Az október 2-ai kvóta referendum "nyilvánvalóan uszító, pártpolitikai propagandacélokat szolgál" - állították civilek még bőven a hatalmas kampány indulása előtt. Akkor még talán nem is sejthették, hogy a miniszterelnök és pártja totális mozgósításba kezd és Bayer Zsolttól, Nógrádi Györgyön át mindenkit bevet a sikeres népszavazása érdekében. Természetesen nem marad ki maga Orbán Viktor sem, a kormányfő újra elemében érezheti magát és megmutathatja, mi az amiben a legjobb. A Fidesz elnöke eddigi és mostani kampánybeszédeiben is előszeretettel alkalmazza legfontosabb politikai célja – a mozgósítás - elérése érdekében az uszítást, állandó harcolást és a bűnbak keresését és megjelölését.
„Hajrá, Magyarország, hajrá magyarok!”
"Először is győzzük meg a többieket, és mondjuk el mindenhol azt, amit ma itt együtt hallhattunk. Másodjára menjünk el szavazni úgy, ahogyan ezt már megtettük az előző vasárnapon. És harmadjára mindenki hozzon magával a következő választási fordulóra még egy embert" - így próbálta tüzelni a miniszterelnök 2002-es, Testnevelési Főiskolán elmondott beszédében a hallgatóságát. A buzdítással Rákay Philip is megpróbálkozott: ugyanebben az évben – azóta már bevallottan rendezői utasításra - búgta a mikrofonba a Kossuth téren összegyűlt Orbán–Fidesz-hívőknek azóta híressé vált és sokat idézett mondatát, miszerint „kétmillióan vagyunk”.
Orbán a Fidesz által elveszített 2002-es országgyűlési választások után sem tágított, 2002. május 7-én beszédet mondott a Dísz téren, amelyben – mert „a haza soha nem lehet ellenzékben” – arra kérte az egybegyűlteket, hogy „a következő három hónapban hozzanak létre kis, néhány emberből álló csoportokat, baráti csapatokat, polgári köröket... Arra van szükség, hogy százszámra alakuljanak polgári körök és társaságok... Erőnk csak akkor valódi erő, ha képesek vagyunk megteremteni és megszervezni a polgári Magyarország nyilvánosságát. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” Hamarosan létrejött a Hajrá Magyarország! mozgalom, és csúcsszerve, a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör, amelynek Orbán Viktor (és kezdetben Vona Gábor, mostani Jobbik elnök is) tagja volt; a polgári köröket a két választási forduló között, az esetleges választási csalások bejelentésére létrehozott Demokrácia Központban kellett bejelenteni, amely a mozgalom egyik operatív testülete volt.
A talán az 1995-ben alapított Professzorok Batthyány Köre mintájára létrehozott polgári körök Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök Forza Italia elnevezésű – pártpolitikán „felül álló” – mozgalmának meghonosítása irányába mutattak. Orbán nyilván személyesen felelt a mozgalom szervezéséért, amelynek kapcsán a Fidesz nevét Fidesz – Magyar Polgári Pártról Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatták. A mozgalommal kapcsolatos koordinációt az akkor még MDF-es, azóta fideszes és honvédelmi miniszterként menesztett Hende Csaba, 2007-től Bíró Ildikó fideszes parlamenti képviselő vezette. A Fidesz és akkori szövetségese, az MDF kapcsolatát beárnyékolta, hogy Dávid Ibolya pártelnök Orbán másként gondolkozott a polgári körök szerepéről és a két párt esetleges uniójáról – miközben Orbán éppen Hendét, az MDF második emberét kérte fel a polgári körök megszervezésének koordinálására.
„Készenlét és mozdulás”
2002-ben országszerte 11 300 polgári kört regisztráltak. Orbán jelszava a polgári köröknek ez volt: „készenlét és mozdulás, ha eljön az idő”. Schmitt Pál akkori jellemzése szerint „a polgári körök selyemháló a nemzet testén”. Az átalakult Fidesz szövetségébe a „polgárok” (itt: antikommunisták) mellett az Orbán Viktor személye köré csoportosuló polgári körök és a „nemzeti érzelmű polgárok” is beletartoztak. A szövetség alkotóelemei tehát egy parlamenti politikai párt, a pártot támogató polgári körök hálózata és a szimpatizánsok időről-időre megszólított, "mozdulásra hívott" tábora. A "nemzeti legitimitást biztosító struktúra kiépítésének" a kezdetét jelentette a polgári körök létrehozása, melynek deklarált célja A polgári körök hitvallása című dokumentum szerint a nemzeti érdekek védelme a politikai intézményrendszerrel párhuzamos szerveződési formában.
