DK: a főváros vizsgálja felül a Római-parti építési engedélyeket

A Demokratikus Koalíció (DK) felszólította a fővárosi városvezetést, hogy vizsgáltassa felül azt az öt Római-parti építési engedélyt, amelyeket a kerület által kiadott változtatási moratórium előtt adtak ki.

Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője szerdán, a Fővárosi Közgyűlés ülését megelőző sajtótájékoztatóján kijelentette:  mindenki tudja, hogy Garancsi István, Orbán Viktor barátja egy hatalmas lakóparkot épít a területen.

A DK szerint Tarlós István főpolgármester és Bús Balázs, a III. kerület polgármestere akkor tudja lemosni magáról az ingatlanspekuláció vádját, ha felülvizsgálják ezeket az építési engedélyeket - mondta, majd hozzátette, nincs szükség újabb lakóparkokra itt az óbudai részen.

Gy. Németh Erzsébet emellett támogathatónak nevezte, hogy a főváros szolgáltatásvásárlás helyett immáron saját forrásból próbálja megoldani a 3-as metró felújítása alatti buszpótlást. A rendszerváltás óta nem hozott még főpolgármestert ilyen méltatlan helyzetbe kormány, mint amit Orbán Viktor most megtett Tarlós Istvánnal - fogalmazott, megjegyezve, mindenképpen elvárják, hogy a főváros fellebbezze meg a Közbeszerzési Döntőbizottság BKK-ra kiszabott 40 millió forintos bírságát.

Szerző

Fővárosi Közgyűlés - Induljon saját erőből a metrófelújítás!

 Az LMP szerint a fővárosnak el kell kezdenie saját erőből felújítania a 3-as metrót, mivel a kormány és a Fidesz-KDNP a budapestiek életével játszik a rekonstrukció késleltetésével.

Csárdi Antal, az ellenzéki párt budapesti képviselője szerdán, a Fővárosi Közgyűlés ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatón szólt arról is, hogy mindaddig le kellene venni a napirendről a Moszkvával tervezett együttműködési megállapodást, amíg Oroszország nem kér bocsánatot, amiért az orosz állami televízióban progromnak minősítették az 1956-os forradalmat. Kiemelte, amennyiben a városvezetés mégis megszavazza ezt a megállapodást, akkor "megszentségteleníti" október 23. hősének emlékét.

Az LMP politikusa kitért arra is, mostanra egyértelműen kiderült, hogy meg lehetett volna előzni a Római-part beépítését, amennyiben arra szándék lett volna az elmúlt 20 évben. Tarlós Istvánnak erre kerületi polgármesterként is lehetősége lett volna - mondta, hozzátéve, a Római-part jelenleg is a gazdagokat és a kormány kegyeltjeit szolgálja ki.

Szerző

Felmentették a Sukoró-per két fővádlottját

Publikálás dátuma
2016.10.26. 12:16
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Bűncselekmény hiányában másodfokon felmentette a Szegedi Ítélőtábla a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és a cég egykori értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot az úgynevezett Sukoró-ügyben, de az ügyészség fellebbezni készül. Nem engedi nyugodni az ügyészség az első fokon felmentett Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet sem, aki szerint Magyarország már rég nem jogállam.

Az első fokú eljárás végén még különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és a cég egykori értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot a bíróság, a másodfokú ítélet azonban bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletet a Sukoró-perben. Császy Zsoltot a magánokirat-hamisítás vádja alól bizonyítottság hiányában mentette fel a Szegedi Ítélőtábla. Ami az ügy további szereplőit illeti: az elsőfokú ítéletet helyben hagyva jogerősen felmentették Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt, a kétrendbeli közokirat hamisítással vádolt V. Bálint ügyvéd pénzbüntetését pedig enyhítették.

Az MTI beszámolója szerint a Szegedi Ítélőtáblán Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró a másodfokú ítélet majdnem kétórás indoklásában kifejtette, a vádlottak a telekcserével kapcsolatos döntés során joggal tartották szem előtt az állam érdekét, és érezték fontosnak a beruházás megvalósulását, amely 1,3 milliárd euró tőkebefektetéssel, munkahelyek teremtésével kecsegtetett. A táblabíróság szerint a Szolnoki Törvényszék elsőfokú ítélete számtalan eljárási hiba alapján született.

Boldogok vagyunk – nyilatkozta lapunknak Császy Zsolt -, bár nincs teljesen vége, mert az ügy a Kúrián folytatódhat. Megnyugtató, hogy a bíróság kimondta, nem követtünk el törvénysértést, feladat- és hatáskörünkben jártunk el és amit kifogásoltunk, vagyis, hogy elszenvedői voltunk a tömeges eljárási hibáknak, azt a bíróság most orvosolta. Ügyünk figyelmeztetés mindenkinek: ne használják politikai leszámolásra a bíróságokat.

Később Tátrai Miklóssal együtt írásos nyilatkozatot is eljuttattak lapunknak, amelyben kiemelték, hogy a Szegedi Ítélőtábla kimondta, a magyar államot hátrány nem érte, az értékbecslés megváltoztatása szakmailag indokolt volt. Az eljárás hét éve tart, mint írták, az ügyészség 2009-ben megakadályozta, hogy „létrejöjjön Közép-Európa legnagyobb turisztikai beruházása, hogy 300 milliárd forintot fektessenek be a Velencei-tó térségében, hogy 3000 munkahely jöjjön létre, és hogy az állam évi több 10 milliárd forint adóbevételre tegyen szert”.

Az ügyészség a rendszerváltás óta ebben az ügyben lépett fel először a büntetőjog eszközeivel egy gazdaságpolitikai döntés, és az ország politikai vezetői ellen - hangsúlyozzák, de azt is hozzáteszik, hogy az ügyészség ezzel a büntetőeljárással alapozta meg azt, hogy az összes magyar kaszinó és évi 25 milliárd forint bevétel a jelenlegi kormány barátainak és üzletfeleinek kezébe kerüljön.

