magyar Három nővérként emlegetett műben is az igazit keresik a lányok, hogy aztán jó nagyot csalódjanak. Aki meg végül mégis megtalálja a párját, már el sem hiszi, hogy a szerelem közelébe jutott. Az előadás fanyar tükröt tart, a szituációk szarkazmusán jól szórakozunk, miközben jól látjuk, merre is haladunk valójában. A színészcsapat - mint már jeleztem - figyelemre méltóan erős.

Az apát és anyát alakító Kovács Zsolt és Takács Kati, a régi nagy kaposvári előadásokra emlékeztetett, legalábbis a játékintelligenciát és a bölcs iróniát tekintve mindenképp. A három lány – Mészáros Sára, Nyári Szilvia és Szvetnyik Kata - valamennyien izgalmas nőket jelenítenek meg, különösen Mészáros és Szvetnyik lubickol néhány jelentben.

A vizaviszomszéd Komoróczy adótiszt szerepében Kelemen Józsefnek többször, mintha önmagával is meg kellene harcolnia, de végül nem jön ki rosszul a küzdelemből. A fiatal Fándly Csaba a Pestet választó költő szerepében kifejezetten jó benyomást keltett. Mindhárom lány az előadás egyik pontján úgy dönt, kilépnek az ablakon a szabad világba, csakhogy ekkorra már szinte minden elveszett. A szerelem is.

A Pécsi Nemzeti Színház Peter Shaffer Amadeus című darabjával képviseltette magát a fesztiválon. Az előadás komolyan veszi önmagát, nagyot vállal, hiszen - ahogy a színlapon is olvashatjuk - élőben hallhatjuk Mozart legcsodálatosabb darabjainak részleteit a Pécsi Szimfonietta mintegy harminc zenészének az előadásában. Tehát egy zenekar is erősíti a produkciót, ami mindenképp fontos tényező.

Ráadásul zenei szerkesztőként az elismert szakember, Mácsai János felügyelte a zenei betéteket, ami szintén jót tett az előadásnak. Az más kérdés, hogy néhol, főként a technikai körülmények miatt, a zenészek már csaknem elnyomták a prózistákat, de szerencsére ez csak néhány alkalommal volt érezhető.

Shaffer darabja több morális alapvetést vet fel, miközben általában egy felületen túl nem jut. Most viszont Méhes László rendezőnek és Keszthelyi Kinga dramaturgnak is köszönhetően, bizonyos húzások miatt nyersebb a mondanivaló. Természetesen Mozart a zseni és a középszerű udvari zeneszerző Salieri küzdelme áll a középpontban, de hangsúlyossá válik az is, hogy egy művész miként viszonyul a hatalomhoz. Ki mennyit enged meg magának és annak milyen következményei lehetnek.

Tanulságos például ahogy II. József császár reagál az eseményekre. Látszólag tehetségpárti, még arra is hajlandó, hogy saját rendeletét megmásítsa. De aztán fontos pillanatokban enged a középszernek.

Mint tudjuk, a Shaffer-mű ellentmond a hiteles Mozart-életrajznak, hiszen Mozart haláláért minden bizonnyal nem Salieri a felelős, de a darab dramaturgiája szempontjából a Mozart-Salieri konfliktus végletessége érthető. Emlékezhetünk remek színészpárosokra az Amadeus kapcsán például Alföldi Róbertre és Darvas Ivánra, vagy egy nem olyan régi előadásból Keresztes Tamásra és Kulka Jánosra. Most a fiatal, rendkívül tehetséges Mikola Gergőt láthatjuk Mozartként és Rátóti Zoltánt Salieriként.

Mikola elhiteti Mozart zsenialitását, ugyanakkor pontosan hozza a figura szertelenségét, infantilizmusát is. Rátóti megoldja a feladatot, de mintha nyomná valami teher és többször, főként az előadás végén a mély megéltséget zavaró harsánysággal pótolja.

Kulcsár Viktória Constanze Weberként szintén igazi főszereplőjévé válik az előadásnak. Egészen megrendítő, amikor a halott Mozart mellé fekszik és próbálja őt elengedni. Az előadás végén Salieri egy talicskában tolja ki a halott Mozartot és egyszerűen kifordítja a kocsi tartalmát. A zsenik ma is kényelmetlenek.

Szerző