A Fidesz a 2006-os választásokra a társadalom egészét („a zembereket”) igyekezett megszólítani. Ekkorra a polgári körök mozgalma elhalkult, emblematikus polgári körösöket nem lehetett látni a médiában, a Fidesz számára kényelmetlenné váló utcai politizálásról áthelyeződött a súlypont a helyi, közéleti-kulturális rendezvények szervezésére. Ugyanakkor a konzervatív értékrendűnek aposztrofált Széles Gábor tulajdonában álló Echo TV-n 2008 tavaszától 2010 szeptemberéig Polgári körben címmel műsort kaptak.
A polgári körök a „csúcson” kampányoltak a 2002 őszi önkormányzati választásokon akár az utcán, idegeneket győzködve és „őrködtek a választások tisztasága felett”. Hasonló szerepük volt a 2004-es európai parlamenti választáson, ahol mozgósításuk célja a kopogtatócédulák gyűjtése és a személyes meggyőzés volt a kampány során.
Hende értékelése szerint a polgári körök munkájának eredménye vezetett Sólyom László 2005-ös köztársasági elnökké választásához is.
Amikor még az „Igen” kellett
Orbánnak egyébként nem új találmánya egy teljesen felesleges népszavazás kierőltetése. A 2008-as magyarországi népszavazást („szociális vagy háromigenes népszavazás”) a Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezése nyomán 2007. december 17-én írta ki az Országgyűlés a vizitdíj, a felsőoktatási képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetése ügyében. A népszavazás időpontját Sólyom László köztársasági elnök 2008. március 9-re tűzte ki. Az akkor (is) tökéletesen működő mozgósításnak köszönhetően a szavazás nem várt magas részvétellel és mindhárom díj esetében az eltörlést támogató igen szavazatok 82 százalékos győzelmével zárult. Orbán jól kalkulált, ennek vélhetően szerepe volt a kormánykoalíció egy hónappal későbbi felbomlásában, majd Gyurcsány Ferenc kormányfő bukásában.
A parlamenti pártok közül a népszavazást kezdeményező KDNP és Fidesz folytatott aktív igen-párti kampányt. A Fidesz 2007 őszén kezdte népszavazási előkampányát, amelynek vezetője Tarlós István lett. Tarlós országjárása során számos vidéki települést keresett fel, hogy a népszavazáson való részvételt és az igen válaszokat népszerűsítse. A pártot vezető Orbán Viktor csak a kampány kései szakaszában jelent meg ténylegesen. Kiemelt sajtófigyelmet kapott Orbán Viktornak a veszprémi kórházban tett látogatása, ahol az MSZP egykori egészségügyi miniszterének vendégeként tárgyalt az egészségügyi rendszer problémáiról. A Fidesz a szavazás előtt egy hónappal kezdett utcai plakátkampányba, első jelszava a 3 igennel sokat spórolhatsz! volt, amelyet hasonlóan sok kritika ért, mint a mostani gyűlölet-plakátokat. A kampány fő jelmondata végül A jövő 3 igennel kezdődik! lett, amelyet személyesen Orbán indított útjára 2008-as évértékelő beszédében. A párt utcai- és óriásplakátokon, illetve rádiós- és televíziós hirdetésekben is az igenek támogatására buzdított. A kampányzárás előtti napokban jelentek meg az újabb vitát kiváltó Igen, eltöröljük őket! feliratú plakátok.
„Mi Magyarok”
Érdemes áttekinteni Orbán politikai beszédeinek fontos jellemvonásait ellenzékben és kormányon is. Az ellenzéki Orbán folyamatosan úgy próbálta "eladni" a közvéleménynek a baloldali kabinetet, hogy az az emberekkel áll szemben. A mostani fideszes kvótakampány fő tételmondatai szintén azzal vannak elfoglalva, hogy az ellenzék (Orbán ellenfelei), az emberek ellen, a menekültekkel vannak. A 2010-es hatalomátvételét követően a miniszterelnök folyamatosan hivatkozik arra a felhatalmazásra, amit az emberektől kapott kétharmad formájában. Orbán minden fontos beszédében kiemeli az együttérzést, a biztatást, emellett bátorítást kér és erőlteti a giccses összetartozást ("mi magyarok").
A mostani "brüsszelezés" pedig tökéletes általános bűnbakképzésre, amelyre a Fidesznek azért van szüksége, hogy elfedje a kormányzás hibáit, kudarcait. Orbánék egy olyan bűnöst találtak, amely a befogadó számára nehezen megfogható, hiszen nem ismeri jól – vélekedett korábban lapunknak Ceglédi Zoltán. A politikai elemző felidézte a mai bűnbak már sokadik a sorban: a folyamatosan romló kormányzati teljesítmény miatt 2010 óta folyamatosan változó felelősöket hibáztat a Fidesz. "Brüsszel" előtt az előző kormány "csontvázai", az IMF, a külföldi baloldal és liberálisok, a magyar civilek, a Egyesült Államok korábbi és jelenlegi elnöke, amerikai nagyvállalatok és Soros György volt szerintük az oka annak, hogy hat év alatt sem sikerült a Fidesz által ígért jó kormányzást megvalósítani.
