Theresa May a migránsokról

Publikálás dátuma
2016.09.20. 07:35
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Theresa May brit miniszterelnök szerint a menekültválság kezelésének egyik fő elemévé kell tenni a gazdasági migránsok és a konfliktusövezetekből érkező tényleges háborús menekültek közötti különbségtételt.

Segélyszervezeti aktivisták hétfőn – az ENSZ menekültügyi csúcstalálkozója elé időzítve – több ezer olyan mentőmellényt helyeztek el a londoni parlament előtti téren, amelyeket a tengeren átkelő menekültek használtak.

Theresa May, aki felszólal az ENSZ-konferencián, a Downing Street hétfői ismertetése szerint három fő alapelv érvényesítését szorgalmazza majd előterjesztésében. A brit kormányfő szerint ragaszkodni kell ahhoz, hogy a menekültek az általuk elért első biztonságos országban kérhessenek csak menedékjogot.

Emellett hatékonyabban meg kell különböztetni a háborús övezetekből érkező tényleges menekülteket azoktól, akik gazdasági okokból, a jobb élet reményében hagyták el hazájukat

Zágrábnak két választása van: vagy kerítést épít, vagy másokkal közösen védi a macedón határt, ellenkező esetben a migránsok egykettőre Horvátországban lesznek, ahonnét nem tudnak majd továbbmenni, miután Szlovénia és Magyarország lezárta határait az illegális bevándorlók előtt - írta a Vecernji List című horvát napilap csütörtökön.

Az újság idézi Kolinda Grabar-Kitarovic államfőt, aki New Yorkban, az ENSZ Közgyűlés 71. ülésszakának általános vitájában kijelentette: egy újabb migránshullám esetén Zágráb nem engedheti át az országon a Közel-Keletről érkező bevándorlókat - mint tette azt korábban -, mert a szomszédos országok lezárták előttük a határaikat. Figyelmeztetett, hogy Horvátországnak meg kell védenie területét, de segítenie is kell azokon, akik rászorulnak.

Josip Buljevic ügyvezető védelmi miniszter a lapnak úgy nyilatkozott, hogy Horvátországnak két lehetősége van, ha újra felújul a balkáni útvonal, mert ebben az esetben a migránsok rövid időn belül elözönlik Szerbiát, Romániát, Bulgáriát és Horvátországot. Vagy a görög modellt választja, amely azt jelentené, hogy gyűjtőközponttá válna az ország, és akár 50 ezer bevándorlót is el kellene látnia, vagy a magyar, szlovén és osztrák modell szerint kerítést épít határán - magyarázta.

Ranko Ostojic volt szociáldemokrata belügyminiszter szerint a kerítés nem megoldás, és nem állítja meg a menekülteket. Úgy vélte: Zágrábnak nyomást kell gyakorolnia az Európai Unió intézményeire, hogy léptessék életbe a Törökországgal kötött megállapodásban foglaltakat, valamint mielőbb toloncolják vissza a gazdasági bevándorlókat származási országukba.

Ante Kotromanovic volt védelmi miniszter úgy látja, a legjobb megoldás az volna, ha a balkáni útvonalon fekvő országok rendőri segítséget küldenének a görög-macedón határra. Utalt arra, hogy Horvátország helyzete más, mint a szomszédos országoké, mert sokkal hosszabb és nehezebben ellenőrizhető határa van (a horvát-boszniai határ több mint 1000 kilométer hosszú, a déli országrész pedig az Adriai-tengerrel határos). Nem támogatja a kerítésépítést Vlaho Orepic ügyvezető belügyminiszter sem.

A Jutarnji List című horvát napilap arról cikkezett, hogy Horvátországnak nincs terve egy újabb, fékezhetetlen tömeges bevándorlás esetére. Az ügyvezető belügyminiszter arról beszél, hogy Zágráb felkészült egy újabb migránsáradatra, és nem fog kerítést építeni határán, a választásokon győztes jobboldali Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) pedig nincs hivatalos álláspontja.

