Hiller: az MSZP nélkül nem lesz kormányváltás

Publikálás dátuma
2016.10.22. 18:49
MTI Fotó: Bodnár Boglárka
Az MSZP országos választmányának elnöke szerint a szocialisták nélkül nincs és nem is lesz kormányváltás Magyarországon. Hiller István szombaton Kaposváron, a párt országos választmányi ülésén hangsúlyozta: az MSZP a demokratikus ellenzék legnagyobb és legszervezettebb ereje, csak vele képzelhető el a jelenlegi hatalom leváltása. "Aki ennek az ellenkezőjét állítja, legyen jószándékú naív, vagy előre spekuláló, az Orbán-kormányt erősíti" - tette hozzá.

A politikus úgy vélte, az 1989. október 23-án kikiáltott harmadik köztársaság halott, intézményeinek leépítésével, lényegi tartalmuk kivonásával cserbenhagyták, ezért eljön a nap, amikor szocialisták sok-sok társukkal együtt létrehozzák és közös akarattal kikiáltják a negyedik magyar köztársaságot. "Mi, magyar szocialisták köztársaságpártiak vagyunk, hiszünk abban és büszkén valljuk, hogy egy erős köztársaság szabadabb és igazságosabb Magyarországot teremt" - hangoztatta.

Arra hívta fel a választmány tagjait, vegyenek részt ezen új köztársaság tartalmának megfogalmazásában. Beszéljenek arról, milyen egy modern, demokratikus berendezkedésű szabad, igazságos Magyarország, amely képes szomszédaival, társaival jó viszonyban élni, ahol a szövetséges szövetségest jelent, és amely az EU-nak megbecsült, a közösség szabályait együttesen formálni képes tagja.

Hiller István a Népszabadság működésének felfüggesztéséről szólva azt mondta: nem lenne 1956 sajtószabadságot valló hősei közül 2016-ban egy sem, aki helyeselné azt, amit a Népszabadsággal "műveltek". Hozzáfűzte, a szocialisták nem hiszik, hogy a lapot kizárólag gazdasági okokból juttatták oda, ahol van, ebben az ügyben politikát látnak, és a történteket a szabadság, ezen belül a sajtószabadság csorbításának minősítik. Ezért szolidárisak a lappal és annak újságíróival.

A választmányi elnök szavai szerint a Népszabadság kritikus lap, amely nemcsak a mostani hatalmat és annak felfogását kritizálta, hanem az MSZP-t, annak kormányát is. "A demokratikus felfogásnak az a lényege, hogy a hatalom nemcsak hagyja, hanem igényli is a kritikát" - hangoztatta. Megjegyezte: a kritika valószínűleg Horn Gyula néhai kormányfőnek sem tetszett, de elviselte és igényelte azt.

Hiller István 1956 mártírjaival összefüggésben szólt arról is, hogy megítélése szerint a politikának nincs joga szemezgetni hősök között. A politikának nem az a dolga, hogy első-, másod-, vagy harmadosztályú hősnek nevezzen ki bárkit, aki részt vett a 60 évvel ezelőtti eseményekben. "Nem értek egyet azzal, hogy a 60. évforduló nem szól, vagy alig szól '56 politikai vezetőiről, Nagy Imréről, Gyimes Miklósról, Maléter Pálról, Vásárhelyi Miklósról és társairól, akik nélkül nem teljes 1956 palettája" - közölte.

Azt mondta, kell azokról is szólni, akiknek neveit nem örökítették meg rádióadók és újságok: a pesti srácokról és '56 névtelen hőseiről, de nem hiszi, hogy történészi tévedés, sokkal inkább egy új politika új koncepciója megpróbálni árnyékban hagyni azokat, akiknek gondolkodásmódjával a jelenlegi hatalom nem ért egyet.

A választmányi ülésen megosztotta a hallgatósággal 1956-os élményeit Király Ferenc, az MSZP szolnoki alapszervezetének tagja. A nyugalmazott orvos elmondta, 22 éves orvostanhallgatóként részt vett a budapesti harcokban, fegyvereket töltött, barikádokat épített, látta ahogy harcostársai Molotov-koktélokat dobnak a tankokra.

Szerző
Frissítve: 2016.10.22. 20:04

A Népszabadságért tüntettek a Vörösmarty téren

Publikálás dátuma
2016.10.22. 18:19
Fotó: Facebook/Népszabi szerkesztőség
Művészek és civilek álltak ki a Népszabadság dolgozói és a szabad magyar sajtó mellett a szombaton délután kezdődött Vörösmarty téri demonstráción Budapesten.

A fél négyes kezdésre nagyjából 400-500 ember gyűlt össze a Vörösmarty téren, stílszerűen a friss Nobel-díjas Bob Dylan szól a hangszórókból - tudósít a hvg.hu.

A műsorvezető Veiszer Alinda és Szikszai Rémusz. Veiszer Alinda egyebek mellett azt mondta: nem akar olyan országban élni, ahol kollégái nem végezhetik a dolgukat. „Én is voltam hasonló helyzetben, de van remény” – tette hozzá.

