tüntetések;Törökország;Recep Tayyip Erdogan;tisztogatás;

- Dühös tüntetések Erdogan török elnök kurd-politikája ellen

Péntek óta folyamatosak a tiltakozó megmozdulások Törökországban, a hatóságok vízágyúkkal, könnygázzal oszlatták a tömeget a hétvégén is. Bár a tisztogatás hullám a július 15-i sikertelen puccskísérlet óta tulajdonképpen megállás nélkül zajlik, pénteken és szombaton újabb intézkedések borzolták a kedélyeket.

Péntek hajnalban őrizetbe vették a kurdbarát ellenzéki párt, a HDP 13 vezető politikusát és két társelnökét, akiket egyebek mellett fegyveres terrorszervezet tagjaként folytatott propagandatevékenységgel vádolják őket. Az igencsak népszerű társelnököt, Selahattin Demirtast péntek este egy nyugat-törökországi város szigorúan őrzött börtönbe szállították át. A kurd politikus ugyanis Recep Tayyip Erdogan kemény ellenfele, neki tulajdonítják, hogy az eredetileg baloldali kurd párt, a HDP parlamenti erő lett, az ország harmadik legnagyobb pártja, és ugyancsak az ő karizmájának is köszönhető, hogy támogatói sorában már nemcsak kurdok, hanem törökök is vannak.

A Cumhuriyet című ellenzéki lap főszerkesztőjét és nyolc újságíróját még hétfőn vették őrizetbe, ami komoly nyugati kritikákat eredményezett, szombaton pedig elrendelték letartóztatásba helyezésüket is. Az ellenzéki újságírókat is terrorkapcsolatokkal gyanúsítják, azzal, hogy bűncselekményeket követtek el a Kurd Munkáspárt (PKK) és a puccskísérlet kitervelőjének tartott, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónok vezette nemzetközi hálózat nevében.

Több török városban is tiltakozások voltak a hétvégén a kurdbarát képviselők és az újságírók elleni eljárások miatt, Isztambulban, Ankarában, Izmirben és Antalyában a demonstrálók összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázt és vízágyúkat vetettek be velük szemben. Isztambulban a tüntetők megpróbáltak behatolni a Cumhuriyet szerkesztőségébe, de a rendőrök meghiúsították a kísérletet. De több ezren vonultak utcára német és francia városokban is. A Köln belvárosában tüntetők azt skandálták, hogy “Erdogan terrorista” és “Erdogan fasiszta”. Parizsban, Rennesben és Marseilleben a felvonulók azt is szóvá tették, hogy „Törökország bombáz, Európa hallgat”.

A letartóztatások ellen szót emelt az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője, az ENSZ emberi jogi szóvivője valamint a német külügyminiszter is. Ankarában a bírálatok ismét felháborodást váltottak ki. A török miniszterelnök, Binali Yildirim szerint azonban minden lépésük legális, a külügyminiszter pedig azt mondta, „sajnos ma a legtöbb európai ország erősen támogatja a Kurdisztáni Munkáspártot. Nem fogadhatjuk el, hogy ezek kioktassanak minket a törvényességről és a demokráciáról”.

A vezetők nélkül maradt HDP részleges parlamenti bojkottot hirdetett. Politikusai már a pénteki letartóztatások után figyelmeztettek, a kormányzat kurd ellenes intézkedései polgárháborús veszélyt szítanak az országban. Egyelőre egy, 11 halálos áldozatot követelő merénylet történt válaszképpen, pénteken délelőtt Diyarbakirban. Hogy ki követte el valójában, nem tudni, mert Ankara ezúttal is a PKK-t tette felelőssé, de rövidesen felelősséget vállalt a robbantásért az Iszlám Állam illetve a Szabad Kurdisztáni Sólymok (TAK) nevű kurd szeparatista csoport is.

Történelmi megbeszélések kezdődnek ma a svájci üdülőhelyen, a Montreux közelében fekvő Mont Pelerinben. November 11-ig a nemzetközileg el nem ismert Észak-ciprusi Török Köztársaság elnöke, Mustafa Akinci és az uniós tag Ciprus elnöke, Nikosz Anasztasziadisz az ország újraegyesítéséről tárgyal. Soha ekkora esély nem mutatkozott arra, hogy Ciprus ismét egységes ország legyen.