Előfizetés

Brit külügyminiszter: Oroszország páriaállammá válhat

A brit külügyminiszter szerint Oroszország a szíriai Aleppóban végrehajtott légitámadásokkal azt kockáztatja, hogy páriává válik a nemzetközi közösségen belül.

Boris Johnson a szíriai helyzetről a londoni alsóházban tartott keddi vitanapon kijelentette: minden bizonyíték arra vall, hogy Oroszországot terheli a felelősség az Aleppóba indított segélyszállítmányok konvojait ért légitámadásokért. Johnson nevek említése nélkül hozzátette: nagyon szeretné, ha "azok az emberek", akik e támadásokért felelősek, a nemzetközi büntetőtörvényszék elé kerülnének.

Közölte: szeretné azt is, ha ezúttal a londoni orosz nagykövetség előtt lennének tüntetések. "Hol van ilyenkor a Stop the War Coalition?" - tette fel a kérdést, arra a háborúellenes szervezetre utalva, amely rendszeresen tart demonstrációkat brit és egyéb nyugati katonai beavatkozások ellen.

A brit külügyminiszter ugyanakkor elvetette azt az ötletet, hogy a nyugati szövetségeseknek repüléstilalmi övezetet kellene létrehozniuk Szíriában az orosz légitámadások megakadályozására. "Ezt nem tudjuk vállalni, hacsak nem állunk készen arra, hogy lelőjük a repüléstilalmat megsértő repülőgépeket és helikoptereket. Nagyon gondosan mérlegelni kell ennek következményeit" - fogalmazott alsóházi felszólalásában Johnson.

Ezzel az állásponttal egyetértett a legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt árnyékkormányának külügyminiszter-jelöltje, Emily Thornberry is, aki a kedd estébe nyúló vitanap után a BBC-nek kijelentette: az általa hallott szakértői vélemények szerint "egyetlen rossz döntés" elég ahhoz, hogy háborús helyzet alakuljon ki az Egyesült Államok és Oroszország között, és ezt minden körülmények között el kell kerülni.

A repüléstilalmi övezet gondolatát a keddi alsóházi vitát kezdeményező konzervatív párti képviselő, Andrew Mitchell vetette fel bevezető felszólalásában. Mitchell még a parlamenti vita előtt a BBC rádiónak kijelentette: senki nem akar tűzharcot Oroszországgal, senki nem akar orosz harci repülőgépeket lelőni, de a nemzetközi közösség felelőssége a civil lakosság védelme, és ha ez azt jelenti, hogy "védelmi jelleggel szembeszállunk az orosz légi tűzerővel az ártatlan civilek érdekében, azt meg kell tennünk".

Mitchell szerint a Szíriában végrehajtott orosz légi hadműveletek ahhoz a támadáshoz hasonlatosak, amelyet a náci Németország légiereje hajtott végre a spanyolországi polgárháború idején, 1937-ben Guernica városa ellen, másfélezernél több polgári lakost megölve.

Oroszország londoni nagykövete kedd este Twitter-üzenetben reagált a vitanapon elhangzottakra. Alekszandr Jakovenko szerint Oroszország tevékenységének mérlege több ezer szíriai falu felszabadítása, és több ezer tonna humanitárius segély eljuttatása. "Nagy-Britannia mit tud felmutatni?" - tette fel a kérdést a londoni orosz nagykövet.

A diplomáciai képviselet Twitter-oldalán egy nem sokkal korábbi üzenetben az áll, hogy Oroszország nem az aleppói gyerekek megmentését vétózta meg, hanem azt, hogy Szíriában is megismétlődjenek a Líbiában történtek. Az üzenet az ENSZ Biztonsági Tanácsában az aleppói bombázások leállítására francia kezdeményezésre előterjesztett határozattervezet hétvégi orosz vétójára, illetve a Líbiában végrehajtott nyugati katonai intervencióra utalt.

Bírósághoz fordul a Népszabadság - Eldőlhet az újságírók sorsa?

