Csúszik a pontos diagnózis - Késhet a megfelelő onkológiai terápia

Publikálás dátuma
2016.09.26. 22:20
Az idejében felfedezett betegség nagyobb eséllyel gyógyítható FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Újabb kutatás bizonyítja, hogy a rákbetegség pontos megállapításának késlekedése miatt sokszor nem sikerül időben megkezdeni a megfelelő onkológiai terápiát. A Szinapszis Kft. azt vizsgálta, milyen pontokon kellene javítani az ellátást, hogy a mainál több beteg kezelése legyen sikeres.

A legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokat csak korlátozott számban támogatja az egészségbiztosító, pedig sokszor csak így kaphatnának pontos információkat az onkológusok a rákbetegek megfelelő célzott kezelésének megkezdéséhez. Ez az egyik legfontosabb megállapítása a Szinapszis Kft. hétfőn nyilvánosságra hozott kutatásának, amely szakorvosok, betegek és családtagjaik véleménye alapján kereste a választ arra, hogyan lehetne a mainál eredményesebb a daganatos betegek hazai ellátása. A kérdés másfél éve napirenden van, de a helyzet nem sokat javult azóta, hogy tavaly nyártól Zombor Gábor akkori egészségügyi államtitkár kötelezővé tette, két héten belül el kell jutni a rákgyanús pácienseknek valamilyen képalkotó diagnosztikai, CT- vagy MR-vizsgálatra.

Ha ennyiből pontos diagnózishoz lehetne jutni, minden bizonnyal már célzott kezeléseket kapna az a hatvanas évei elején járó sportember is, aki a Népszavának elpanaszolta, lassan egy éve nem tudja senki, pontosan mi baja van. Gyanakodtak tüdődaganatra, de három mintavétel sem hozott eredményt, a következő tipp a csecsemőmirigy rákos elváltozása volt, de ezt sem igazolta biztosan egyetlen vizsgálat sem. Fél évvel azután, hogy már biztosan tudták a szakorvosok, valamilyen rákfajtával állnak szemben, jött a sörétes puska, vagyis kemoterápiával kezdték lőni a folyamatosan növekvő daganatot, az első sikeres dózis után a tumor a felére csökkent, csakhogy majdnem leállt a veséje, a következő, gyengébb kezelések eredményére pedig épp most vár. Ő és a barátok is folyton az internetet kutatják, hová, kihez fordulhatna segítségért, pontos diagnózisért, célzott kezelésért. Sokan vannak, megengedhetetlenül sokan, akik nem jutnak időben megfelelő terápiához.

A Szinapszis felmérésébe bevont szakorvosok arról panaszkodtak, hogy túl sok a beteg, kevés az idő egy-egy páciens ellátására, rengeteg adminisztrációs teher hárul rájuk, a legmodernebb molekuláris diagnosztikai eljárásokhoz való hozzáférés is túlzottan bonyolult, így sokszor még azt sem tudják elmondani a pácienseknek, ha saját pénzükön magánúton is elvégeztethetnék a speciális vizsgálatot. A ma még sokszor csak méltányossági eljárás keretében elérhető molekuláris diagnosztika tovább nyújtja a célzott kezelés megkezdéséig eltelt időt, ezért választják az onkológusok a sportemberünknél említett mindenre lövő kemoterápiát, mondván, a semminél biztosan jobb ez is. A bajt tovább tetézi, hogy a legújabb onkológiai készítmények egy része is csak méltányossági eljárás keretében jut el a rászorulók köréhez. Nem véletlenül ugrott több mint duplájára, egy év alatt tízezer fölé az ilyen kérések száma 2015-ben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései szerint a következő két évtizedben várhatóan 70 százalékkal emelkedik a daganatos megbetegedések száma a Földön, így nálunk is, erre pedig csak a szűrések, a korszerű diagnosztikai eljárások és új, célzott kezelések elterjesztésének gyorsításával lehet felvenni a küzdelmet – vallják a szakemberek. Sokan hozzáteszik azt is, hiába gyorsult fel a képalkotó diagnózisok megszerzése, ha a betegnek kapacitáshiány miatt várnia kell a műtétre vagy a sugárkezelésre.

