Hillary Clinton;Donald Trump;amerikai elnökválasztás;

FOTÓ: Chip Somodevilla/Getty Images

Hivatalos: Trump lett az USA elnöke

Tévedtek, akik azt jósolták, hogy Hillary Clinton könnyű győzelmet arat az amerikai elnökválasztáson. New Yorkban a demokraták készültek nagy ünneplésre, de ahogy az este előrehaladt, a Trump-főhadiszálláson, a Midtown Hiltonban lett egyre forróbb a hangulat. Miután a milliárdos a kulcsfontosságú államokban, így Floridában, Ohio-ban, Észak-Karolinában, Kaliforniában, Iowában, majd Utahban is nyert, egyre biztosabbá vált, hogy ő lesz az USA elnöke. Ezt végül magyar idő szerint fél 9-kor jelentették be hivatalosan. Az Egyesült Államok új elnöke a bejelentés után mondott beszédet. Bár Trump szerint Hillary Clinton gratulált neki, a demokrata jelölt nem állt a nyilvánosság elé.

Drámaian alakult az amerikai elnökválasztás éjszakája, a vártnál jóval szorosabb volt a verseny, sőt a republikánus elnökjelölt fölénye a szavazatok összesítése során folyamatosan nagyobb lett. Végül európai idő szerint fél 9 után jelentették be, hogy Donald Trump nyerte a választást. 

Trump beszédében elmondta, hogy demokrata párti vetélytársa telefonon már gratulált neki, aki - mint fogalmazott - a kampányban kemény harcot folytatott. Az új elnök azt mondta: köszönettel tartozunk Hillary Clintonnak mindazokért a szolgálatokért, amelyeket az elmúlt években az amerikai nemzet érdekében  tett. Trump köszönetet mondott híveinek is, és hangsúlyozta: "Valamennyi amerikai elnöke leszek, ez nagyon fontos nekem." A milliárdos üzletemberből lett politikus egységre szólította fel az amerikai nemzetet, republikánusokat és demokratákat egyaránt. "Együtt kell működnünk, egyesülnünk kell" - jelentette ki. Az amerikai nemzet újjáépítését és - mint fogalmazott - az amerikai álom megújítását ígérte. Trump beszédéről bővebben itt olvashat!

Clinton elismerte választási vereségét, de nem állt ki a nyilvánosság elé.

FOTÓ: Chip Somodevilla/Getty Images

FOTÓ: Chip Somodevilla/Getty Images

Korábban írtuk: országosan Trump egymillió szavazattal vezetett, 52 millióan voksoltak rá, míg Clintonra 51 millióan. A milliárdos főhadiszállásán Trump piros sapkásai már jóelőre ünnepeltek. A New York-i Javits Centerben könnyes szemeket lehetett látni, a demokratákat sokkolta a Trump-hullám, amelyre a felmérések nem figyelmeztettek. Hillary Clinton nagy álma, hogy az Egyesült Államok első női elnöke lehessen, végül nem teljesült.

A szavazatszámlálás kezdetekor már az első két államot Donald Trumpnak ítélték, de ez még nem adott okot riadalomra a demokrata táborban, mivel Kentuckyt és Indianát hagyományosan republikánus államnak tartják, ráadásul Mike Pence, a milliárdos alelnökjelöltje éppen Indiana állam kormányzója.

Magyar idő szerint hat óra után derült ki, hogy Trump a csatatér államnak számító államban, Iowában is győzött. Trump nyerni tudott Georgiában, és a részeredmények szerint Wisconsinban és Pennsylvaniában szintén a milliárdos győzelme várható. Pennsylvaniában 98.5 százalékos feldolgozottság mellett Trumpnak egyszázalékos az előnye, Wisconsinban pedig 94 százalékos feldolgozottság mellett háromszázalékos előnye van Clintonnal szemben. Elemzők szerint ez az előny már behozhatatlan. 

Trump Utah államban nagy arányú győzelmet aratott, a választók több mint 51 százalékának bizalmát - és vele voksát - nyerte el. Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje 20.4 százalékos támogatottsággal a harmadik helyen végzett, megelőzte őt ugyanis a magát független konzervatívnak mondó, és csak nyáron feltűnt mormon, Evan McMullin, aki a szavazatok 23.5 százalékát szerezte meg. Utah államban elsöprő többségben mormonok élnek. 

Nebraskában és Alaszkában, a hagyományosan republikánus érzületű államokban Trump győzött, Maine államban viszont Hillary Clintonra szavaztak többen, ami illeszkedik a keleti parti demokrata párti államokban elért eredményei sorába.

