Több ezer házkutatást tartottak Brüsszel hírhedt kerületében

Brüsszel hírhedtté vált, Molenbeek nevű kerületében a februárban indított "takarítás" keretében több ezer lakást, házat vizsgáltak át, az akció a negyed 95 ezer lakójából több mint tízezer embert érint, és több tucat kábítószer-csempészettel, terrorizmussal és pénzmosással összefüggésbe hozható céget fedtek fel - jelentette kedden a La Libre Belgique című, francia nyelvű belga napilap Molenbeek polgármesterére hivatkozva.

A vallon, liberális Francoise Schepmans elmondta, hogy a kerület hírneve a 130 ember életét követelő, Párizsban elkövetett novemberi terrortámadásokat követően rohamosan romlott. Jan Jambon szövetségi belügyminiszter, a flamand, jobboldali politikus akkor egyenesen Molenbeek kipucolásáról beszélt. Schepmans terrorizmus elleni harcról és a szabályok betartatásáról beszél.

Arról számolt be, hogy február óta 5073 lakást és házat kutattak át, ami 12 444 embert érintett. 589 embert töröltek a népesség-nyilvántartásból, mert kiderült, hogy nem élnek a megadott címen. Ennek oka lehet az is, hogy az egyedül élők nagyobb támogatást kapnak az államtól, és így játsszák ki a szociális ellátórendszer hiányosságait. A hatóságok 37 útlevelet vontak be.

450 non-profit szervezetet világítottak át, közülük 91 esetben merült fel kábítószerrel való visszaélés, pénzmosás vagy terrorizmus gyanúja. Több esetben állapították meg róluk, hogy hamis céllal jegyeztették be magukat non-profitként; van például, amelyik sportegyesületként szerepel a nyilvántartásban, de valójában csak teázót üzemeltet.

A polgármester elmondta, hogy az utóbbi időben kevesebben utaznak Szíriába a kerületből, de aggodalmát fejezte ki az iszlám nem feltétlenül erőszakos, de konzervatív ágának befolyása miatt. Elmondta, hogy gyakran már nyolcéves kislányok is fejkendőt hordanak az iskolában, amin a terrortámadások sem változtattak.

Szerző

"Németország nem omlott össze a migráció súlya alatt"

 A migrációs politikáról folytatott vitákban eltűnik a klasszikus bal-jobb politikai tengely, helyét az európai vagy multilaterális, és a nemzeti megközelítés eltérése váltja fel - mondta a német belügyminiszter kedden Berlinben, a Migráció és integráció - kongresszus a jövőről című konferencián.

Thomas de Maiziere a tanácskozást megnyitó beszédében kiemelte: hozzá kell szokni ahhoz, hogy a politika egy sor területén egyre inkább feloldódik a baloldali és jobboldali megközelítés szembenállása, és megjelenik az "egoista nemzeti-globális európai" választóvonal, a nemzeti érdekeken alapuló és a szélesebb összefüggésekre kitekintő gondolkodás eltérése.
Egyik oldal erőltetése sem visz előre, a leghasznosabb a két megközelítés egymást kiegészítő alkalmazása, de Németországnak az európai megoldást kell előnyben részesítenie, legalábbis az olyan határokon átívelő ügyekben, mint a migráció, a terrorizmus vagy a szervezett bűnözés - mondta.

A "jó európai megoldás Németország nemzeti érdeke", különben sem hinné el senki Németországnak, hogy nem a saját érdekét tartja szem előtt, amikor Európáról beszél - jelentette ki a miniszter.

A migrációról és a menekültek integrációjáról szóló diskurzusban elsőrendű fontosságú a ragaszkodás a tényekhez, a túlzások és "a nyelv hiszterizálásának" kerülése - hangsúlyozta Thomas de Maizire, visszautasítva és a valóságtól elrugaszkodottnak nevezve azt a vélekedést, hogy a német állam összeomlott volna a tavalyi menekülthullám súlya alatt.

Az integrációval kapcsolatban nemcsak az eszközökről, hanem a célokról is beszélni kell, végig kell gondolni, hogy a befogadó társadalom a munkavégzés, a nyelvtudás és a törvénytisztelet hármas alapkövetelményén túl mit vár el a beilleszkedőktől. Azt a kérdést kell megvitatni, hogy "hogyan akarunk együtt élni" - mondta a miniszter.

Nem sikeres az integráció, ha valaki dolgozik és nem szorul segélyre, megtanul németül és betartja a törvényeket, de nem mozdul ki honfitársai köréből. Az integrációnak azt kell céloznia, hogy a beilleszkedő emberek a maguknak érezzék a befogadó társadalmat hagyományaival, életmódjával együtt, és felelősséget vállaljanak érte - tette hozzá Thomas de Maiziere.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa kiemelte: tudomásul kell venni, hogy a vallásnak fontos szerepe van, és a vallási közösségeknek nagy felelősségük van az integrációban. Mint mondta, nem ártana, ha a németek tudnák, hogy mi a különbség szunniták és síiták között, és el tudnák magyarázni egy szíriai menekültnek, hogy mi a különbség katolikusok és reformátusok között.