A Vecernji List a témával kapcsolatban korábban azt írta: a hatóságok arról próbálják meggyőzni a közvéleményt, hogy "mindent ellenőrzés alatt tartanak", és megbirkóznak egy újabb beáramló tömeggel, de a terepről más információk érkeznek. "A szerb-horvát határt mindennap százak lépik át illegálisan, akiket a rendőrök azonnal visszaküldenek Szerbiába" - állítja a lap. Egy meg nem nevezett forrás alapján az újság arról számolt be, hogy ezeket az embereket nem veszik nyilvántartásba, erről pedig a rendőrök szóbeli utasítást kaptak.

Egyeseknek mégis sikerül egérutat nyerniük. A múlt héten a helyi sajtó jelentette, hogy több tucat migránst tartóztattak fel a horvát hatóságok Zágráb közelében. A horvát főváros 300 kilométerre fekszik a szerb határtól.

Az elmúlt egy évben több mint egymillió illegális bevándorló érkezett Nyugat-Európába az ellenőrizetlen migránsáradattal. Márciusban azonban a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt.

Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek vagy ott akarnak menedéket kérni. Horvátországban tavaly szeptember óta csaknem 700 ezer illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba.

 A migrációs politikáról folytatott vitákban eltűnik a klasszikus bal-jobb politikai tengely, helyét az európai vagy multilaterális, és a nemzeti megközelítés eltérése váltja fel - mondta a német belügyminiszter kedden Berlinben, a Migráció és integráció - kongresszus a jövőről című konferencián.

Thomas de Maiziere a tanácskozást megnyitó beszédében kiemelte: hozzá kell szokni ahhoz, hogy a politika egy sor területén egyre inkább feloldódik a baloldali és jobboldali megközelítés szembenállása, és megjelenik az "egoista nemzeti-globális európai" választóvonal, a nemzeti érdekeken alapuló és a szélesebb összefüggésekre kitekintő gondolkodás eltérése.
Egyik oldal erőltetése sem visz előre, a leghasznosabb a két megközelítés egymást kiegészítő alkalmazása, de Németországnak az európai megoldást kell előnyben részesítenie, legalábbis az olyan határokon átívelő ügyekben, mint a migráció, a terrorizmus vagy a szervezett bűnözés - mondta.

A "jó európai megoldás Németország nemzeti érdeke", különben sem hinné el senki Németországnak, hogy nem a saját érdekét tartja szem előtt, amikor Európáról beszél - jelentette ki a miniszter.

A migrációról és a menekültek integrációjáról szóló diskurzusban elsőrendű fontosságú a ragaszkodás a tényekhez, a túlzások és "a nyelv hiszterizálásának" kerülése - hangsúlyozta Thomas de Maizire, visszautasítva és a valóságtól elrugaszkodottnak nevezve azt a vélekedést, hogy a német állam összeomlott volna a tavalyi menekülthullám súlya alatt.

Az integrációval kapcsolatban nemcsak az eszközökről, hanem a célokról is beszélni kell, végig kell gondolni, hogy a befogadó társadalom a munkavégzés, a nyelvtudás és a törvénytisztelet hármas alapkövetelményén túl mit vár el a beilleszkedőktől. Azt a kérdést kell megvitatni, hogy "hogyan akarunk együtt élni" - mondta a miniszter.

Nem sikeres az integráció, ha valaki dolgozik és nem szorul segélyre, megtanul németül és betartja a törvényeket, de nem mozdul ki honfitársai köréből. Az integrációnak azt kell céloznia, hogy a beilleszkedő emberek a maguknak érezzék a befogadó társadalmat hagyományaival, életmódjával együtt, és felelősséget vállaljanak érte - tette hozzá Thomas de Maiziere.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa kiemelte: tudomásul kell venni, hogy a vallásnak fontos szerepe van, és a vallási közösségeknek nagy felelősségük van az integrációban. Mint mondta, nem ártana, ha a németek tudnák, hogy mi a különbség szunniták és síiták között, és el tudnák magyarázni egy szíriai menekültnek, hogy mi a különbség katolikusok és reformátusok között.

