Módosítanák az Alaptörvényt? - Nincs akadálya, de értelme sincs

Sem technikai, sem alkotmányos jogi akadálya nincs az Alaptörvény módosításának, bármit beleírhatnak a kormánypártok, csak nincs semmi értelme - így kommentálta a jogász-szociológus Lázár János és Kósa Lajos szavait, amelyekben konkrétan felvetették, hogy az eredményes népszavazás után ismét módosíthatják az alkotmányt, hogy Brüsszel ellen küzdjenek. Orbán Viktor visszafogottabb volt, ő - mint eddig - csak közjogi következményeket említett.

Sem technikai, sem alkotmányos jogi akadálya nincs az Alaptörvény módosításának, bármit beleírhatnak a kormánypártok, csak nincs semmi értelme - mondta lapunknak Fleck Zoltán, jogász-szociológus az ELTE jogi tanszékének vezetője. Az, hogy a magyarok eldönthetik, kivel akarnak együtt élni egyrészt szerintem semmilyen meglévő passzusba nem illene bele, ráadásul jogilag értelmezhetetlen ez a kijelentés. Uniós állampolgárként meg végképp nem értem, hiszen a népszavazás senkit nem kötelez semmire. Egyetlen logikája van, hogy egy olyan passzus kerülhet bele az Alaptörvénybe, ami az uniós tagságunkkal szembemegy. Itt tehát az uniós tagságunk a kérdés.

Az uniós alapszerződés módosítását kérni pedig csak akkor van lehetőség, ha minden tagállam, vagyis az összes szerződő fél azzal egyetért. Önállóan csak egyet lehet tenni, ki lehet lépni az EU-ból. A magyar Alaptörvény viszont alkalmatlan eszköz arra, hogy uniós szinten bármilyen változást kezdeményezzünk. Ha a kormány úgy látja jónak, egy csomó dolgot beleírhat az Alaptörvénybe, a parlament meg is szavazhatja, de önmagában ez gyenge. Más törvényeket sincs értelme módosítani, azoknak sem lesz semmilyen következményük. Mondanák meg, milyen törvény milyen szövegmódosítása következik, ha a népszavazás eredményes lesz, de az igazság az, hogy nincs jogi következménye. Azért hozzák ezt elő, mert politikai választ akarnak adni arra, hogy az ellenzék egy része kimondja: nem következik a népszavazás eredményéből semmi, ezért abszurd az egész, ezért ne menjenek el az emberek szavazni.

Már megint hozzányúlnak, teljesen oktalanul FOTÓ: NÉPSZAVA

Magyarország aláírta az európai szerződésből fakadó kötelezettségeit, bekövetkezik vagy sem a betelepítés, ennek semmi köze nem lesz a népszavazás eredményéhez. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a fajta parasztvakítás hat éve kezdődött, az Alaptörvény, az egész jogrendszer módosítása csak politikai és kommunikációs játéktér a kormány számára.

A jogász-szociológust azután kérdeztük, hogy Kósa Lajos lapunknak nyilatkozva elismerte: akár az Alaptörvényt is módosíthatják, ha sikeres lesz a kvótanépszavazás. A Fidesz frakcióvezetője arra a kérdésre, törvényeket is módosítanak-e, ha október 2-án elegen elmennek voksolni és a Fidesz szája íze szerint nemet mondanak az amúgy nem létező kvótára, azt mondta: ne szaladjunk előre, még nem tudjuk, hogy érvényes és eredményes lesz-e a népszavazás, ezért válaszolni sem lehet a kérdésre. De ha a többség nemet mond Brüsszelnek, akár Alaptörvénybe is foglalhatjuk, hogy a magyarok maguk akarják eldönteni, kivel élnének szívesen ebben az országban. Persze előfordulhat, hogy más törvény módosítását kezdeményezzük.

