Kevesek jártak jól a rezsicsökkentéssel

A versenypiacon jóval nagyobb mértékben csökkentek a gázárak, mint amit a kormányzati „rezsicsökkentés” hatására a lakosság érzékelhetett a Magyar Energiakereskedők Szövetsége (MEKSZ) elemzése szerint - írta az Azénpénzem.hu. A jövőről pedig semmit sem lehet tudni. A KSH adatai alapján az elmúlt három évben a rezsiköltségek eltérően változtak.

A kormányzat csodafegyverként vetette be korábban a rezsicsökkentést. Az akció fényes sikerrel járt, pedig milliók maradtak ki belőle. Az árak ráadásul nem azonos irányban mozogtak. A GKI Gazdaságkutató Zrt. korábbi elemzése szerint a rezsicsökkentés majd' harmada a lakosság 10 százalékánál landolt. Államosított közműszolgáltatók és nem éppen előnyére átalakuló számlázás kísérte az egész folyamatot. A szolgáltatók például a havi számla ellenértékét elkezdték a megszokottnál korábban leemelni.

Az idén az új központosított állami szemétdíjas szervezet beindulási nehézségei borzolhatták a kedélyeket. Az egész átalakítás „aprócska” mellékhatásaként októberig nem érkezett a lakossági fogyasztóknak számla a szemétdíjról. Az új állami szolgáltató ugyanis nem volt képes számlázni. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást egyébként egy törvényjavaslattal (ismét) módosították, például a korábbi jogszabályból töröltek minden civil kontrollra vonatkozó passzust. A kormány szerint ugyanis ez az állam fennhatósága mellett szükségtelen.

Többszörös számlázás, jogosulatlan díjak felszámítása, hajnali órakikapcsolási kísérlet, mert a szolgáltató rossz helyre könyvelte a befizetéseket – ilyen és hasonló esetekről számoltak be sokan. Ami azért nem azt mutatja, hogy minden rendben lenne ezen a területen. Az pedig nem igazán megnyugtató a fogyasztók számára, hogy egyre inkább egy állami mamuttal szemben próbálhatják az igazukat bizonygatni.

Szerző

Hullámvasútra ült a gazdaság

Publikálás dátuma
2016.11.16. 06:22
Az autóipari cégek leállása, termeléscsökkenése, műszakátrendezése azonnal érezteti hatását a GDP-ben is FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Gyenge idei harmadik negyedévet zárt a magyar GDP, mindössze 2 százalékos növekedést mértek. Ez egyértelműen jelentős visszaesés, hiszen a második negyedéveben még 2,8 százalékos volt a bővülés mértéke. Ezúttal a szolgáltatások és a mezőgazdaság játszotta el a lokomotív szerepét, az ipar lényegében semmivel sem járult hozzá a növekedéshez.

Meglepte az elemzőket a hazai harmadik negyedéves GDP alakulása. Már a növekedés mértékének előrejelzésekor látszott nagy a bizonytalanságát. A Portfolio internetes felmérése során 14 szakértőt kérdezett meg erről és a várható GDP adatok 1,5-2,7 százalék között szóródtak. Végül a KSH által kedden közölt 2 százalékos hivatalos adat közel jár a szakértők 2,1 százalékos átlagához.

A harmadik negyedév teljesítménye azonban ennél is kedvezőtlenebb, ha a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatokat vesszük figyelembe - az előző év azonos időszakához viszonyítva - mert akkor a bővülés mértéke mindössze 1,4 százalékos. (Ezt a korrekciót azért használják a statisztikusok, mert azt tapasztalták, hogy az egyes esztendők azonos időszakában vannak olyan tényezők, amelyek általában azonos irányban és mértékben hatnak. Ilyenek például az időjárás időszakos azonos hatásai, vagy a tanítási szünetek, és az ünnepnapok. Ezeket a szakemberek kiszűrik, mert a statisztikai adatok felhasználóit elsősorban az alapfolyamatok érdeklik.) A harmadik negyedévi – szezonálisan és naptárhatással kiigazított - adatokat jól tükrözik azt a tényt, hogy a magyar gazdaság veszített a lendületéből, hiszen a második negyedévhez mérten 0,2 százalékkal bővült a GDP.

A Nemzetgazdasági Minisztérium értékelő közleménye szerint a mezőgazdasági termelés a második negyedévhez hasonlóan 10 százalék felett nőhetett. (A december 6-án megjelenő részletes adatokból kiderül majd, hogy a tárca számításai mennyiben helytállóak.) Az ipar és az építőipar gyengébb teljesítményét átmeneti hatásokkal magyarázza a minisztérium.