Publikálás dátuma
2016.10.11. 14:53
Forrás: Facebook/Népszabi szerkesztőség
Hétfőn este jelentették a Népszabadság újságírói, hogy az utóbbi napok folyamatos jogsértései miatt jogi lépéseket tesznek a kiadóval szemben. A Mediaworks szombaton megbízott vezérigazgatója szintén este jelentette be, hogy egészségügyi okok miatt lemond tisztségéről. Bednárik Imre, a lap belpolitikai szerkesztője szerint a legnagyobb baj az, hogy nincs megjelölve, kivel tárgyalhatnának a továbbiakban Katona Viktor helyett. Murányi András a ma délutáni egyeztetésben bízik, a munkatársak pedig továbbra is összefognak, közösségi oldalukon jelentkeztek be, "Itt vagyunk és dolgozunk" címmel.

„Tegnap este a szerkesztőség összegyűlt, és úgy döntöttünk, hogy jogorvoslatért fordulunk, mert úgy ítéljük meg, hogy sorozatos törvénysértés történt. Az üzemi tanács ma a bírósághoz fordul” - ezt Bednárik Imre, a Népszabadság belpolitikai szerkesztője mondta az ATV Start műsorában.

„Az egyik ilyen legsúlyosabb jogsértés, ami történt a lappal kapcsolatban, hogy egy olyan felügyelő bizottsági ülésen született ez a döntés, ahova nem hívták meg az üzemi tanács képviselőit, pedig az üzemi tanács elnökének jelen kellett volna lennie ezen az ülésen” – tájékoztatott az újságíró. Bednárik megerősítette a főszerkesztő által elmondottakat, miszerint a szerkesztőség próbál együtt maradni, és Murányi András folyamatosan tárgyal a lap jövőjéről.

Hétfőn - a vasárnapi sikertelen próbálkozás után - a lap munkatársai újra a Bécsi úti székház előtt gyülekeztek, hogy legalább a személyes holmijukat elvihessék. Néhányan Pető Péter főszerkesztő-helyettessel az élen a hátsó bejárat felől is hiába próbálkoztak, de furcsa módon csak egy Ligetvédő aktivista be tudott menni székházba, őt viszont később nem engedték ki. Így végül rendőrök tettek rendet, megjelenésük után a környezetvédőt ki, a napilap főszerkesztőjét pedig beengedték az irodákhoz.

Murányinak arról sikerült megegyeznie a tárgyaláson, hogy kedden és szerdán "szervezett keretek között" a dolgozók átvehetik személyes dolgaikat, amik "feltétlenül szükségesek", sokaknak ugyanis pénze is volt a bennmaradt holmija között.

A főszerkesztő az InfoRádiónak úgy nyilatkozott, hogy továbbra is az az elképzelés, hogy a szerkesztőség megveszi a lapot, de több mindent mérlegelniük kell még az elmúlt napok számos nem várt eseménye miatt. Mindenesetre Murányi bízik abban, hogy a ma délutáni egyeztetés során sikerül megállapodni a kiadóval.

Murányi a helyszínen tartózkodó újságíróknak bejelentette, egy eurós árajánlatot tettek a lap kiadási jogáért, mert szeretnék megtudni, hogy eladó-e ez a jog és ha igen, akkor milyen áron. "Ha igazak a tíz év alatt 5 milliárdos veszteségről szóló hírek, akkor az ár kifejezetten jutányos" - fogalmazott Murányi, akinek tájékoztatása szerint a Mediaworks a korábbi tárgyalási ígéretek ellenére betegségre hivatkozva lemondta a tegnapi megbeszélést is, amelyen a lap lehetséges értékesítéséről vagy újraindításáról egyeztettek volna. A kiadót birtokló Heinrich Pecina vasárnap, az eddigi ügyvezető, a saját kérésére távozó Rónai Balázs helyére beült Katona Viktor pedig hétfőn jelentett beteget. Hétfőn este a megbízott vezérigazgató munkaviszonya megszüntetését is kérte, valamint lemondott igazgatósági tagságáról is - egészségügyi okokra hivatkozva.