Zuhanni kezdett a tőzsde
A Trump-győzelem növekvő esélyére ingadozni kezdtek az amerikai pénzpiacok, a mexikói peso zuhanni kezdett a dollárral szemben. A Dow Jones 400 ponttal esett, a Nasdaq 100 ponttal zuhant.

Floridára figyelt talán legjobban mindkét kampány, az állam 29 elektori szavazata kulcsfontosságú az elnökválasztási győzelemhez (2000-ben ott veszítette el Bill Clinton alelnöke, Al Gore az elnökséget, igaz, a legfelsőbb bíróság kis besegítésével). A voksok mintegy 30 százalékának összeszámlálása után fordult a helyzet: Trumptól Clinton átvette a vezetést, a napsugár államot a milliárdos második otthonának tekinti, de még azt a megyét sem nyerte meg, ahol kedvenc rezidenciája van, Mar-o-Lagóban. A nagy kérdés az volt, hogy spanyol ajkú amerikai szavazók magas részvétele egyértelműen Clintont segítette-e. Az este folyamán ide-oda ingadoztak a szavazatok. Volt olyan pillanat, amikor 700 voks választotta el a két jelöltet. A 2000. évi fiaskó után a csatornák nem mertek túl korán győztest hirdetni Floridában. A voksok 91 százalékának összeszámlálása után Trump 70 ezer szavazattal vezetett.

Fél kettő körül Trumpnak ítélték Nyugat-Virginiát, szintén hagyományosan republikánus államot. Clintont ekkor még csak egyetlen államban, Vermontban nyilvánították győztesnek. Amerikai idő szerint 8-kor Clintonnak 68, Trumpnak 48 elektora volt. Egyszerre hat államban és Washington DC-ben, a fővárosban Clintont nyilvánították győztesnek. Három államot -Oklahoma, Tennessee és Mississippi - Trump vitt el.

Megint tévedtek a közvéleménykutatók?
A nagy amerikai lapok jóslásai, a Reuters/Ipsos felmérései Hillary Clinton 80-90 százalékos győzelmi esélyét jelezték. A FiveThirtyEight volt az egyedüli portál, amely majd 30 százalékos, nyomatékos valószínűséget adott annak, hogy Donald Trump nyerheti az elnökválasztást. A Trump-kampány végig azt állította, hogy tévednek a közvéleménykutatók, s vannak rejtőzködő szavazatok. A Clinton-kampány a spanyol ajkú amerikai szavazatokban bizakodott, de sok ilyen voksot hagyományosan republikánus államokban adtak le, ahol nem tudták ellensúlyozni a biztos republikánus győzelmet. Floridában a kubai-amerikaiakat korántsem lehetett a Clinton-táborba sorolni, az emigránsok többsége nem értett egyet azzal, hogy az Obama-kormányzat helyreállította a diplomáciai kapcsolatot Kubával.

FOTÓK: Getty Images

FOTÓK: Getty Images

A Clinton-kampány Észak-Karolina, Michigan és New Hampshire állam eredményei miatt aggódott. Dél-Karolinát, és Alabamát Trump nyerte el. Fél háromkor 68-66 volt az állás Clinton javára. Hajnali háromra 15 államban hirdettek eredményt, Floridáért ádáz harc folyt, s több csatatér államban sem dőlt el a verseny. Ohio államban Trump viszonylag nagy előnnyel vezetett, s tudvalevő, hogy republikánus politikusból soha nem lett elnök, ha nem nyerte el Ohiót.

New York államot könnyűszerrel nyerte Clinton, noha a milliárdosnak még inkább szűkebb pátriája, mint a Clinton-családnak. Trump három kisebb államot vitt, Észak- és Dél-Dakotát.

Hajnali háromkor 97 elektora volt Clintonnak, 84 Trumpnak. A billegő államokban nem tisztult a helyzet. Arkansas-ban, Bill Clinton államában a republikánus Trump nyert, ahogy végül simán elvitte Texas 38 elektori voksát, annak ellenére is, hogy a Bush-család közhírré tette, nem szavaznak a republikánus elnökjelöltre, igaz, Clintonra sem voksoltak.

A Clinton-kampány főhadiszállásán nőtt az idegesség, Trumpnak már 140 elektora volt, Clintonnak még mindig csak 104. Montana államot is a milliárdosnak ítélték, Utahban is Trump győzelmét várták. Új-Mexikó 5 elektora a demokrata elnökjelölté lett, Missouri 10 elektori voksát Trump kapta. Virginia is ingadozott, de végül Clinton nyert ott.