Ami az építőipart illeti ez az ágazat– a KSH megfogalmazása szerint – „továbbra mérsékelte a növekedést”. Szakértők szerint ez rendkívül visszafogott magyarázatnak tűnik, az építőipar teljesítményére sokkal inkább ráillik a "zuhanás" kifejezés, ugyanis január és szeptember között 20,7 százalékkal teljesített gyengébben, mint 2015 azonos időszakában.

A nemzetgazdaságot a "hullámvasút-effektus" jellemzi - így kommentálta a legfrissebb GDP-adatokat Török Zoltán. A Raffeisen Bank vezető elemzője lapunk érdeklődésére emlékeztetett rá, hogy az első negyedévben 1, a másodikban 3 százalék körüli volt a bővülés mértéke, amit most a harmadik negyedévben követett a 2 százalékos adat. A szakember szerint ez a hullámzás tükrözi a hazai autógyárak termelésének alakulását. Egy ezekben az üzemekben történő átmeneti leállásra vagy modellváltásra érzékenyen reagál a GDP alakulása.

Ha ez a trend megmarad - fűzte hozzá Török Zoltán -, akkor a negyedik negyedévben ismét 3 százalékos lehet a bővülés üteme. Viszonylagos derűlátását azzal indokolta az elemző, hogy a kormány szándékai szerint az esztendő utolsó hónapjaiban nagyobb sebességre kapcsolhat az uniós pénzek kifizetése. Rá is fér a gazdaságra az idei évre tervezett támogatások kifizetése, ugyanis szeptember végéig ennek csak a fele jutott el a pályázókhoz. A szakember szerint az építőipar idei talpra állására nemigen lehet számítani, ellenben tovább folytatódhat a lakossági fogyasztás egész évben tapasztalható erőteljes növekedése.

A magyar harmadik negyedéves GDP-adat Európai Uniós összehasonlításban is halovány. Az Eurostat által kedden közzétett adatok szerint a magyar GDP uniós összehasonlításban a lista alsó harmadában helyezkedik el mind az éves, mind a negyedéves vonatkozásban, annak ellenére, hogy régiós társak is lassabban növekedtek. Az éllovas Románia gazdasága így is 4,4 százalékkal, Szlovákiáé pedig 3 százalékkal nőtt, de Csehország is 1,9 százalékot teljesített, a német gazdaság viszont csak 1,5 százalékkal növekedett. A harmadik negyedévi növekedést az előző negyedévihez viszonyítva pedig Bulgária és Portugália (0,8 százalék), valamint Szlovákia (0,7 százalék) került az élbolyba, messze túlhaladva a magyar 0,2 százalékos növekedést.

Szerző

Szigorítás a kiskapuk jegyében

Publikálás dátuma
2016.11.15. 18:45
A közbeszerzések tisztaságáért felelős hivatalnál a törvénymódosítás elfogadása után megszaporodhatnak a vitás esetek FOTÓ: TÓTH
Az eljárás egyszerűsítésére és gyorsítására, valamint a közpénz elköltésének szigorítására hivatkozva módosíttatja ismét a közbeszerzési törvényt a kormány. Az új jogszabálytervezetben bár kétségtelenül vannak ilyen szándékra utaló jelek, valójában a kiskapuk bezárásának szándéka mögött is fellelhetők azok a joghelyek, amelyekkel a kormány minden döntést felülbírálva a saját haveri körének meggazdagodására teremt lehetőséget. Vagyis a korrupció visszaszorulása a törvény módosításától sem várható, inkább a módszerek válhatnak az eddigi tapasztalatokat felhasználva kifinomultabbá.

Az alig egy esztendeje az Országgyűlés által elfogadott közbeszerzési törvényről igazán elmondható: minél többet módosítanak rajta, annál inkább teret nyit egy elsősorban a miniszterelnökhöz, de más, a kormánypártszövetséghez közelállók számára, hogy a haveri kapitalizmus egyre kiterjedtebbé válása jegyében a hazai és az uniós források révén gazdagodjon.

Jogosan mondhatta a törvénymódosítás parlamenti vitájának megkezdésekor tartott expozéjában Lázár János kancelláriaminiszter, hogy Magyarország 2015-ben az Európai Unió tagjai közül elsőként ültette át a közbeszerzési irányelvet, amely 2017-től minden uniós országra nézve kötelező lesz. Sőt a kívülállók számára az is imponálónak tűnhet, hogy a kormány mielőtt beterjesztette módosítási javaslatát, négy körben, 80 társadalmi partner és szervezet bevonásával összegezte a közbeszerzési törvény elmúlt egy évének tanulságait, és külön egyeztetést is folytattak az Állami Számvevőszékkel és a Gazdasági Versenyhivatallal is. Ennek a kétségtelenül jelentős buzgalomnak az említésekor Lázár János azonban arra nem tért ki, hogy tárgyalópartnereknek az egyre szemérmetlenebb korrupció elfojtására tett javaslataiból mennyit tett magáévá a kormány?

