Tarlósék fogadták Iványit, de nincs megegyezés

Publikálás dátuma
2016.10.22. 07:07
A hónap elején megpróbálták kiüríteni a szállót, de nem sikerült MTI Fotó: Bruzák Noémi
Egyeztettek az Oltalom Karitatív Egyesület és a főváros képviselői az Oltalom József nádor téri női átmeneti szállójának sorsáról. Megegyezés nincs, de a költözés elkerülhetetlenné tűnik. A főváros az ellátás jogait is elvenné az egyesülettől, ám ezzel a lépéssel szerződésszegést követnének el.

Végül mégis csak tárgyalóasztalhoz ültek az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Egyesület és a Fővárosi Önkormányzat képviselői, hogy az Oltalom József nádor téri női átmeneti szállójának sorsáról egyeztessenek. A Fidesz-kereszténydemokrata mentalitás ebben az ügyben is tisztán megnyilvánul: hetekkel azután kerítenek sort az egyeztetésre, hogy megpróbálták kihúzni a szőnyeget az érintettek lába alól.

Ahogy arról a Népszava is beszámolt, az Oltalom feje fölött döntött arról még márciusban a Fővárosi Közgyűlés, hogy a 64 férőhelyes József nádor téri szállót kiürítik, a lakókat a város peremére, a Budapesti Módszertani és Szociális Központ és Intézménye (BMSZKI) Gyáli úti épületébe költöztetik, az Oltalomtól pedig elveszik az ellátási jogokat. Október 3-ig adtak időt az egyesületnek, hogy átadják a belvárosi ingatlant, ám Iványiék nem voltak hajlandóak távozni, szerződésük értelmében ugyanis csak akkor mondható fel az ingatlan használati joga, ha a főváros biztosítja, hogy az egyesület tevékenységét más - hasonló adottságú - ingatlanba helyezik, ez viszont nem valósulna meg, hiszen a jelenlegi fővárosi forgatókönyv szerint az egyesület tevékenysége megszűnik.

Az említett napon meg is jelentek a főváros végrehajtói, ám a jogtalan kilakoltatást széleskörű összefogással sikerült megakadályozni. Az egyesület szerint a főváros emberei birtokháborítást követtek el, ezért birtokvédelmi eljárást indítottak. - Egy rendes országban ilyenkor meg kell várni a bíróság döntését. Persze ma már az ellenkezője sem elképzelhetetlen - véli Iványi Gábor. Az Oltalom elnöke a Népszavának elmondta: az egyeztetésen azt kérték tőlük, lássák be, hogy a főváros jobban gondját tudná viselni a hajléktalanoknak, sokkal "racionálisabban", olcsóbban tudnák megoldani az ellátást. Az egyeztetés nem zárult megegyezéssel, annyit ígértek Iványiéknak, hogy majd értesítik őket a továbbiakról. - A 64 férőhely fenntartása a mi jogosultságunk, arról lemondhatunk, de az úgy nem megy, hogy a főváros fogja magát és elveszi - fogalmazott az egyesület elnöke.

Pedig úgy tűnik, a városvezetés tényként kezeli a költöztetést, az Oltalom feladatainak megszüntetését. Legalábbis ez derül ki a Főpolgármesteri Hivatal leveléből, amelyben leszögezik: a továbbiakban az Oltalom közreműködése nélkül nyújtanak az érintettek részére "szakszerű és megfelelő minőségű" szolgáltatást. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes lapunkkal azt közölte: az önkormányzat szakszerűen és jogszerűen járt el egy "dedikált szálló" biztosításával, a lehetséges ingatlanok körének kiválasztásával, a szükséges anyagi források biztosításával. Bagdy szerint az Oltalom szállója szakmai szempontból nem megfelelő, amit az is jelez, hogy a lakók harmada már be is jelentkezett a BMSZKI telephelyére.

Az Oltalom 2000 januárja óta működteti a női szállót, az eltelt mintegy 16 évben 2236 nőnek biztosítottak ellátást. A jelentkezők között egyre többen vannak, akik a családon belüli erőszak miatt menekülnek, így szakmai szempontból épp azt tűnik kevésbé helyénvalónak, hogy egy olyan szálláshelyre vigyék őket, ahol nők, férfiak vegyesen vannak. Sokan jelentkeznek olyanok is, akiknek nincs semmilyen jövedelmük, holott más szociális szolgáltatóknál az előtakarékosság vállalása alapfeltétel. Az Oltalom viszont azt vállalta fel, hogy annak a rétegnek biztosít elsősorban férőhelyet, amely mind anyagilag, mind egészségileg a legelesettebbek közül kerül ki.