Arra a közbevetésre, hogy ezzel, mit érnek el, hiszen az uniós szerződések felülírják a magyar törvényeket, amit e belépésünkkel elfogadtunk, Kósa azt felelte: igen, de az alapszerződésben nem szerepel, hogy a tagállamoknak tízezer számra kell migránsokat befogadniuk. Brüsszelben küzdeni fogunk az igazunkért. Arra, hogy egy sikertelen referendum következményeinek is van-e már forgatókönyve, csak annyit válaszolt: ez attól függ, hogy az igenek vagy a nemek lesznek-e többségben. Ha október 2-án a legtöbben nemmel voksolnak, akkor arra kell odafigyelni. Akkor is, ha netán nem mennek el négymillióan szavazni. Annál is inkább, mert aki otthon marad, az a kérdésben átadja a döntés jogát annak, aki elmegy.

Az Alaptörvény újabb módosításának lehetőségéről hasonlóan beszélt a Kormányinfón Lázár János is. A kancelláriaminiszter szerint, ha érvényes és eredményes lesz a kvótareferendum, a kormány akár az Alaptörvény és az európai jogi keretek módosítását is javasolhatja. Forrásaink szerint viszont a kabinet akkor is ki akarja egészíteni az alkotmányt, ha jövő vasárnap nem járulnak ugyan elegen az urnákhoz, így érvénytelen lesz a népszavazás, ám a szavazók többsége nemet mond a kvótára.

Miközben két beosztottja egyértelműen az Alaptörvény módosításáról beszélt, maga a kormányfő továbbra is visszafogott volt. Az Origóban megjelent interjújában azt mondta: arról, hogy mi lesz október 3-án, direkt nem beszélt eddig, s nem is fog: "nem akartam, mert idő előtti lenne, ugyanis a népszavazás eredménye határozza meg, hogy milyen irányban indulunk tovább". A kormányfő annyit azért elárult, a voksolásnak lesznek közjogi következményei, s ha a népszavazás érvényes lesz, "abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább".

A kormányfői ködösítés azért egyértelmű, mert Lázár fél órát késett a Kormányinfóról, előtte a miniszterelnökkel egyeztetett az osztrák kormány szombati meghívásáról a bevándorlás balkáni útvonalán fekvő országok vezetőinek találkozójára. Lehetetlen, hogy a magyar Alaptörvény módosítása ne került volna szóba köztük. Orbán az interjúban egyébként elmondta, egyelőre azt sem tudja, indítványozzák-e az uniós alapszerződés módosítását. Ezzel kapcsolatban ugyanazon az állásponton állunk, mint a V4-ek, ám csak jövő márciusban, Rómában dőlhet el a kérdés: "ha az derül ki, hogy módosítani kell az alapszerződést, akkor azt fogjuk javasolni. Ha az derül ki, hogy anélkül is meg lehet oldani a problémákat, akkor kimondjuk, hogy nem szükséges" - vázolta Orbán hozzátéve, először a tartalmat kell meghatározni, és utána a jogi formákat. Az uniós alapszerződés módosításához min a 27 tag egyetértése és közjogi jóváhagyása kell.

Interjújában a kormányfő tagadta, hogy a Fidesz előre hozott választásokat akarna, ha a népszavazás érvényes lesz.

És még…

- A magyar kormány kampányanyagai nyilvánvalóan pontatlanok, nincsenek olyan területek az Egyesült Királyságban, ahol a törvények nem érvényesíthetőek - közölte a brit külügyminisztérium, miután Szijjártó Pétert a BBC-n faggatták arról, ő maga elhiszi-e azt a kormányzati állítást, hogy Európában már több száz no-go zóna van, ahol a migránsok átvették az irányítást, ezek közül tucatnyi Londonban található. "Vannak no-go zónák Európában, és nem akarunk ilyeneket Magyarországon" - mondta erre Szijjártó, aki elismerte: a brit nagykövet korábban tiltakozott az anyag miatt. A brit külügy most is közölte, hivatalosan is kifejezték aggályaikat a több millió magyar háztartásba eljuttatott szórólap miatt a magyar kormánynak. A no-go zónákról szóló kormányzati híresztelésekről a 444 több érintett állam magyarországi képviseletét is megkérdezte. Kiderült, több nagykövet közösen kért időpontot a külügyminisztériumnál, hogy egyeztessenek az ügyben. Niclas Trouvé, Svédország nagykövete ókifejtette, náluk nincsenek ilyen zónák, s áprilisban már kérték a külügytől a valótlan információk eltávolítását honlapjaikról, ami nem történt meg. A németek sem értik, hogy Orbán Viktorék honnan vették az információkat. Heinz-Peter Behr, nagykövet mindenkit arra biztat, használja ki Európa nyitott határait, s alkosson saját képet a másik országról. A franciák sem tudták pontosan, mik lehetnek ezek a no-go zónák. Éric Fournier nagykövet szerint amennyiben a magyar kormány bizonyos hátrányos helyzetű negyedekre utal, emlékeztetik arra, hogy köztársaságuk törvényei "különbségtétel nélkül a francia területek egészén alkalmazandóak". A belga képviselet nem kívánta kommentálni a kormányzati propagandát.