A válasz egyszerű: minden olyan esetben hajlandók voltak a korrekcióra, amikor nem érezték annak a veszélyét, hogy saját meg nem érdemelt "előjogaik" veszélyben vannak. A települési önkormányzatok mindennapi tevékenységét nagy mértékben lefékező bürokráciával kapcsolatban például nem zárkózott el a kormány attól, hogy törvénybe foglalja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése és gyorsítása érdekében teendő egyes intézkedéseket. De nem feledkeztek meg - a kancelláriaminiszter által is elismerten - az állam által támogatott szervezetek és a vállalkozók észrevételeinek figyelembevételéről sem. Már a kormányzat is soknak tartja, hogy a semmivel sem magyarázható bürokrácia révén ma Magyarországon egy beruházás megvalósítása 300-400 napot is igénybe vehet, de komolyabb útépítések esetén ez akár a 6 évet is elérheti.

Érvénytelen ajánlatok

Az egyik sarkalatos változás, hogy a jövőben egymillió forint felett valamilyen ajánlatkérés, verseny kötelező lesz, mert - Lázár János megfogalmazása szerint - "a jó gazda gondossága" megkívánja a magyar állam minden szereplőjétől, hogy szinte bármennyi pénzt költ el, legalább három ajánlatot kérjen, hogy meglássa, az általa preferált beszállító versenyképes ajánlatot tett vagy sem. Ugyanakkor a jövőben - osztrák minta alapján - a meghirdetés nélküli közbeszerzési eljárásokban 300 millió forint lesz az értékhatár, és öt ajánlatot kell bekérni.

Az értékhatárok módosításával még meg is lehetne békélni - mondta lapunk érdeklődésére Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programjának vezetője, hiszen a jelenleg érvényes értékhatárokat legutóbb 2006-ban szabták újra, sőt akadnak az értékhatárok között olyanok is, amelyekhez 13 év óta nem nyúltak hozzá. Kétségtelen tény, hogy azóta az ár-érték viszonyok érdemben megváltoztak. Az a kormányzati érvelés, amely mindehhez a közpénzek szigorúbb elköltését párosítja, már sántít, az igazság ezzel szemben az, hogy a korrupció még inkább elharapódzik. Mert hiába szükséges legalább három ajánlatot begyűjteni a döntés megalapozásához, de ezek akár érvénytelenek is lehetnek!

Erre utalt az egyik vállalkozói szakmai szervezet, a KAVOSZ fejlesztési igazgatója, Szép Zoltán is, amikor úgy fogalmazott, hogy nem látja működtethetőnek és számon kérhetőnek, hogy egy kisvállalkozásnak három ajánlattal kelljen versenyezni. Mivel leszünk beljebb, mint például egy sima ajánlattevős vagy hirdetményes eljárás esetén - tette fel a kérdést. "Nagyjából mind tudjuk, hogyan működnek a kisvállalkozások, valószínűleg egy ajánlattevő három ajánlattal fog érkezni, ezzel én nem látom azt, hogy biztosítva lenne bármilyen szigorúbb kontroll ezekben az esetekben” – figyelmeztetett a szakember.

Lazábbak az értékhatárok

A lazításnak azonban ezzel még koránt sincs vége - mondta Nagy Gabriella. Mostanáig akkor kellett kötelezően közbeszereztetni, ha legalább 25 millió forintnyi uniós vagy költségvetési támogatásban részesült egy vállalkozás. A jövőben viszont csak 40 millió forint felett kell ezt megtenni, és megelégszenek két ajánlattevővel is - mondta a szakértő. Célszerű lett volna kivenni a törvényjavaslatból azt a részt, amely lehetővé teszi, hogy a kormány mentesítést adjon a kartellezés miatt kiszabott hároméves közbeszerzési tilalom alól - mutatott rá egy újabb kivételre Nagy Gabriella. Ez az idén júliusban bevezetett rendelkezés azonban minden bizonnyal továbbra is hatályban marad. Megváltoznak, csaknem a duplájára emelkednek viszont a közbeszerzési eljárás értékhatárai. Az eddigi 8 millió forint helyett 15 millió forintig lehet közbeszerzés nélkül árut és szolgáltatást vásárolni, építési beruházások esetén pedig a jelenlegi 15 millió forintos értékhatár 25 millió forintra emelkedik - emlékeztetett Nagy Gabriella.