A félelem az "állítólagos iszlamizációtól" szorosan összefügg a hittel, vallással kapcsolatban a német lakosságban mutatkozó bizonytalansággal - tette hozzá. Aláhúzta, hogy a németországi muzulmán közösségnek "hatalmas esély, feladat és kockázat" a muszlim menekültek integrációja, hiszen megmutathatják, hogy lehet sikeres a beilleszkedés, de ha nem tesznek érte, akkor sokkal nehezebb lesz biztosítani a muzulmán vallás elfogadottságát.

Thomas de Maiziere hangsúlyozta, hogy "nem lehet mindent tolerálni" és "nem lehet minden érték nálunk, ami érték egy más kultúrában". Ezért ki kell kijelölni a határokat, "nem kicsinyesen, beszűkülten, nyárspolgár módjára", de egyértelműen. Így a többi között szükséges rögzíteni, hogy Németországban elfogadhatatlan a gyermekházasság és a "becsület összekapcsolása az erőszakkal", vagy éppen a kézfogás megtagadása és az arc eltakarása. Ezeknek a határoknak a kijelölése a német társadalom egyik legfontosabb feladata a következő években - mondta a szövetségi belügyminiszter.

Hozzátette: az eddiginél több elutasított menedékkérőt kell hazatelepíteni, önkéntes távozásra ösztönözni vagy szükség esetén kitoloncolni, mert "az integráció csak akkor sikerülhet, ha világos, hogy kire vonatkozik". Németország nem fogadhat be mindenkit, csak azokat a menedékkérőket integrálhatja, akik rá is szorulnak a védelemre. Az összes többi kérelmezőnek el kell hagynia az országot - jelentette ki Thomas de Maiziere.

Szerző

Őrizetbe vették a New York-i robbantót

Egy 28 éves afgán férfi, Ahmad Khan Rahami lehetett a hétvégi robbantás elkövetője – közölte tegnap New York polgármestere, Bill de Blasio. A rendőrség őrizetbe vette a férfit néhány órával azt követően, hogy közzétette a gyanúsított fotóját.

Figyelmeztették a lakosságot arra, a férfinél fegyver lehet. Andrew Cuomo, New York állam polgármestere szerint összefüggés lehet a New Yorkban és a New Jerseyben talált robbanószerkezetek között. Bár korábban cáfolták, Cuomo polgármester tegnap megerősítette, hogy nemzetközi terrorizmushoz köthetők a robbantások, s egy terrorista sejthez tartozhatott a körözött férfi.

A szombat esti, manhattani robbantásban, Chelsea-ben senki nem veszítette életét, 29-en megsebesültek. A rendőrség vasárnap este, közép-európai idő szerint hétfőre virradóra megállított egy gyanús autót és öt embert vittek be egy manhattani őrszobára, hogy kikérdezzék őket. Úgy tudni, jórészt egy család tagjai voltak, s a repülőtér felé tartottak. Egyelőre egyikük ellen sem emeltek vádat.

Ugyancsak vasárnap este a New Jersey állambeli Elizabeth-ben, egy vasútállomás közelében, egy szemetesben találtak egy hátizsákot, benne öt robbanószerkezettel. Bombakereső robottal vizsgáltatták meg a csomagot, az egyik házilagos csőbomba felrobbant. A másik négyet biztonságba helyezték, s a virginiai Quanticóban, az FBI egyik laboratóriumában vizsgálják tovább.

Szombaton New Jerseyben, Seaside Park közelében, egy jótékonysági futóverseny útvonalán robbant bomba, senki nem sérült meg. Ott három csőbombát erősítettek egymáshoz, de csak az egyik robbant fel. A futást késve indították, ellenkező esetben rengetegen lettek volna a helyszínen. Csupán a harmadik hétvégi merényletet, a minnesotai késelést vállalta az Iszlám Állam terrorszervezet, ott kilenc embert sebesített meg az elkövető, akit lelőttek a rendőrök.

Elizabeth-i lakos volt a feltételezett robbantó, az amerikai állampolgárságot kapott afgán férfi utolsó ismert lakását átkutatta a rendőrség. Rahami a térfigyelő kamerák felvételei szerint mind a felrobbant, mind az épségben megtalált bombához hozzáköthető, mindkét helyszínen járt. A Seaside Park-i és az elizabeth-i csőbombákhoz is köze lehet.

