A kormányzat csodafegyverként vetette be korábban a rezsicsökkentést. Az akció fényes sikerrel járt, pedig milliók maradtak ki belőle. Az árak ráadásul nem azonos irányban mozogtak. A GKI Gazdaságkutató Zrt. korábbi elemzése szerint a rezsicsökkentés majd' harmada a lakosság 10 százalékánál landolt. Államosított közműszolgáltatók és nem éppen előnyére átalakuló számlázás kísérte az egész folyamatot. A szolgáltatók például a havi számla ellenértékét elkezdték a megszokottnál korábban leemelni.
Az idén az új központosított állami szemétdíjas szervezet beindulási nehézségei borzolhatták a kedélyeket. Az egész átalakítás „aprócska” mellékhatásaként októberig nem érkezett a lakossági fogyasztóknak számla a szemétdíjról. Az új állami szolgáltató ugyanis nem volt képes számlázni. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást egyébként egy törvényjavaslattal (ismét) módosították, például a korábbi jogszabályból töröltek minden civil kontrollra vonatkozó passzust. A kormány szerint ugyanis ez az állam fennhatósága mellett szükségtelen.
Többszörös számlázás, jogosulatlan díjak felszámítása, hajnali órakikapcsolási kísérlet, mert a szolgáltató rossz helyre könyvelte a befizetéseket – ilyen és hasonló esetekről számoltak be sokan. Ami azért nem azt mutatja, hogy minden rendben lenne ezen a területen. Az pedig nem igazán megnyugtató a fogyasztók számára, hogy egyre inkább egy állami mamuttal szemben próbálhatják az igazukat bizonygatni.
