Az alkotmány reformja jelentősen megnyirbálná a szenátus jogköreit. A jövőben csak a képviselőház terjeszthetne elő törvényjavaslatokat. A felsőház eddigi 315 tagjának száma százra csökkenne, s a szenátus az olasz tartományok küldötteinek gyűlésévé alakulna át. A referendum szerint a jövőben népszavazás révén is jogerőre emelhetnek majd törvényeket. Az eddigi szabályozás úgy szólt, hogy a referendummal a létező törvényeket lehet megszüntetni.
Matteo Renzi úgy véli, az ország nagy lehetőség előtt áll, mert az igenek győzelme esetén nem váltanák egymást a kormányok sűrű időközönként. Maria Elena Boschi reformügyi miniszter úgy vélte, egyszerűsödne az intézményrendszer, mivel a törvények meghozatalánál kizárólag az alsóház mondhatná ki az utolsó szót. Olaszországban több kormány vesztét okozta már a felsőház, amely egyelőre ugyanolyan jogkörökkel rendelkezik, mint az alsóház.
Renzi hivatalosan ugyan hétfőn nyitotta meg a kampányt, de már hónapok óta érvel a reform mellett. Eleinte saját politikai jövőjéhez kötötte a népszavazás sikerét. Azt közölte, távozik az elutasítók diadala esetén. Ezt még akkor jelentette ki, amikor azt lehetett sejteni, hogy az igenek nagy többséggel nyernek. Ám a közhangulat folyamatosan romlott, az emberek úgy vélték, nem az előterjesztés tartalmáról, hanem a kormány munkájáról kell ítéletet mondaniuk.
A kormány népszerűségének csökkenését az is jelezte, hogy a júniusi regionális választáson egy sor városban az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom (M5S) került többségbe. Az igenek előnye folyamatosan apadt, júliusra pedig el is fogyott. Renzi ezért kínos helyzetbe került. Végül részint külső nyomásra döntött úgy, mégsem mond le, amennyiben a nemek győznének. Az Európai Unióban ugyanis attól tartanak, hogy egy esetleges olasz kormányválság nyomán még inkább instabillá válna az amúgy is sok sebből vérző EU.
Akármit hoz is a decemberi referendum, Renzi minden bizonnyal marad, de ha a nemek kerülnének többsége, hatalma meggyengülne, s az általa vezetett Demokrata Párt (PD) népszerűsége is rohamosan csökkenne.
Ha az igenek győznek, Olaszországban megváltozik az 1946 óta érvényben levő kétkamerás parlamentáris rendszer. Az alkotmánymódosító referendum bármilyen részvételi aránnyal érvényes. Az igenek győzelme esetén megvalósul Matteo Renzi miniszterelnöknek az olasz politikai rendszer egyszerűsítésére tett ígérete.
A nem voksok mellett az ellenzék, legfőképpen a populista M5S kampányol. A párt annyira fontosnak tartja a szavazást, hogy a komikus Beppe Grillo jelezte, ismét egy személyben irányítja a tömörülést. Ugyanakkor az elmúlt két hónapban a párt népszerűsége csökkent, mert a római városházán eddig csekély sikert ért el a júniusban megválasztott polgármester, Virginia Raggi. Az Északi Liga elnöke, Matteo Salvini azt írta, december 4-én „Renzi menesztéséről szavaznak”. A CGIL szakszervezet is a nem voksokra szólított fel.
John Phillips, az Egyesült Államok Olaszországba akkreditált nagykövete arra figyelmeztetett, hogy a nemek győzelme nyomán csökkennének az olaszországi befektetések. Utalt arra, hogy az országban 63 év alatt 63 kormány volt hatalmon Itáliában. Az ellenzéki pártok válaszként élesen bírálták a diplomatát, mondván: beavatkozik az ország belügyeibe. (Barack Obama amerikai elnök október 18-án ad díszvacsorát Renzinek.) Angela Merkel is a kormányfő mellett áll. Úgy foglalt állást, bár nem nyilatkozik más országokban tartandó referendumokról, de támogatja Renzi reformjait.