A belpolitikai rovat szerkesztője szerint ezzel az a legnagyobb baj, hogy nincs megjelölve, ki az, aki Katona Viktor helyére kerül, és kivel lehetne tárgyalni a továbbiakról. "Azt se tudjuk, hogy ezek után az üzemi tanács kivel tud tárgyalni a munkavállalói jogok biztosításáról" - mondta, hozzátéve, hogy abban reménykednek, hogy hamarosan rendeződik a lap sorsa, mivel egyelőre munkavállalói jogviszony köti őket a Mediaworks Zrt.-hez, s mivel papírjukban felfüggesztés áll, nem publikálhatnak. Ha valamelyikük ezt megszegi, és saját névvel publikálnak, akkor akár a végkielégítésüket is elveszíthetik.

Bednárik Imre az ATV-ben azt is elmondta, hogy a kiadói jogok egy euró ellenében való átadása a tulajdonos részéről, azt jelezhetné, hogy valóban kész a lap eladására, és akkor jöhetne egy olyan befektető, aki képes fenntartani a Népszabadságot. A szerkesztő szerint a lapot pénteken még úgy csinálták meg, hogy semmilyen információjuk nem volt a másnapi felfüggesztés bejelentéséről. Szerinte a normális eljárás az lett volna, hogy másfél- két hónappal ezelőtt jelzik a főszerkesztőnek, hogy állítson össze egy olyan üzleti tervet, amelyik segíti a Népszabadság fennmaradását. Bednárik megjegyezte, hogy „nagyon furcsa, hogy a menedzsment tőlünk kér üzleti tervet, ez olyan, mintha azt kérnénk tőlük, hogy írjanak újságot.”

A Népszabadság kedden délután ismét bejelentkezett Facebook-oldalukon, azt prezentálván, hogy nem adták fel,  továbbra is együtt vannak és dolgoznak.

Ahogy lapunk többször is megírta, a Mediaworks szombaton függesztette fel a Népszabadság nyomtatott és internetes kiadását a napilap veszteségeire hivatkozva, a dolgozókat pedig felmentette a munkavégzés alól.

Bírósághoz fordul a Népszabadság - Eldőlhet az újságírók sorsa?

Publikálás dátuma
2016.10.11. 14:53
Forrás: Facebook/Népszabi szerkesztőség
Hétfőn este jelentették a Népszabadság újságírói, hogy az utóbbi napok folyamatos jogsértései miatt jogi lépéseket tesznek a kiadóval szemben. A Mediaworks szombaton megbízott vezérigazgatója szintén este jelentette be, hogy egészségügyi okok miatt lemond tisztségéről. Bednárik Imre, a lap belpolitikai szerkesztője szerint a legnagyobb baj az, hogy nincs megjelölve, kivel tárgyalhatnának a továbbiakban Katona Viktor helyett. Murányi András a ma délutáni egyeztetésben bízik, a munkatársak pedig továbbra is összefognak, közösségi oldalukon jelentkeztek be, "Itt vagyunk és dolgozunk" címmel.

„Tegnap este a szerkesztőség összegyűlt, és úgy döntöttünk, hogy jogorvoslatért fordulunk, mert úgy ítéljük meg, hogy sorozatos törvénysértés történt. Az üzemi tanács ma a bírósághoz fordul” - ezt Bednárik Imre, a Népszabadság belpolitikai szerkesztője mondta az ATV Start műsorában.

„Az egyik ilyen legsúlyosabb jogsértés, ami történt a lappal kapcsolatban, hogy egy olyan felügyelő bizottsági ülésen született ez a döntés, ahova nem hívták meg az üzemi tanács képviselőit, pedig az üzemi tanács elnökének jelen kellett volna lennie ezen az ülésen” – tájékoztatott az újságíró. Bednárik megerősítette a főszerkesztő által elmondottakat, miszerint a szerkesztőség próbál együtt maradni, és Murányi András folyamatosan tárgyal a lap jövőjéről.

Hétfőn - a vasárnapi sikertelen próbálkozás után - a lap munkatársai újra a Bécsi úti székház előtt gyülekeztek, hogy legalább a személyes holmijukat elvihessék. Néhányan Pető Péter főszerkesztő-helyettessel az élen a hátsó bejárat felől is hiába próbálkoztak, de furcsa módon csak egy Ligetvédő aktivista be tudott menni székházba, őt viszont később nem engedték ki. Így végül rendőrök tettek rendet, megjelenésük után a környezetvédőt ki, a napilap főszerkesztőjét pedig beengedték az irodákhoz.