A mostani kutatás azt is megerősítette, hogy a betegek és családtagjaik is felerészben az interneten tájékozódnak a lehetséges kezelési módokról, mert a kezelőorvosoknak alig van idejük elbeszélgetni a páciensekkel. Ez azért is veszélyes, mert a sokféle alternatív készítményt reklámozó portálok soha nem említik a „csodaszerek” mellékhatásait, pedig azok önmagukban is lehetnek károsak, vagy összeveszhetnek az ellátórendszerben kapott gyógyszerekkel. Több orvos, eszköz, idő kellene, hogy orvos és páciens közösen dönthessen a terápiáról, de kórházvezetők is elismerik, jobb szervezéssel, a betegek és a munkatársak pszichés felkészítésével, gondozásával is javulhatna a mostani helyzet.

Aki tud, segítséget kér
Tele vannak a közösségi oldalak segélykiáltásokkal, olyan daganatos betegek eseteivel, amelyekről mindenki azt mondja: ilyen nem lehetséges az egészségügyben. Különösen kihegyezi az olvasók érzékenységét, ha fiatal emberek kálváriájáról értesülnek.
A napokban küldte el szerkesztőségünkbe is egy fiatal nő a Facebook-oldalán zárt körben közzétett kérést, hogy mellimplantátumához kellene pénzhez jutnia, mert a magyar állami egészségbiztosító a beavatkozást nem akarja kifizetni. Neki és családjának az eddigi műtétekre elment az összes pénze. Rita 30 éves, és másfél éve találtak a bal mellében csomót. Az onkológián azonban azt mondták, nagyon kicsi a göb, és biztos, hogy jóindulatú, pénz sincs rá, tehát felesleges műteni. Fél év alatt, tavaly szeptemberre a csomó 10 centis lett és kiderült, hogy mégis rosszindulatú, sürgősségi beavatkozással távolították el, de az igazi baj csak ezután derült ki. Rita genetikai pozitív, a nála diagnosztizált ráktípusnál általában száz százalékos az esély arra, hogy kiújuljon a betegség a másik mellben is. Hogy ez három éven belül megtörténjen, annak 80 százalékos a lehetősége.
Külföldön már általános gyakorlat, hogy ilyen esetben a még nem beteg mellet is leoperálják, megelőzendő a későbbi rákos burjánzást. Rita is úgy döntött, végezzék el a műtétet a most még ép mellén is. Az életmentő beavatkozások után viszont az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) nem fizeti a korrekciós műtétek költségét, ezeket a beteg magának kell állni, ha tudja. A fiatal nő azért borult ki, mert ha valaki pszichológiai szakvéleményt visz arról, hogy ő férfi testbe született nő, akkor a mellkorrekciót elvégzik a társadalombiztosítás terhére. Rita most lelkileg is próbálja magát összerakni és keresi az utat, hogyan tud nőként továbbélni megcsonkított testében. Segítséget vár ismerősöktől és ismeretlenektől, ha már a magyar ellátórendszertől nem kaphat. - R.S.



Gyűlöletkampány tét nélküli népszavazás miatt

Publikálás dátuma
2016.09.26. 19:05
MTI Fotó: Komka Péter
 Olyan gyűlöletkampány zajlik Magyarországon egy tét nélküli népszavazás miatt, ami példátlan az elmúlt években, évtizedekben - mondta az MSZP elnöke hétfőn Salgótarjánban, sajtótájékoztatón.

Molnár Gyula az október 2-i referendumról a Fő téren tartott tájékoztatón kifejtette: az utóbbi időszak európai megnyilvánulásai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy nincs napirenden kötelező betelepítési kvóta igénye Brüsszelből, így a népszavazásra feltett kérdés "valójában nem létezik Európában", és a referendumnak közjogi következménye sincs.

Az MSZP elnöke hangsúlyozta: hetek óta kéri, nyilatkozzon Orbán Viktor miniszterelnök, nyilatkozzon a kormány, hogy mi a közjogi következménye egy eredményes és érvényes népszavazásnak, mi történik október 3-án, milyen törvényjavaslatot fognak benyújtani a parlament elé, pontosan mihez adják az emberek a szavazatukat október 2-án. "Mégis, mire kívánják felhasználni a szavazatokat?" - tette fel a kérdést.