Majd Csepelyi Adrienn, a Népszabadság kulturális újságírója kapott szót: "Az utolsó cikkem M.I.A.ról szólt. Akinek a neve annyit jelent missing in action. Kicsit én is így érzem magam. El tudnák képzelni például azt, ha eltörölnék Bowie életművét úgy, mint a Népszabadság archívumát? Amiatt embernek érzem magam, amit ez a szerkesztőség tett az elmúlt hetekben” – mondta.

A tüntetésen elhangzott, hogy hétfőtől újra lehet majd kapni a Fedél Nélkül című lapot, amelyhez 12 oldalas mellékletet készítettek a Népszabadság újságírói. A csütörtökön megjelent újság olyan jól fogyott, hogy bejelentették: még 13 ezer példányt készítenek belőle.

Hargitai Miklós: szégyen, hogy egy volt pártlap lett a sajtószabadság jelképe

17 óra után szólalt fel a tüntetésen Hargitai Miklós, a Népszabadság újságírója. Azt mondta: itthon körülbelül tízezer ember dolgozik a sajtóban, ebből háromszáz a valódi újságíró, és őket akarják elhallgattatni most. Ez a "gazdasági döntés" nyíltszíni korrupció, tiszta szégyen, hogy egy egykori pártlap lett a sajtószabadság jelképe, de ez nem a mi szégyenünk – fogalmazott.

„Maradjatok velünk! Amíg olvasók vannak, addig van Népszabadság” – zárta beszédét Hargitai Miklós.

Szerző
Frissítve: 2016.10.23. 17:59

1956 - Boross Péter beszólt az USA-nak

Publikálás dátuma
2016.10.22. 17:47
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Boross Péter szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe még soha nem volt olyan emelkedett és széleskörű, mint most. A volt miniszterelnök a 60. évforduló alkalmából Budapesten, a Műegyetem rakparton lévő 1956-os emlékműnél tartott megemlékezésen mondott beszédet szombaton.

A Nemzeti Örökség Intézete és a Szabadságharcosokért Közalapítvány szervezésében rendezett megemlékezésen Boross Péter méltatta, hogy az egész országban programokkal, emlékezetfrissítő, ifjúság-tanító rendezvényekkel ünneplik október 23-át.

Nem volt eddig még ilyen széles körű az ünnep, és jólesik nekünk, hogy ez a 60. évforduló méltónak ígérkezik a szabadságért annyi vért ontott, sokat szenvedett nemzet számára - tette hozzá a volt miniszterelnök, a közalapítvány elnöke. Óriási jelentőségű ez a nagy megmozdulás, hogy "mégsem igaz, hogy elfelejtették, nem igaz, hogy elfeledkeznek rólunk" - fogalmazott.

Boross Péter aggodalommal szólt azokról a szervezkedésekről, amelyeknek célja megfogalmazása szerint az, hogy megcsúfolják a vasárnapi nemzeti ünnep főrendezvényét. "Nekünk (...) figyelmeztetünk kell az utánunk jövőket, hogy ez nem új a magyar történelemben, (...) átéltük már Károlyit, Kun Bélát, Rákosit" - mondta.

A szónok kitért arra, hogy miközben Magyarországon október 23-át ünneplik, "egy nagyhatalom külügyminisztériumának helyettes szóvivője pedig a sajtószabadságért aggódik Magyarországon".  "És kiállították a Népszabadság utolsó számát valahol Washingtonban" - fűzte hozzá. - Nem kellene összeállítanunk egy-két kiragadott tételt az amerikai imperialisták gaztetteiről, és azt is bemutatni?" - sorolta. Boros Péter azt mondta: bántja az igazságérzetet, nemzeti önérzetet, hogy ilyen hírek jelennek meg a médiában.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

MTI Fotó: Máthé Zoltán

 

Az ünnepség 1956-os eseményeket megélt résztvevőihez fordulva megjegyezte: fontosnak tartja, hogy az ifjúságban is tudatosul, "miért vagyunk mi a szabadság népe". Mint mondta, tudatosítani kell, hogy "igenis büszkék és rátartiak vagyunk" a mindenáron megmaradás képességére. Azért maradtunk meg, mert szabadságharcaink és közte 1956 üzenete mindig alkalmat adott arra, hogy felemeljük a fejünket - hangoztatta.

A szónok arra kérte az ünnepség résztvevőit, legyenek büszkék arra, ahogyan a magyar nemzet most viselkedik. "Ha ártó szándékot láttok, akkor vegyétek azt is figyelembe, hogy elmúlnak az idők" - figyelmeztetett. Boross Péter rámutatott: "a szellemi rendszerváltoztatás nehezebb, mint az anyagi, fizikai, gazdasági, pénzügyi, az idáig is tart, és még egy darabig. De megtörténik, mert megtanultunk a történelem során talpra állni".

Szerző