- Nem tudom, kinek adtak lehetőséget más ingatlanok kiválasztására. Nekünk nem - reagált Bagdy nyilatkozatára Iványi. Az egyesület elnöke szerint az sem igaz, hogy ellátottjaik harmada átment a másik szállóra. A 64 asszony közül öten mentek el, de már az ő helyükre is kerültek mások. Az Oltalom kliensei egyébként egyénre szabott gondozást kapnak, s bár egy átmeneti szállónak ez nem lenne feladata, a létfenntartásban is segítik őket. Máshol erre kevésbé számíthatnának.

Szerző

Hétfőn főszerepben az előválasztás

Hétfőn végre közös asztalhoz ül a legtöbb demokratikus ellenzéki párt, és elkezdenek az együttműködésről, valamint az előválasztásról egyeztetni. Az LMP távol marad, az ökopárt ugyanis külön akar a következő választáson indulni. Október 2-án, a kvótanépszavazás napján a Kossuth téren jelentette be Szabó Tímea, a PM társelnöke, hogy október 24-re tárgyalásokat kezdeményez, ahová konkrét tervekkel, javaslatokkal várja a demokratikus ellenzéki vezetőket. A cél, hogy egyetlen ellenzéki jelölt induljon el minden egyéni körzetben. Szabó azt üzente, senki nem lehet olyan önző, hogy csak saját túlélésére játsszon.

Eleget tesznek a meghívásnak - válaszolta Molnár Gyula lapunk tudósítójának már ott a Kossuth téren. Az MSZP elnöke később a Népszavának arról beszélt, "ha megint belecsúsznak abba, hogy az emberek ismét füstös szobák háttéralkuinak látják a pártok egyeztetéseit, akkor megette a fene". Ő ilyenben nem akar részt venni. "Miután az elején biztos nem ül ott az asztalnál az együttműködés főszereplője, ezért könnyebben fognak haladni" - tette hozzá. Gyurcsány Ferenc szintén azonnal közölte, ott lesznek az egyeztetéseken és megelőlegezte, hogy higgadt, bölcs lesz a folyamat. A pártelnök szerint az együttműködés kialakítása során a DK-nak minden technika elfogadható, amelyet felelősség és bölcsesség vezérel. Világossá tette, a tárgyalássorozat "hatalmi részleteiről" a nyilvánosság semmit nem fog megtudni. Az Együtt szintén igent mondott. Szigetvári Viktor pártelnök a 168 Órának úgy fogalmazott, ha az ellenzéki pártok nem készek az előválasztás megszervezésére és a valós együttműködésre, a választók mindannyiukat elpofozzák majd az asztaltól, akkor pedig a rezsim eltávolítása erőszak nélkül nem fog menni.

Az LMP elnöksége viszont úgy döntött, nem vesznek részt a megbeszélésen, miután 2018-ban önállóan állnak rajthoz, így a választás előtt egyetlen baloldali párttal sem egyezkednek. Szél Bernadett nem osztja azt a nézetet, miszerint összefogás, az elaprózódó szavazatok miatt nem lehet leváltani a kormányt. Az LMP társelnöke úgy fogalmazott, ha "a szavazóknak a 2010 előtti világ maradéktalan visszatérése vagy a mostani fennmaradása között kell választania, akkor az előző két választás alapján az utóbbira szavaz. A baloldalon ugyanazok, ugyanazt mondják, ennek Gyurcsány Ferenc az emblematikus figurája. Nem mi vagyunk a hibásak azért, hogy az ellenzék hat év alatt nem tudott megújulni." Azt mondta, egyik jelenlegi parlamenti párttal sem hajlandók koalícióra lépni, részben az ideológiai különbségek miatt.

Karácsony Gergely, a PM társelnöke tegnap arról beszélt, a 2014 előtti együttműködés hibáiból tanulva le kell ülni és őszintén meg kell beszélni, hogy ne a zárt ajtók mögött, a választókat megkerülve hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek nyomán nekivágnak a következő választásnak. Ehelyett demokratikus és nyílt folyamat során, az előválasztás intézményét használva kell alternatívát kínálniuk az országnak. Bejelentette, az eddigi visszajelzések alapján a tárgyalásokon részt vesz az MSZP, a DK, az Együtt, a MoMa és a Balpárt.