A New York-i robbantó ugyanúgy fémdarabokkal megrakott kuktafazékból épített bombát, mint a Carnajev-testvérek, akik 2013 áprilisában, a bostoni maratoni futás célegyenesében hajtottak végre kettős merényletet. A bostoni robbantók játékautók távirányítóit használták detonátorként, petárdákból kinyert puskaport robbanóanyagként. A New York-i szerkezeteket mobiltelefonokhoz kötötték, s ammónium-nitrát, illetve alumíniumpor keverékével voltak megtöltve – írta a The New York Times. A Carnajev-testvérek egy jemeni al-Kaida videó alapján építették a bombájukat.

Visszatért az Egyesült Államokba a New York-i robbantó felesége. A 28 éves afgán férfit, Ahmad Khan Rahamit egy newarki kórházban ápolják, a robbantó a rendőrséggel folytatott tűzharcban sebesült meg. 

A férfit először csak öt rendőr elleni gyilkossági kísérlettel vádolták meg, de később a New Yorkban és New Jersey-ben végrehajtott robbantásokért, s házilagos bombák elhelyezéséért is vádat emeltek ellene. A manhattani robbantásnak 31 sérültje volt, a Seaside Park-i jótékonysági futás útvonalán elhelyezett bomba detonációjánál senki nem sérült meg, de csak azért, mert a futást késve indították.

Az afganisztáni születésű férfi pakisztáni felesége, Asia Bibi Rahami néhány nappal a robbantásokat megelőzően elutazott az Egyesült Államokból, de tegnap visszatért. Az asszony az Egyesült Arab Emirátusokban önként találkozott az amerikai bűnüldöző szervek képviselőivel, s válaszolt a kérdéseikre. Két éve, amikor terhes volt, Rahami egy amerikai képviselő segítségét kérte, hogy a feleségének amerikai vízumot szerezzen.

Az afgán férfinek egy másik nőtől is született gyereke, Maria Mena – a nevét a Reuters tudta meg, hivatalosan nem hozták nyilvánosságra – tavaly csupán egyszer látta gyereke apját, s a héten bírósághoz fordult, kérve, hogy nyilvánítsák a gyerek kizárólagos gondozójává.

A New York-i robbantónak egyelőre nincs védőügyvédje. Még azon is vitáznak, hogy a szövetségi hatóságok, vagy New Jersey állam hatóságai illetékesek az ügyében. Rahamit New Jersey-ben vették őrizetbe. A nyomozás nagy erőkkel folyik, nem utolsósorban azt próbálják kideríteni, hogy a robbantó egyedül cselekedett-e, vagy voltak segítőtársai.

Ötrendbeli gyilkossági kísérlet miatt emeltek vádat a New York és New Jersey államban elkövetett robbantások gyanúsítottja ellen. A 28 éves, afgán származású Ahmad Khan Rahamit a New Jersey állambeli Lindenben vették őrizetbe. 

A férfit egy bártulajdonos ismerte fel, aki riasztotta a rendőrséget, a tűzharcban öt rendőr és a gyanúsított is megsebesült. Egyelőre nem a bombamerényletek, hanem e lövöldözés miatt vádolták meg Rahamit, akit 5,2 millió dollár óvadék ellenében helyeznének szabadlábra. Ugyancsak megvádolták illegális fegyvertartás miatt. Az első meghallgatását szeptember 28-ra tűzték ki.

Rahamiról az eddigi nyomozás kiderítette, hogy több alkalommal járt Afganisztánban, s két alkalommal Pakisztánban is. 2014-ben majdnem egy évet töltött a pakisztáni Quettában, s pakisztáni nőt vett feleségül. Hazatérése után mindig többszörös ellenőrzésen esett át, de nem került fel a terroristagyanús személyek listájára.

