Az orosz elnök az Isztambulban zajló energetikai világkongresszus vendége volt hétfőn, Recep Tayyip Erdogan török államfővel folytatott kétoldalú megbeszélései után, késő este került sor az aláírásra. A Déli Áramlat projekt összeomlása után Putyin 2014-ben, az uniós szankciók bevezetése után jelentette be az Oroszországot és Törökországot a Fekete-tenger alatt összekötő vezeték tervét.
A Déli Áramlat azért hiúsult meg, mert az uniós szabályozás szerint nem megengedhető, hogy a Fekete-tengert átszelő és egy uniós országban újra szárazföldre kerülő vezetékben áramló gáz egyetlen tulajdonos kezében legyen. Márpedig a Déli Áramlat vezetékein, eredeti tervek szerint csak a Gazprom szállított volna. Minderre rátevődött az EU-Oroszország közötti viszony elhidegülése. Moszkva előrukkolt az új javaslattal, bizonyítva, hogy az Unió nélkül is talál megoldást.
A Török Áramlat 660 kilométeren a régi nyomvonalat követi, de innen nem Bulgáriába megy, hanem délre fordulva 250 kilométeres szakasszal éri el Törökországot. Az ehhez szükséges vezetékek (csőkígyók) lefektetéséről írt alá szándéknyilatkozatot a Putyin-vizit alkalmával a Gazprom és a Bostas, az orosz és a török gázvállalat. Ez viszont az uniós országokat kihagyva, csak Törökországnak szállít majd gázt, évente maximum 15,75 milliárd köbmétert.
A Putyin-Erdogan közeledést mindenekelőtt az mutatja, hogy megállapodtak, Moszkvának és Ankarának együtt kell működnie a szíriai Aleppóban rekedt lakosság segélyezésében. Törökország ugyanis az amerikai vezetésű, nyugati koalíció tagja, az Aszad-rezsim ellensége és az Aleppóban, az orosz vadászgépek által is bombázott, mérsékeltnek mondott ellenzék támogatója. A két államfő egyre jobban elszigetelődik a nemzetközi porondon, olyannyira, hogy kapcsolatuk szorosabbra fűzése leginkább dacszövetségnek tűnik.
