Káosz és vádaskodás Szíriában

A szíriai rendezésben szerepet vállaló két gigásznak, az Egyesült Államoknak és Oroszországnak sem sikerült tartós tűzszünetet tető alá hozni a hatodik éve háború dúlta Szíriában. Aleppót újra bombázzák, a humanitárius segélyszállítmányok nemcsak hogy nem jutottak el a szenvedőkhöz, hanem már az ENSZ élelmiszer és gyógyszerszállítmányát is támadás érte. Eközben a szomszédos Irakban újabb humanitárius válság van kibontakozóban.

Az ENSZ élelmiszert és gyógyszereket szállító teherautóit érte támadás Szíriában, Aleppótól nyugatra, Urm al-Kubra településnél, közvetlenül azután, hogy a szíriai kormányerők felmondták az egy hete, amerikai-orosz segítséggel életbelépett tűzszünetet. A nemzetközi segélyszervezetek több munkatársa is megsebesült a légicsapásban, híradások szerint a vadászgépek a konvojt alkotó 31 kamionból 18-t lőttek szét, 12 kamionsofőr vesztette életét. Aleppó keleti részén összességében csaknem 275 ezer ember van kelepcében élelem, víz, megfelelő hajlék és orvosi ellátás nélkül, nyilatkozta az ENSZ szíriai különmegbízottja, Staffan de Mistura.

Ki támadt a konvojra?

A hétfőn este megtámadott szállítmány az Aleppó lázadók által ellenőrzött városrészébe rekedt mintegy 80 ezer embernek szólt volna, de ezúttal sem sikerült célba juttatni. Arról egyelőre nincs pontos adat, hogy ki támadt az ENSZ-konvojra, de az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja Londonban székelő szír emigráns civilszervezet szerint a szíriai kormányerők vagy orosz vadászgépek voltak.

A történtek annál inkább magyarázatra várnak, hogy épp a segélyszállítmányok célbajuttatása, az aleppói mélyülő humanitárius válság miatt jött létre szeptember 12-én a megállapodás orosz-amerikai közbenjárással Bassar el-Aszad elnök hadserege és a mérsékeltnek tartott lázadók között. A fegyvernyugvás azonban kezdettől nyögvenyelős volt, majd hét nap után végképp össze is omlott. Hét végén már a kormány ismét bombázta Aleppó felkelők uralta részét, a felkelők pedig tüzérségi támadás alá vették a város kormányzati ellenőrzés alatt álló lakott területeit.

Aszad vádaskodik

A tűzszünetet végül hétfőn mondta fel hivatalosan is Damaszkusz, és agresszióval vádolta meg az Egyesült Államokat. Aszad szerint azzal, hogy az amerikai vadászgépek vasárnap véletlenül légicsapást hajtottak végre a szíriai kormányerők ellen, „az Iszlám Államot segítik”. A szír elnök nem kevesebbet állított, mint hogy rendre, amikor Szíria sikereket ér el a terror elleni harcban, az úgynevezett ellenséges országok nagyobb mértékű támogatást nyújtanak a terroristáknak. A hétvégi amerikai légicsapásban 62 kormánykatona vesztette életét és jelentős volt a hadsereg infrastrukturális kára is. Washington sajnálatát fejezte ki a tévedés miatt és vizsgálatot indított, de ez már nem tudta megakadályozni a szíriai rezsimet a fegyvernyugvás felmondásában.

A hivatalos bejelentés után szinte azonnal megkezdődtek a légicsapások Aleppo és több nagyváros ellen. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint a kormányerők legalább 35 légitámadást hajtottak végre Aleppóban és környékén, amelyekben legalább 32 ember vesztette életét, köztük a segélykonvoj kamionsofőrjei.

Hogy miért épp egy humanitárius célt szolgáló segélyszállítmány lett a célpont? Talán azért is, mert Damaszkusz már a tűzszünet kezdetén közölte, hogy elutasít minden olyan Aleppót célzó segélyszállítmányt, amelyet nem egyeztettek a szíriai kormánnyal és az ENSZ-szel, de különösen azokat, amelyek Törökországtól származnak. A lebombázott konvoj ugyan ENSZ felügyeletű volt, de Törökországból érkezett és az Aszad rezsim nem adott engedélyt a konvoj beutazására.