Szerző

Kültelki trükkel vádolja Orbán Viktor Brüsszelt

Publikálás dátuma
2016.10.22. 07:05
A kormányfő a csúcsra érkezik FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BOTÁR GERGELY
Bár Orbán Viktor tegnap Brüsszelben ismét saját "glóriáját szidolozta", az uniós-csúcson megint nem ért el sikert. A kétnapos tanácskozás után maga jelentette be, hogy a kötelező kvóta kérdését nem sikerült levetetnie a napirendről, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke világossá tette, nem vonják vissza a javaslatot. Azt sem tudta elfogadtatnia, hogy a menekülttáborokat az Unió területén kívül állítsák fel. A miniszterelnök legnagyobb sikere, hogy a találkozón Magyarország érdekeivel ellentétes döntés nem született.

Az Európai Bizottság becsapta a nemzetállamokat a kötelező kvótára tett javaslatával - közölte Orbán Viktor tegnap Brüsszelben, az EU-csúcs után. A miniszterelnök sajtóértekezletén azt állította, sikerült megakadályozni a kötelező betelepítési kvóták elfogadását, majd bevallotta, szerette volna levetetni a kérdést a napirendről, mert megítélése szerint erről soha nem lesz konszenzus a tagállamok között, ám ezt nem sikerült elérnie. (A napirenden tartott javaslat szerint, ha egy tagállamba túl sok menekült érkezne, akkor azok egy részét a többiek között igazságosan elosztanák.) Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ugyanis világossá tette, hogy a testület nem vonja vissza a javaslatot. Patthelyzet alakult ki, aminek feloldására az Unió soros elnökségét ellátó Szlovákia készít javaslatot.

Miután Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még csütörtökön, az uniós-csúcs első napján bejelentette, a migrációval kapcsolatban a vezetők megvitatták a tagállamok közötti szolidaritás kérdését és megegyeztek abban, hogy nem lesz "a la carte" szolidaritás, Orbán erre is reagált. Tudatta, Magyarország a szolidaritás részének tekinti azt a pénzt és energiát, amit a határok védelmére fordít. Ezen a csütörtöki vitán saját bevallása szerint kiállt amellett, hogy az EU a határvédelmet is a szolidaritás részének tekintse. megismételte, mi "nemcsak Magyarország érdekeit védjük, hanem mindenkit, aki mögöttünk van". Azoknak, akik számon kérték a menekülteket befogadni nem akaró Magyarországon a szolidaritást azt üzente, "vannak olyan tagállamok, amelyeknek kötelességük lenne megvédeniük az EU államhatárait, és ezt nem teszik meg. Ők nem szolidárisak az Európai Unió többi államával, mi azok vagyunk". A miniszterelnök szerint "vannak bevándorlóbarát és nem bevándorlóbarát országok, a kérdés, hogy mindenkinek baráttá kell-e válnia, vagy megvan a joga az országoknak nem annak lenni. Eljött az idő, hogy harcosabb álláspontot foglaljunk el".

Bár a csúcsot követő tájékoztatón Orbán ismét saját "glóriáját szidolozta" kiderült, a menekülttáborok ügyében sem sikerült maga mellé állítania a tagállamok állam- és kormányfőit. A vita során nem született döntés annak a magyar javaslatnak az ügyében, hogy a táborokat az Unió területén kívül hozzák létre. Pedig ő továbbra is úgy gondolja, hogy a migránsokat, a gazdasági bevándorlókat és a tényleges menekülteket külön kell egymástól választani, aminek a feltételei az Unió területén nem adottak. Véleménye szerint higgadt, jogi eljárásokra van szükség, "sokkal humánusabb nem beengedni a menekültstátuszra nem jogosultakat, mintsem néhány hónap, vagy évnyi itt tartózkodás után erőszakkal eltávolítani őket az Unió területéről".

Ezúttal azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy a kötelező kvótára tett javaslatával becsapta a nemzetállamokat. Figyelmeztetett, az Európai Unióban szabad, független államok társulnak, ennek pedig az "alfája és ómegája" az, hogy a miniszterelnökök útmutatása alapján kell megindulnia a jogalkotásnak, az állam- illetve kormányfők pedig kétszer is csak önkéntes kvótáról állapodtak meg. "Kültelki trükknek" nevezte a nemzetállamok kijátszását, aminek szerinte hosszabb távon több a kára, mint a haszna.

Azt is kijelentette, hogy Ukrajna megfelel az uniós vízummentesség minden feltételének, így az országnak mielőbb meg kell kapnia a vízummentességet. Az Európai Tanács arra kérte az Európai Bizottságot, "ne fektesse" tovább az ügyet. Arról szintén beszámolt, hogy Kínának belátható időn belül meg fogják adni a piacgazdasági státuszt.