Michigan és Wisconsin – a demokrata előválasztáson Clinton ellenfele, Bernie Sanders nyert ott – Trump felé hajlottak. Ezeket az államokat biztos demokratának hitték Clinton stratégái, s csak az utolsó pillanatban kezdtek ott újra kampányolni. Alábecsülték a dühös, változást akaró választók szavazatait. Trump célba vette Clinton „tűzfalát”, s sikerült is megrengetnie.

Hajnali ötkor Trump 167 elektorával szemben a volt First Ladynek 131 elektora volt. Közép-európai idő szerint ötkor zártak a szavazóhelyiségek a nyugati-parti államokban. Florida 29 elektori voksát Trump nyerte. A kaliforniai eredmény nyomán Clintonnak ugyan 190 elektora lett, Trumpnak 187.

Maradt a republikánus többség a képviselőházban
 A szenátusban a demokratáknak 5 államot akartak visszafordítani, még nem dőlt el, sikerrel jártak-e. Rob Portman ohiói republikánus szenátor megtartotta helyét. A korábbi republikánus elnökaspiráns, Marco Rubio floridai szenátor is győzelmet aratott, noha már fel akarta adni politikusi karrierjét. Nyert John McCain republikánus szenátor is Arizonában. Ami egészen biztos: a képviselőházban maradt a republikánus többség, igaz, elnökválasztási évben a képviselőház ritkán szokott változni. A demokratáknak 30 helyen kellett volna fordítani, de nem sikerült. Paul Ryan republikánus házelnök diadalmasan jelenthette be, a republikánusok állták a sarat.

 

Hajnalra kiderült, hogy a törvényhozási választásokon a képviselőházban a republikánusoknak sikerült megőrizniük a többséget, és a demokratáknak a szenátusban sem sikerült áttörést elérniük, a republikánus többség ott is megmaradt. Az AP amerikai hírügynökség által közölt részeredmények szerint a republikánusok többsége a képviselőházban a jelenlegi 247 mandátumról 218-ra csökken, de ez is elég, hogy megőrizzék uralmukat a képviselőházban, ahol hat éve többségben vannak. 

Árulkodó exitpoll-eredmények

Az esti órákban nyilvánosságra hozott exitpoll-eredmények jelezték, mennyire ellentmondásos a verseny, milyen erős volt a választói elégedetlenség. A szavazóhelyiségekből kilépett választók megkérdezése alapján készült felmérés szerint Clintont a választók 54 százaléka ítélte meg kedvezőtlenül, Trumpot 61 százaléka. Mindkét elnökjelölt szavahihetőségét megkérdőjelezték, Clinton 59 százalék szerint nem őszinte, 65 százalék gondolta ugyanezt Trumpról. A válaszadók 53 százaléka szerint Clinton felkészült az elnökségre, s megfelelő a személyisége és a temperamentuma a világ első számú nagyhatalmának, legerősebb gazdaságának, legnagyobb hadseregének vezetésére.

A jövendő elnök tulajdonságai közül az egyik legfontosabbnak ugyanakkor azt tartották, képes-e változást hozni Amerikában, ezt 38 százalék találta fontosnak, a temperamentumot és a tapasztalatot 22-22 százalék jelölte meg lényegesként. A változás ígéretét pedig Trump képviselte e kampányban.

Az exitpoll szerint mindkét jelölt hívei tartottak attól, hogy a másik nyeri az elnökválasztást, Clinton támogatóinak 72 százaléka vélekedett így, Trump választóinak 59 százaléka aggódott amiatt, hogy a volt First Ladyt választják meg.

A Clintonra szavazók 31 százaléka vélte úgy, hogy az Egyesült Államok rossz úton halad, Trump szavazóinak ugyanakkor 93 százaléka meg volt erről győződve.

A választók 51 százaléka azt mondta, Trump nőkkel szembeni álláspontja zavarja, befolyásolta a döntését, Clinton magán e-mail szerver-használata 45 százalékot befolyásolt negatívan.

Az exitpollok szerint a választók 17 százaléka lelkesedett Clinton elnökségéért, s csak 13 százalék találta izgalmasnak, hogy Trump lehet az Egyesült Államok elnöke.

 

Országszerte és határon túl is számos rendezvény, köztük anyanyelvi kalandtúra, ünnepi gála, irodalmi estek, előadások, gyermekprogramok és koncertek várják az érdeklődőket péntektől hétfőig a magyar nyelv november 13-án, vasárnap ünnepelt napja alkalmából.