Az ellenzéki politikus óva intette a magyar embereket, hogy "bedőljenek egy csapdának", hozzáfűzve: azt a szavazatot nem lehet elcsalni, amelyik nincs leadva, ezért azt kérik, mindenki maradjon otthon október 2-án. Minden más esetben fennáll a veszélye, hogy valamilyen módon Orbán Viktor hatalomban maradását, Orbán Viktort és kormányát erősítik - fogalmazott.

Kitért arra is, hogy az esetleges választási csalások ellenőrzése érdekében mind a 106 választókerületben ott lesznek, a szavazóköröknél megfigyelő stábokat, illetve a bejelentéseket fogadó úgynevezett demokráciavonalat is üzemeltetnek, de azt is biztosítják, hogy ha valaki úgy érzi, visszaéltek a nevével, a szavazólapok megsemmisítéséig ellenőrizhesse ezt.

Molnár Gyula arról is beszélt, hogy a szombat éjjeli budapesti, Teréz körúti robbantásról az emberek húsz órán keresztül nem tudtak semmit, és sokféle vélekedés ütötte fel a fejét, ami senkinek nem jó.

Mint mondta, október 2-án olyan népszavazás lesz, ami körül rendkívül sok a hangulatkeltés, ezért azt kérik a kormánytól, "hogy a saját maga tevékenységével ne fokozza az amúgy is meglévő negatív hangulatot".

Molnár Gyula a Fő téren az MSZP "Maradjanak otthon!" szlogen mellett érvelő népszavazási plakátkiállítását is megnyitotta, arra reagálva, hogy - mint mondta - a kormány 3,9 milliárd forintot költött közpénzből arra a "tájékoztató kampányra", amely valójában nagyon egyoldalúan mutatta be a helyzetet.

Szerző

A kormány a földeladási pénzből csökkentené az államadósságot

Az MSZP és az LMP közösen tiltakozott az ellen a kormányzati módosító javaslat ellen, amelyik szerint a földeladásokból származó bevételeket nemcsak a vidék fejlesztésére, hanem az államadósság csökkentésére is lehessen fordítani.

Sallai R. Benedek (LMP) és Gőgös Zoltán (MSZP) közös hétfői sajtótájékoztatóján az előbbi azt mondta, hogy a kormány két, a termőföld-privatizáció befejezéséhez kapcsolódó jogszabályjavaslatot nyújtott be. A kabinet a Földet a gazdáknak! program lezárásáról szóló törvényjavaslattal úgy tenné legitimmé eddigi "földrablását", hogy az Országgyűléssel fogadtatja el annak végrehajtását - fogalmazott. A másikkal pedig úgy módosítanák a Nemzeti Földalapról szóló törvényt, hogy a földeladásokból származó forrásokat az államadósság törlesztésére is fel lehessen használni - hívta fel a figyelmet.

Az indítványt gazemberségnek nevező politikus emlékeztetett arra, hogy a parlament egy olyan kétharmados jogszabályban rendelkezett a Nemzeti Földalapról, amelyik kimondja, hogy ezeket a forrásokat csak a vidék, a kis- és közepes családi gazdaságok helyzetének javítására lehet fordítani.

Sallai R. Benedek azt is bírálta, hogy kétharmados törvényhez olyan módosító indítványt nyújtottak be, amelyet egyszerű többséggel is el lehet fogadni. Hozzátette, hogy az alaptörvény viszont kimondja, a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének, az azzal való felelős gazdálkodásnak a következményeit és követelményeit sarkalatos törvények határozzák meg.

Az ellenzéki pártok frakciói továbbra is egységesek abban, hogy ehhez nem asszisztálnak - összegzett.

A szocialista Gőgös Zoltán azt mondta, hogy a Fidesz "megint gyáva", mert egy országgyűlési határozattal akar dönteni abban az ügyben, amiben az MSZP népszavazást kezdeményezett. A képviselő azt mondta, hogy ez egy "olcsó trükk", amivel nem lehet kiváltani azt a színvallást, hogy a kormánypártok támogatják-e a népszavazást.

Kijelentette azt is, hogy a kormánypártok "hazudtak már nagyon sokszor államadósság csökkentést", a legnagyobb hazugság a nyugdíjrendszer átalakítása volt, amikor "elraboltak" az emberektől háromezer milliárd forintot. Az ellenzéki pártok semmilyen módon nem asszisztálnak a javaslathoz és nem tudják elfogadni, hogy a kormány egy feles törvénnyel módosítson egy kétharmados jogszabályt - közölte.

Szerző