A félelem az "állítólagos iszlamizációtól" szorosan összefügg a hittel, vallással kapcsolatban a német lakosságban mutatkozó bizonytalansággal - tette hozzá. Aláhúzta, hogy a németországi muzulmán közösségnek "hatalmas esély, feladat és kockázat" a muszlim menekültek integrációja, hiszen megmutathatják, hogy lehet sikeres a beilleszkedés, de ha nem tesznek érte, akkor sokkal nehezebb lesz biztosítani a muzulmán vallás elfogadottságát.

Thomas de Maiziere hangsúlyozta, hogy "nem lehet mindent tolerálni" és "nem lehet minden érték nálunk, ami érték egy más kultúrában". Ezért ki kell kijelölni a határokat, "nem kicsinyesen, beszűkülten, nyárspolgár módjára", de egyértelműen. Így a többi között szükséges rögzíteni, hogy Németországban elfogadhatatlan a gyermekházasság és a "becsület összekapcsolása az erőszakkal", vagy éppen a kézfogás megtagadása és az arc eltakarása. Ezeknek a határoknak a kijelölése a német társadalom egyik legfontosabb feladata a következő években - mondta a szövetségi belügyminiszter.

Hozzátette: az eddiginél több elutasított menedékkérőt kell hazatelepíteni, önkéntes távozásra ösztönözni vagy szükség esetén kitoloncolni, mert "az integráció csak akkor sikerülhet, ha világos, hogy kire vonatkozik". Németország nem fogadhat be mindenkit, csak azokat a menedékkérőket integrálhatja, akik rá is szorulnak a védelemre. Az összes többi kérelmezőnek el kell hagynia az országot - jelentette ki Thomas de Maiziere.

Szerző

Vonatszerencsétlenség - Hibásnak vallotta magát a mozdonyvezető

Megkezdődött a Galgamácsa és Acsa között tavaly augusztusban történt vasúti baleset ügyének tárgyalása a Balassagyarmati Járásbíróságon kedden.  A balesetben, amelyben két személyvonat frontálisan összeütközött, huszonhatan sérültek meg, közülük öten súlyosan. 

Az ügyészség a MÁV-Start Zrt. három alkalmazottját - az aszód-balassagyarmati járat mozdonyvezetőjét és vezető jegyvizsgálóját, valamint a galgamácsai forgalmi szolgálattevőt - a vasúti közlekedés tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésének vétségével vádolja, és valamennyiük esetében felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozza.

Kedden mindhármukat meghallgatták. Az ezt követő szembesítés eredménytelen volt, mert a mozdonyvezetővel és a jegyvizsgálóval ellentétben a forgalmista azt állította, hogy egyértelműen közölte a másik két vádlottal a menetrendbeli változást.

Az ügyész ismertette: 2015. augusztus 16-án délelőtt fél kilenc után történt az egyvágányú pályán a baleset, amely miatt a vasutat 144 millió forint kár érte.

Az Aszódról induló vonat jelentős, 19 perces késése miatt a szemből érkező vonatot aznap nem Nógrádkövesden, hanem Acsa-Erdőkürtön kellett volna bevárni. Erről a késésben levő járat vezetője és kalauza írásbeli rendelkezést kapott Galgamácsán a forgalmistától, és az átvételt mindketten aláírásukkal igazolták, de a vád szerint nem olvasták el. Ezt még Acsa-Erdőkürtön sem tették meg, így a jegyvizsgáló - M. Zoltán elsőrendű vádlott - "elmenesztette" a szerelvényt ahelyett, hogy bevárta volna a másik vonatot.

Néhány perc múlva egy nehezen belátható szakaszon - már Nógrád megye területén - szemből feltűnt a Balassagyarmatról indított járat. Az óránkénti 55-57 kilométeres sebességgel haladó vonatok ekkor mintegy 250 méterre voltak egymástól, és mindkét mozdonyvezető gyorsfékezése ellenére bekövetkezett a frontális ütközés.

M. Zoltán és a másodrendű vádlott, G. László mozdonyvezető is hibásnak vallotta magát, azt mondták, mivel késésben voltak és siettek, az írásbeli utasítást nem olvasták el, ha azt a forgalmista el is mondta, nem hallották, és azt hitték, hogy a megszokott kerékvágásban történik minden, vagyis a menetengedélyük Nógrádkövesdig szól.

Egyikük sem dolgozik már a MÁV-nál, a mozdonyvezető 1984-től járt ezen a vonalon. A harmadrendű vádlott, T. András forgalmista jelenleg is a MÁV alkalmazottja. Ő azt mondta, nem érzi magát bűnösnek, mert a másik két vádlottal szóban közölte az utasítás tartalmát, amely szerint az engedély Acsa-Erdőkürtig szól. Hozzátette, ismertetésére a mozdonyvezető nem reagált, a kalauz pedig "rendben" szóval nyugtázta, majd a papírt a kezükben tartva mindketten aláírták.

A tárgyalás csütörtökön szakértők meghallgatásával folytatódik a Balassagyarmati Járásbíróságon.

Szerző