- Farkas Flórián munkájára továbbra is számítanak, de az ő feladata és felelőssége, hogy a különféle vizsgálatokon helyt álljon. A miniszterelnök romaügyi biztosát a stratégiai kabinet meghallgatta, ami rá tartozik, azt tisztázták - válaszolta lapunknak Lázár János. Arra voltunk kíváncsiak, igaz-e, hogy hivatalosan csak október 2-a után akarja a kormány elengedni az Európai Csalás Elleni Hivatal előtt magyarázkodni kényszerült Farkas kezét és Mengyi Roland ügyét is jegelik. Ezek ugyanis nem jönnének jól a népszavazási kampány hajrájában. A kancelláriaminiszter közölte, "szó nincs arról, hogy elengednénk a kezét, de reméljük, nem esik el." "Lehet, hogy volt lopási kísérlet, de az biztos, hogy ez nem sikerült, mert a magyar állam jól működik" - mondta később, amikor arról kérdezték, mekkora kár érhette az országot az elhíresült uniós pályázat kapcsán. A Mengyi-ügy esetleges jegeléséről hallgatott. Orbánnak - az Origónak adott interjúja alapján - viszont pozitív gondolatai támadtak: Mengyi Roland botrányának "az a megnyugtató tanulsága van, hogy az államkasszából egyetlen fillér sem ment ki jogszerűtlenül. (...) Úgy látom, hogy az állami rendszer önvédelmi mechanizmusai működnek. A képviselő úrnak meg helyt kell állnia saját magáért, tehát amivel vádolják, arra egyértelmű és világos választ kell adnia a bűnüldöző szervek számára".

- Fogalmam sincs, kinek a megrendelésére és miért hallgattak le embereket a közszolgálati televízió székházában. Ezt szintén lapunk kérdésére állította tegnap a kancelláriaminiszter. Lázár azt sem tudja, hogyan vihettek be a szigorúan őrzött épületbe lehallgató készülékeket, a történtekről - ha hinni lehet neki -, csak a sajtóból tájékozódik. De megnyugtatott, a rendőrség vizsgálódik és biztosan ki fog derülni az igazság."A Belügyminisztérium (BM), a Honvédelmi Minisztérium (HM) és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) szakosodott szerveinek mind van faladata a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) objektuma védelmében, ahogyan erről a vonatkozó kormányhatározat (2009/2015. [XII. 29.]) is rendelkezik" - írta a közmédia sajtóosztálya az Index kérdésére. Így tehát azok, akik korábban lehallgató berendezéseket telepítettek az MTVA vezetőségének irodáiba nem csak bűncselekményt követtek el, hanem a fent felsorolt szervezetek védelmi rendszereit is kijátszhatták. Kérdés, hogy ezek milyen színvonalon látták el a törvényileg előírt kötelességüket. Illetve a kémkedés gyanúja is felmerül. Arra a tárca nem reagált, indult-e belső vizsgálat, és felelősségre vontak-e valakit, mert az MTVA első számú vezetőjét és az MTVA épületeit a minisztérium felügyelete alá tartozó szervek nem tudták megvédeni.