társasági adó;támogatás;törvénymódosítás;TAO;adatigénylés;

2016-10-13 07:00:00

Orbán titkolná a multik támogatását is

Nem a társaságiadó-kedvezmények titkosítása állhat a kedden elfogadott adótörvény-módosítás mögött - állítják szakértők. A kormány ehelyett a közérdekű adatigénylési pereket próbálná ellehetetleníteni a törvénnyel, mivel adótitokra hivatkozva ezentúl jobban el tudná rejteni a közpénz útját, például a stratégiai partnereknek nyújtott kedvezmények, támogatások esetében.

Nagy sebbel-lobbal fogadta el a kormánytöbbség a parlamenten a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) módosító javaslatát az adózás rendjéről szóló törvényről. A tervezet hatályba lépéséhez már csak Áder János köztársasági elnök aláírására van szükség. A legtöbb sajtóorgánum a leginkább szem előtt levő, a társasági adóból (tao) leírható sporttámogatások részleteinek titkosítását sejtette a lépés mögött, ám lapunk információi arra utalnak, hogy a kormány valójában más állami támogatásokat, adókedvezményeket is szeretne elrejteni a kíváncsi szemek elől.

A Lehet Más a Politika (LMP) például úgy látja, hogy az eltitkolási szándék valójában a stratégiai együttműködési megállapodásokra irányult. A párt ugyanis júniusban másodfokon is pert nyert a Nemzetgazdasági Minisztériummal szemben egy közérdekű adatigényléssel kapcsolatos vitában, amelynek következtében a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kötelezte a minisztériumot, hogy adja ki a kormány stratégiai partnereinek adott támogatások, adókedvezmények tételes listáját. A kért adatokat azóta sem kapták meg, így az LMP végrehajtást kért az NGM-re – tudtuk meg Szél Bernadett-től. A párt társelnöke megerősítette a Népszavának, hogy véleményük szerint a módosító javaslat az ehhez hasonló ítéleteknek is a következménye. Ha ugyanis a törvény hatályba belépése után nyújtanám be az igénylést, akkor már nem kaphatnám meg az adatokat – mondta a politikus. Elmondása szerint a hasonló ügyek fontosságát mutatja az is, hogy míg a tao-támogatások évente 100 milliárd forint körüli összegre rúghatnak, addig a stratégiai partnerség keretében főként a multiknak juttatott pénz is hasonló nagyságrendű: 2010 óta 500 milliárd forintnyi kiadást jelenthetett ez a költségvetésnek.

A partnerségi megállapodások ügyében a nemzetgazdasági tárca eleinte adótitokra hivatkozva tagadta meg az adatkiadást, ám a bíróság elsőfokon ezzel ellentétes álláspontra jutott 2015 februárjában. Az NGM fellebbezett a döntés ellen, és végül idén júniusban született meg a másodfokú ítélet, amelyben szintén a párt javára döntöttek. A bíróság az ítéletben azzal indokolt, hogy az adókedvezmények is közpénznek minősülnek és emiatt jogos a közérdekű adatigénylés: „Az adótitok nem lehet abszolút akadálya a közérdekű adatok megismerésének. Az Alaptörvény (…) szerint a közpénzre vonatkozó adatok közérdekű adatok. Az adókedvezmény olyan közpénzzel kapcsolatos információ, mellyel kapcsolatban nincs [olyan] központi érdek, melyre tekintettel egy egyedi eljáráson alapuló kedvezmény adatainak nyilvánosságát korlátozni szükséges.” Az ítélet következményéről Szél Bernadették ügyvédje, Pálvölgyi Miklós már a döntés pillanatában is negatív véleménnyel volt, mintegy megjósolta a törvénymódosítást. A társelnök is úgy fogalmazott, hogy „beszédes”, hogy mindkét esetben az NGM jelent meg cselekvőként.

A módosítás utáni lépésekről Szél Bernadett azt nyilatkozta, hogy amennyiben Áder János aláírja a javaslatot, úgy az LMP az Alkotmánybírósághoz fog fordulni az ügyben, amiben a többi ellenzéki frakcióra is számít. Szél szerint a kormánypárti politikusok úgy próbálnak újabb falat húzni a nyilvánosság elé, hogy mindeközben az „adózók magánszférájára” hivatkoznak. Hozzátette: reménykednek, hogy az Alkotmánybíróságnál sikert érnének el, mivel az Állami Számvevőszék már egy 2012-es jelentésében is a titkosítással ellentétes törvényhozásra kérte fel a kormányt. Ráadásul a társelnök szerint az általuk megnyert per is precedensértékű volt, mivel arra hivatkozva a tao-pénzek útját szintén lehetett volna firtatni.

A módosító javaslat lényegében három új esetet minősít adótitoknak: ha a költségvetés terhére nyújtanak adókedvezményt, adójóváírást; ha az adózó törvényben meghatározott célra nyújt támogatást; vagy ha ugyanő kedvezményezett célra tesz felajánlást. A stratégiai partnerek és más cégek adókedvezményei, támogatásai az első kategóriába esnek, míg például a tao-pénzek a másik kettőbe, mivel ebben az esetben a vállalkozások a társasági adójuk egy részét nem a költségvetésnek fizetik be, hanem egy sport-, film- vagy kulturális tevékenységet végző szervezetnek adják. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány például 2011 óta már több mint 11 milliárd forinthoz jutott hozzá tao-felajánlásokból. A titkosítás pedig hatalmas mennyiségű, 795 milliárd forintnyi közpénzt érinthet: tavaly ugyanis összesen ennyi adókedvezményt adott a kormány, derült ki a 2015-ös költségvetés zárszámadásából. A napi.hu számításaiból kiderült, hogy 2015-ben a társaságiadó-bevételek 40, a személyi jövedelemadóból befolyt összegnek pedig 13 százalékról mondott le az állam különböző adókedvezmények címén – utóbbi arány főképp a családi adókedvezmények volt köszönhető.

Taoügyek: tisztán politika
A tao-támogatások tehát igen népszerűek a vállalkozások körében. Angyal József szerint a konstrukció csak amiatt hasznos a cégeknek, mert így ők nagyobb eséllyel nyerhetnek közbeszerzéseken és kaphatnak állami megbízásokat. Az okleveles adószakértő a Népszavának elmondta, hogy ezekben az ügyekben tisztán politikáról van szó, az adózás csak áttételesen kap szerepet: a tao-pénzek esetében annyi történik, hogy a költségvetésből kiesik a pénz, és más célra, például stadionépítésre megy el. Világosan látszik, hogy a törvénymódosítással is csak azt akarja megakadályozni a kormány, hogy a bíróság helyt adjon az ellenzéki adatigényléseknek – nyilatkozta a szakértő. Angyal József szerint ezt támasztja alá az is, hogy a büntető törvénykönyv nem ismeri az adótitok-sértés fogalmát, így nem is szankcionálja ezt a vétséget. A tao-támogatások ráadásul már eleve titkosak voltak, és Tállai András államtitkár is úgy érvelt a parlamenti vitában, hogy nincs érdemi változtatás a javaslatban. A módosításnak így azonban csak annyi a jelentősége, hogy ezzel kizárják a bíróság mérlegelési jogkörét ilyen ügyekben.