Barátai szerint az utóbbi években vallásosabb és megfontoltabb lett. Most vizsgálják, külföldi tartózkodása során kapcsolatba került-e az Iszlám Állammal vagy az al-Kaida terrorszervezettel. Az afganisztáni tálibok cáfolták, hogy közük lenne a robbantásokhoz.

A Rahami-családnak büféje volt a New Jersey állambeli Elizabeth-ben, a 24 órát nyitva tartó boltban nagy volt a hangoskodás, zavarták a szomszédokat, még fel is jelentették őket. A családnak nem ment túl jól, apja 2005-ben csődeljárást kért maga ellen. Rahami 1995-ben érkezett először az Egyesült Államokba, 2011-ben kapott amerikai állampolgárságot.

Továbbra sem egyértelmű, hogy Rahami egyedül készítette a házilagos robbanószerkezeteket, vagy volt segítsége. A férfi egyértelműen hozzáköthető mindkét szombati robbantáshoz, s noha a térfigyelő kamerák felvételéről úgy tűnt, hogy társai is lehettek, ezt később cáfolták. Nem tudni, hol készíthette a bombákat, hogy családjából tudott-e valaki arról, mire készült. A CNN szerint azt sem tudni, hol él a pakisztáni feleség, a robbantásokkal gyanúsított férfi korábban kérelmet adott be, hogy az Egyesült Államokba vihesse.

Ahmad Khan Rahami, a New York-ban elkövetett szombat esti robbantás afgán származású gyanúsítottjának az édesapja már 2014-ben jelezte a New Jersey-i rendőrségnek, hogy fia egy terrorista - jelentette kedden a The New York Times napilap. 

Mohammad Rahami a tekintélyes lapnak nyilatkozva elmondta: két éve közölte a rendőrséggel, hogy fia egy terrorista. Ezt viszont közvetlenül azután tette, hogy Ahmad összeverekedett az édesapa egy másik fiával, akit késsel meg is szúrt.  A bejelentést továbbították a Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI), amelynek a munkatársai kikérdezték az apát. Mohammad Rahami azonban visszavonta kijelentését, mondván, hogy méregből nevezte fiát terroristának. 

Az édesapa ugyanakkor a The New York Times-nak adott interjújában azt állította, hogy az FBI-jal közölte azt, hogy fia terrorista, a nyomozó iroda azonban két hónapnyi vizsgálódás után arra a következtetésre jutott, hogy Ahmad nem az. Egy nevének elhallgatását kérő rendvédelmi vezető az AP-nek korábban azt mondta, hogy a férfi a robbanások idején nem szerepelt a terrorizmussal gyanúsított személyek szövetségi listáján.

Ahmad Rahami elfogása óta azonban egyre több olyan nyomot fedeznek fel a hatóságok, amelyek utalnak arra, hogy a férfi támogatta a szélsőséges eszméket. A rendőrség ugyanis egy noteszt talált a robbantással gyanúsított férfinél, amelyben a dzsihadizmus ügyével szimpatizáló írásai szerepeltek - közölte egy névtelenül nyilatkozó rendvédelmi tisztviselő a The New York Times-szal. 

Rahami egyebek közt a kafírok, azaz a nem muzulmán hitetlenek megöléséről is írt noteszében - tette hozzá a tisztviselő. A The New York Times szerint a hatóságok vizsgálják a gyanúsított 2010 és 2014 között tett külföldi útjait is. Ebben az időszakban Rahami majdnem egy évet töltött Pakisztánban. Egyelőre nem állapították meg a nyomozók, hogy a férfi egy terrorista sejt tagja lenne, az előzetes feltételezések szerint egyedül hajtotta végre a robbantásokat. 

Szombat este Manhattan előkelő Chelsea negyedében pokolgép robbant, 29 ember sebesült meg. A hatóságok látókörébe került Rahaminak feltehetően köze volt a korábban a New Jersey állambeli Seaside Parkban történt robbanáshoz is. Ez utóbbi helyszínen egy jótékonysági futóverseny megkezdése előtt robbant fel egy csőbomba, az eseményt lemondták, a robbanásban senkinek sem esett baja, de helyszínen három további fel nem robbant pokolgépet találtak. 