Murányinak arról sikerült megegyeznie a tárgyaláson, hogy kedden és szerdán "szervezett keretek között" a dolgozók átvehetik személyes dolgaikat, amik "feltétlenül szükségesek", sokaknak ugyanis pénze is volt a bennmaradt holmija között.

A főszerkesztő az InfoRádiónak úgy nyilatkozott, hogy továbbra is az az elképzelés, hogy a szerkesztőség megveszi a lapot, de több mindent mérlegelniük kell még az elmúlt napok számos nem várt eseménye miatt. Mindenesetre Murányi bízik abban, hogy a ma délutáni egyeztetés során sikerül megállapodni a kiadóval.

Murányi a helyszínen tartózkodó újságíróknak bejelentette, egy eurós árajánlatot tettek a lap kiadási jogáért, mert szeretnék megtudni, hogy eladó-e ez a jog és ha igen, akkor milyen áron. "Ha igazak a tíz év alatt 5 milliárdos veszteségről szóló hírek, akkor az ár kifejezetten jutányos" - fogalmazott Murányi, akinek tájékoztatása szerint a Mediaworks a korábbi tárgyalási ígéretek ellenére betegségre hivatkozva lemondta a tegnapi megbeszélést is, amelyen a lap lehetséges értékesítéséről vagy újraindításáról egyeztettek volna. A kiadót birtokló Heinrich Pecina vasárnap, az eddigi ügyvezető, a saját kérésére távozó Rónai Balázs helyére beült Katona Viktor pedig hétfőn jelentett beteget. Hétfőn este a megbízott vezérigazgató munkaviszonya megszüntetését is kérte, valamint lemondott igazgatósági tagságáról is - egészségügyi okokra hivatkozva.

A belpolitikai rovat szerkesztője szerint ezzel az a legnagyobb baj, hogy nincs megjelölve, ki az, aki Katona Viktor helyére kerül, és kivel lehetne tárgyalni a továbbiakról. "Azt se tudjuk, hogy ezek után az üzemi tanács kivel tud tárgyalni a munkavállalói jogok biztosításáról" - mondta, hozzátéve, hogy abban reménykednek, hogy hamarosan rendeződik a lap sorsa, mivel egyelőre munkavállalói jogviszony köti őket a Mediaworks Zrt.-hez, s mivel papírjukban felfüggesztés áll, nem publikálhatnak. Ha valamelyikük ezt megszegi, és saját névvel publikálnak, akkor akár a végkielégítésüket is elveszíthetik.

Bednárik Imre az ATV-ben azt is elmondta, hogy a kiadói jogok egy euró ellenében való átadása a tulajdonos részéről, azt jelezhetné, hogy valóban kész a lap eladására, és akkor jöhetne egy olyan befektető, aki képes fenntartani a Népszabadságot. A szerkesztő szerint a lapot pénteken még úgy csinálták meg, hogy semmilyen információjuk nem volt a másnapi felfüggesztés bejelentéséről. Szerinte a normális eljárás az lett volna, hogy másfél- két hónappal ezelőtt jelzik a főszerkesztőnek, hogy állítson össze egy olyan üzleti tervet, amelyik segíti a Népszabadság fennmaradását. Bednárik megjegyezte, hogy „nagyon furcsa, hogy a menedzsment tőlünk kér üzleti tervet, ez olyan, mintha azt kérnénk tőlük, hogy írjanak újságot.”

A Népszabadság kedden délután ismét bejelentkezett Facebook-oldalukon, azt prezentálván, hogy nem adták fel,  továbbra is együtt vannak és dolgoznak.

Ahogy lapunk többször is megírta, a Mediaworks szombaton függesztette fel a Népszabadság nyomtatott és internetes kiadását a napilap veszteségeire hivatkozva, a dolgozókat pedig felmentette a munkavégzés alól.