Magyarország különvéleménye
Fokozni kell az erőfeszítéseket a migrációs hullám, és különösen az Afrikából érkező bevándorlóáradat megfékezése, illetve a jogosulatlan menedékkérők visszaküldése érdekében - olvasható a brüsszeli csúcs ebben a témában még csütörtök éjjel elfogadott zárónyilatkozatában. A tagállamok állam- és kormányfői ebben egyebek mellett kimondták, azokkal az országokkal kell partnerségi megállapodást kötni, ahonnan a menekültek származnak, illetve a nyugat-balkáni útvonal országaival. A nyilatkozat szerint a találkozó résztvevői kívánatosnak tartják a Törökországból a görög szigetekre érkező menedékkérők visszatoloncolásának felgyorsítását is. Ami Orbán számára kényes pont, a dokumentumban felszólították a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a 160 ezer migráns áthelyezését, amiről korábban az uniós belügyminiszterek döntöttek. Ehhez Magyarország és Szlovákia különvéleményt fogalmazott meg. Az aláírók fontosnak nevezték, hogy október elején megkezdhette működését a közös uniós határ- és parti őrség.

Az Oroszország ellen elrendelt szankciók enyhítése szóba sem kerülhetett a Szíriában kialakult helyzet miatt - számolt be Orbán. Sőt, újabb lépések lehetőségét is felvetették, mert úgy gondolják, ilyen helyzetben az EU nem maradhat csöndben és ki kell állnia a civilek, az ártatlan áldozatok mellett, és mindent meg kell tennie az olyan katonai akciók megállítása, vagy lelassítása érdekében, amelyek civilek életét követelnék. A kérdésre az Európai Tanács decemberben visszatér.

Angela Merkel a találkozó tegnapi zárónapja után arról beszélt, az Európai Uniónak minden lehetőséget nyitva kell hagynia arra az esetre, ha folytatódnak a civilek elleni "barbár" támadások a szíriai Aleppónál. A német kancellár "embertelenségnek", "szavakkal nehezen leírhatónak" nevezte a történéseket, amelyek véleménye szerint egyértelműen sértik a nemzetközi humanitárius jogot. Kijelentette, a polgári célpontok elleni támadások elkövetőit felelősségre kell vonni, majd tartós tűzszünetre szólított fel, illetve arra, hogy a harcoló felek tegyék lehetővé a humanitárius segélyszállítmányok eljuttatását az ostromlott városban rekedt civilekhez.

Más kérdésekben sem jutottak sokra a csúcs résztvevői: például továbbra sem tudták meggyőzni a vallonokat arról, hogy ne blokkolják az EU és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi megállapodást (CETA). Az egyezményt elvileg jövő csütörtökön írnák alá, addig dűlőre kell jutniuk a belga tartománnyal. Kanada legalább annyit lépett közben, hogy 2017 januárjától feloldotta a vízumkényszert a románokkal és a bolgárokkal szemben - ez a két ország követelése volt a CETA elfogadásáért cserébe. Jean-Claude Juncker ironizálva fejtegette a CETA körül hirtelen kialakult ellenségeskedést: "Megdöbbentő, hogy az Uniónak a demokratikus alapelvek mindegyikét közismerten betartó Vietnammal minden további nélkül sikerült megállapodást kötnie, de amikor Kanadával állapodnánk meg, amely mint tudjuk ugye, totális diktatúra, akkor mindenki amiatt izgul, hogy nem tartjuk tiszteletben az emberi jogokat" - mondta az Európai Bizottság elnöke. A CETA kérdése Tusk szerint is aggodalomra ad okot, pedig azt egy kivételével mindegyik tagállam elfogadta.

Menekültet nem fogadunk vissza
Németországból az idén szeptember végéig 10 082 menedékkérőt akartak visszaküldeni Magyarországra az uniós menekültügyi szabályok alapján, de csak 248 esetben volt sikeres az eljárás - írta tegnap a Die Welt a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) kimutatása alapján. A német lap szerint a hivatal januártól szeptember végéig 40 ezer menedékkérő visszaküldését kezdeményezte a dublini rendelet alapján, amely főszabályként előírja, hogy abban a tagállamban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, amelyben regisztrálták a kérelmező belépését az EU területére. A 40 ezer ember közül 2860-at sikerült visszaküldeni az illetékes tagállamba, ami azt jelenti, hogy 7,15 százalékban vezetett eredményre az igen hosszadalmas eljárás. A legtöbb embert Magyarországra próbálták visszaküldeni, a sikeres eljárások aránya 2,45 százalék.

Szerző