Emellett nyomozás folyik egy New Jersey-i vasútállomáson talált, robbanószereket tartalmazó hátizsák, valamint a chelsea-i robbanás helyszínétől nem messze talált, távirányításos, fémhulladékkal megrakott, fel nem robbant kuktabomba ügyében is.     Hasonló eszközt használtak a 2013. áprilisi bostoni maratonon elkövetett robbantásnál is, amelyben hárman meghaltak és 264 ember megsebesült.

Barack Obama szerint a terroristák nem tudják aláásni az amerikai életformát. 

Az amerikai elnök New Yorkban tett nyilatkozatot hétfőn az elmúlt két napban az országban történt, s azóta terrorcselekményeknek nyilvánított robbantásokról és késeléses merényletekről. Hangsúlyozta, hogy Iszlám Állam nevű terrorszervezet dzsihadistái és általában a szélsőségesek nem lesznek képesek aláásni az amerikai életformát, ugyanakkor figyelmeztette honfitársait: nem szabad, hogy eluralkodjon rajtuk a félelem. "Még ha most ébereknek és agresszívaknak kell is lennünk, ne engedjük, hogy a félelem hatalmába kerítsen bennünket" - fogalmazott. 

New York és New Jersey lakóira utalva megjegyezte: itt az emberek nem félnek, kemények és kitartóak, és minden nap intézik a maguk dolgait. Ez a keménység és kitartás az, amelyet szerinte sem az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, sem más nem tud megtörni az amerikaiakban. "Ez a fajta erő tesz engem is büszkévé arra, hogy amerikai vagyok" - hangsúlyozta Barack Obama. 

Bejelentette azt is: a nyomozás mind a New York-i robbantás, mind a New Jerseyben talált robbanószerkezetek ügyében nagy erőkkel folyik, s immár egyértelmű az is, hogy a vasárnapra virradóra Minnesotában elkövetett késeléses merénylet szintén terrorakció volt, és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is ekként vizsgálja. Ugyanakkor egyelőre nem látszik kapcsolat az akciók között - szögezte le az elnök.

Közben a republikánus elnökjelölt, Donald Trump kampánya Obamát kárhoztatta, mondván, hogy nem eléggé kemény kezű. Jason Miller, Trump kommunikációs tanácsadója közleményben szögezte le, hogy az Obama-kormányzat "kicsinyíti a terrorveszélyt, s ezzel mindnyájunkat veszélybe sodor". Miller hozzátette: Hillary Clinton, a Demokrata Párt elnökjelöltje "végig támogatta Obama kudarcot vallott politikáját az Iszlám Állam ellen, és a választóknak tudniuk kell, hogy ő is részese a Fehér Ház zavarba ejtő helyzetértékelésének".

Hillary Clinton egyébként hétfőn nagyobb ellenőrzést sürgetett. Közben a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) közölte: a szombat esti New York-i robbantás gyanúsítottjának, a 28 éves, afganisztáni születésű, de amerikai állampolgár Ahmad Khan Rahaminak az ujjlenyomatait megtalálták a felrobbant kuktán és a rákötözött mobiltelefonon is.

Szerző

Hattyúkkal utazik egy brit környezetvédő

Az orosz sarkvidéki területektől Nagy-Britanniáig, több mint hétezer kilométeren át követi a hattyúk vándorlását egy speciális motoros siklóernyővel egy brit állatvédő, hogy kiderítse, mitől csappant meg az utóbbi húsz évben a Bewick-hattyúk száma. 

,,Két éve tervezem ezt az expedíciót. Ez egy igazi kaland lesz számomra. Szeretek repülni és megszállottja vagyok a vadvilágnak" - mondta Dench, hozzátéve, hogy végig filmezni fog, és alig várja, hogy megmutassa a világnak a hattyúk repülését a tundrától Nagy-Britanniáig.

Útját műholddal követik nyomon és hetente kétszer videonaplóban fog beszámolni az élményeiről. A tervek szerint október végén érkezik meg Franciaországba, ahol megvárja a megfelelő időjárási feltételeket a csatornán való átkeléshez, majd London délnyugati része felé veszi az irányt.

Szerző