"Ez a büntetőeljárás komoly sebet ejtett a jogállamon és a demokrácián, valamint az ügyészség szakmai tisztességén is" - állítják a felmentett volt vagyonkezelők, emlékeztetve a közvéleményt arra is, hogy az eljárás tönkretette az életüket, sőt, a tanúk egy részének életét és egzisztenciáját is. "Itt az ideje, hogy befejezzük - zárják nyilatkozatukat. Itt az ideje, hogy a politika visszatérjen oda, ahová való, és tűnjön el a büntetőeljárásokból. Itt az ideje, hogy az ügyészség eltávolodjon a politikától."

Még mindig célkeresztben a volt moszkvai nagykövet
Több napilap is nyilvánosságra hozta, hogy első fokon tárgyaltatná újra a moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületének eladási ügyét a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. A Fővárosi Ítélőtáblának címzett beadvány másodfokú eljárást kér, de valójában az első fokú felmentő ítélet hatályon helyezését és teljesen új eljárás lefolytatását akarja elérni, mert az ügyész szerint a Budapest Környéki Törvényszék rosszul értékelte a bizonyítékokat, és nem tárta fel teljesen az adásvétel körülményeit, amikor felmentette a hűtlen kezeléssel vádolt Székely Árpád egykori moszkvai nagykövetet és bűnpártolással vádolt társait.
Az ügyészség szerint a diplomata 2008-ban felettesei tudta nélkül írta alá a moszkvai ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A többi vádlott, köztük Tátrai Miklós, az MNV Zrt. épp tegnap a Sukoró-perben felmentett akkori vezérigazgatója és Horváthné Fekszi Márta volt külügyminisztériumi államtitkár bűnpártoló módon próbálta őt fedezni - a vád szerint.
A Népszava kérdéseire válaszolva Székely Árpád leszögezte, hogy a Polt Péter vezette ügyészség szerinte ismét kommunikációs hadjáratot folytat. Az ügyészség hivatalosan a mai napig nem fellebbezett az őt első fokon felmentő ítélet ellen, legalábbis ő nem látott ilyen papírt. A büntető eljárásjogban az írásban kézhez vett ítélettől számított 15 napos határidőn belül van joga fellebbezni az ügyészségnek, „ez a határidő pedig 2016. július 10-én lejárt” - hangsúlyozta. Minden határidőn túl vannak tehát, ezért beszélnek „hülyeségeket” – folytatta érthető indulattal. Továbbgondolva az ügyet, úgy folytatta: ha mégis befogadják a fellebbezést, akkor másodfokra kerül az ügy, és a bíróság dönti el: helybenhagyja-e az első fokú ítéletet, más ítéletet hoz, vagy visszahelyezi első fokra, mert megalapozatlannak találja azt. Ezt ugyan a százoldalas indoklást nézve nehéz elképzelni – vélekedett. „Az ügyészség vágyálma az új eljárás”- jelentette ki a Népszavának Székely.
A kérdésre, hogy a Sukoró-ügyben hozott felmentő ítélet optimistábbá tette-e az ellene folytatott ügyészségi támadásokkal kapcsolatban, egyértelmű nemmel felelt. „Magyarország nem jogállam, de még a Fidesz által hozott jogszabályoknak és az alaptörvénynek sem felel meg, amit a központi főügyészségnek nevezett sóhivatal folytat – kelt ki magából a diplomata, hozzátéve, hogy a mai napig a hivatalában van Keresztes Imre, a Központ Nyomozó Főügyészség vezetője, aki Székely szerint bizonyítottan közokiratot hamisított a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása ügyében általa indított eljárásban - és ez mindent elárul a magyarországi viszonyokról.
Emlékezetes, a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség épületét a magyar állam 23,7 millió dollárért értékesítette, ám a vevő nem sokkal később több mint 100 millió dollárért adta tovább. A vádhatóság szerint az ügyletből az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya származott. Mások mellett a hvg.hu számolt be korábban róla, hogy az adásvétel manipulálásának bizonyításához azt is igazolnia kellett volna az ügyészségnek, hogy a 2008-ig nagyköveti posztot betöltő Székely előre tudhatott egy későbbi titkos orosz kormánydöntésről is, ami az ingatlan 2013-as felvásárlását tűzte ki célul - amikor piaci áron elkelt az ingatlan. Az alacsony árat azzal magyarázta a védelem, hogy az épület egy magyar-szovjet megállapodás értelmében orosz tulajdonú területen állt, így nem volt lehetséges a piaci áron való értékesítése.


Sukoró a kezdetektől

A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában nyomozást indított, hűtlen kezelés kísérletével vádolva meg az MNV Zrt. volt vezetőit, mert 2008 nyarán telekcsere-szerződést kötöttek Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel, aki Sukorón kaszinó- és turisztikai beruházást tervezett megvalósítani. Az ügyészség szerint túlárazták az üzletember albertirsai és pilisi gyümölcsöseit, ami fedezte volna a sukorói telek megvásárlását, utóbbit viszont túl olcsón adtak el Blumnak. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. Az ügy miatt a vagyonkezelő volt vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst, valamint az értékesítési igazgatót, Császy Zsoltot 2010-ben három hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, majd a Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést.

A volt vezetők bűnösségét vizsgáló perben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelőssége is felvetődött, de végül nem emeltek ellene vádat, tanúként viszont meghallgatták.

Az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében bűnösnek találta Tátrai Miklóst, és 4 éves börtönbüntetéssel sújtotta, míg bűnsegédként Császy Zsolt 3 év 6 hónapot kapott.

Szerző