Moszulban is válság fenyeget

A kilátástalan szíriai helyzet mellett egy iraki humanitárius válság is kezd körvonalazódni. Az Iszlám Állam kezén lévőn legnagyobb város, Moszul lehet a következő humanitárius válsággóc a térségben. Az iraki kormányerők a pesmergák (kurd karcosok) és az amerikai vezetésű nyugati koalíció támogatásával még március 24-én megkezdték Moszul ostromát, ám az előrehaladás igencsak nehézkes. A koalíciós erők egyre közelebb nyomulnak a terrorszervezet iraki fellegvárához, az egykori Ninivéhez, a környező településeket sorra szabadítják fel, de konkrétan a nagyváros ostroma még nem kezdődött meg.

A Tigris folyó partján fekvő, több ezer éves nagyvárost az elsők között hódította meg a kalifa serege, a területszerző hadjárat kezdetén, 2014 júniusában. A szunnita terroristák a teljes Ninive tartományt elfoglalták (különösebb lakossági ellenállás nélkül.) A felszabadítására indított hadjárat többek között azért is kényes, mert a síita többségű Irakban a kormányzat és a hadsereg is síita többségű, a szektariánus ellentétek miatt a szunnita lakosság egy része inkább elfogadja a szunnita terroristák, mintsem a síita Bagdad fennhatóságát.

Azonban nem mindenki örült a kalifátusnak, Moszul bevétele után a város lakosságának közel fele elmenekült, Moszult Ninive tartománnyal együtt 2014 nyarán ellenállás nélkül foglalta el az IS, a kétmilliós város lakóinak több mint a fele elmenekült. Később az IS rémuralma teljesen elüldözte vagy megsemmisítette a város kisebbségi közösségeit, elsősorban a sátánistának tartott jazidiket.

Moszul fontosságát jelzi, hogy a magát kalifának kikiáltó terrorista vezér, Abu Bakr al-Bagdadi itt jelent meg először a nyilvánosság előtt a város bevétele után. Éppen ezért sejthető, hogy nem is adják fel könnyen, kemény harcok várnak a koalíciós erőkre.

Kezdődhet az ostrom

Ninive tartomány részleges felszabadítása elsősorban a kurd sikereknek köszönhető. Híradások szerint a koalíció, amely a várostól 100 km-re kezdte meg az előrenyomulást, immár tényleg Moszul kapujában áll. Barack Obama amerikai elnök tegnap bejelentette, hogy rövidesen megkezdődhet a város ostroma is. Az AFP hírügynökség tudósítása szerint az amerikai elnök úgy fogalmazott, „kemény harc lesz, Moszul nagyváros”. Obama az iraki helyzetről Haider al-Abadi bagdadi kormányfővel egyeztetett New Yorkban az ENSZ Közgyűlés alkalmából.

Az elnök jónak értékelte a koalíciós erők együttműködését és külön kiemelte a kurd pesmergák bátorságát. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy nem csupán az IS elűzése a cél, hanem a békés átmenet biztosítása, az újjáépítés és a humanitárius segítségnyújtás megszervezése, csupán így akadályozható meg a szélsőséges ideológiák újramegjelenése a térségben.

Ez azonban nem lesz egyszerű, hiszen a város főként szunnita arab lakossága nem lelkesedik sem az iraki hadseregért, sem a kormányerőket támogató síita milíciákért, sem a kurdokért.

Készültségben a segélyszervezetek

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszul ostroma újabb menekülthullámot és humanitárius válságot okozhat, a hadművelet hatalmas áldozattal járhat, akár egymillió kétszázezer embert is érinthet.

Az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek hetek óta készülnek, mintegy versenyt futva az idővel legalább hat menekülttábort szeretnének felállítani Irak északi részén, mielőtt elkezdődik Moszul ostroma. A helybéliek is azzal számolnak, hogy rövidesen megkezdődik az ostrom, ezért az utóbbi hetekben máris több mint 50 ezer ember vándorolt el Moszul környékéről.

Irakban az Iszlám Államnak köszönhetően az elmúlt két évben már majdnem 3,5 millióan váltak földönfutóvá, közülük minden hatodik él az országon belüli menekülttáborban. A város infrastruktúrája tönkrement a terrorcsoport két éves megszállása alatt, már sem áram, sem víz nincs a településen, viszont egyre nagyobb az áru és a gyógyszerhiány.