Ezek mellett a benyújtott törvényjavaslatban eltörpül az a szigorítás, hogy az ajánlatkérők védelme érdekében lehetőséget adnak arra, hogy a közbeszerzési eljárásból 90 napra kizárhassák azokat, aki visszaélnek az ajánlatkérő bizalmával, nem jó minőségben, vagy a vállaltnál drágábban teljesítenek. A jelenlegi gyakorlatot ismerve aligha kell komolyan venni azt a törvénymódosításban szereplő lehetőséget is, hogy ha az ajánlatkérő csak egy ajánlatot kap, dönthet a közbeszerzés érvénytelenítéséről is, amit most csak fedezethiány miatt tehet meg.

A kormánynak lehetőséget nyújtanak arra, hogy ezt a metódust előírja az állami ajánlatkérők számára. Feltehetően ezzel a lehetőséggel csak akkor élnek majd - vélik a hozzáértők -, ha a mostani körülmények között az ajánlattevő valamiért nem "kedves" a hatalom számára, és a "havert" csak késve tudják helyzetbe hozni. Ezért Lázár Jánosnak az az érve, hogy mindez megfelelő garancia az egy ajánlatos eljárások visszaszorítására, csak akkor állja meg a helyét, ha minden a tisztességes verseny szellemében történik, amire viszont már koránt sincs garancia! Súlyos korrupciós kockázatot rejt például az is, hogy azok a cégek, amelyek uniós támogatást vesznek igénybe, egyedi kérelemmel fordulhatnak a kormányhoz, hogy mentesítsék őket a közbeszerzési kötelezettség alól.

A közbeszerzések tisztaságáért felelős hivatalnál a törvénymódosítás elfogadása után megszaporodhatnak a vitás esetek FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A közbeszerzések tisztaságáért felelős hivatalnál a törvénymódosítás elfogadása után megszaporodhatnak a vitás esetek FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Visszaszorítható a korrupció

A tervek szerint, a nagyobb nyilvánosság biztosítása érdekében 2016 decemberével megkezdődik az elektronikus közbeszerzés kialakítása, amely két lépcsőben, 2017 nyarán és 2017 végén fejeződik be. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt a teljes magyar közbeszerzési rendszer elektronikus lesz, így lehetővé válik nemcsak a közbeszerzési ajánlatok benyújtása, hanem az ajánlatok sorsának követése is. Ugyanakkor kérdéses, hogy a végső döntésbe esetleg beleavatkozó kormányzatot mennyiben tartja vissza ez a korrupció támogatásától, s ha éppen ezért nem elégedettek az ellenőrzöttségnek ezzel a formájával, akkor nem az lesz-e a következő lépésük, hogy a törvényt ismételten módosítsák, amiben már nagy gyakorlatra tettek szert az elmúlt években.

Csekély vigasz a kancelláriaminiszternek az az érve, hogy az egyajánlatos és a hirdetmény nélküli eljárások aránya Magyarországon nem magasabb, mint a régiós uniós országokban. A régiós országok közül ez csupán Romániára igaz, sőt az egyébként még mindig erősen "fertőzött" szomszédunk, szigorú szankciók alkalmazásával már kézzel fogható eredményeket tud felmutatni a korrupció visszaszorítása terén Magyarországgal szemben.

Érdemes ugyanakkor felidézni Lázár Jánosnak azt a - nem is bújtatott - unióellenes gondolatsorát, amelynek a parlamenti expozéjában adott teret. A kancelláriaminiszter ugyanis hangsúlyozta, hogy az uniós közbeszerzési irányelv egységesen vonatkozik a Brüsszel által jóváhagyott támogatásokra éppúgy, mint a hazai forrásokra. Így - érvelése szerint - a közbeszerzési törvény nem vagy csak részben alkalmas arra, hogy abban hazai piacvédelmi szempontokat érvényesítsenek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya szerint a Magyarországnak juttatott uniós támogatások 30 százaléka azonnal visszakerül az Európai Unióba, mert importot jelent, így a ezek a források - értelmezése szerint - érdemben támogatják például a nagy német ipari vállalkozásokat. Ami természetesen hamis érvelés, hiszen a befektető saját tőkéjét kockáztatva több ezer, új magyarországi munkahelyet teremtve egyértelműen igényt tarthat - még ha áttételesen is - a támogatások egy töredékére.

Az érthető, hogy a kabinet még azelőtt igyekszik korrigálni a közbeszerzési törvényen, hogy a jelenlegi uniós gazdasági ciklus támogatási összegei számottevő mértékben lehívhatókká válnak. Lázár János megfogalmazása szerint az idei a pályáztatás éve, a 2017-es év pedig a kifizetések éve lesz, a kabinet 2018-ra szeretné az összes pénzt lehívni.

A Transparency International Magyarország szakértői azonban nem optimisták. Úgy vélik, hogy a módosítások „nagymértékben megkönnyíthetik, hogy a közpénzek átláthatatlanul kerüljenek haveri zsebekbe". Nagy Gabriella úgy fogalmazott, az alacsony értékű közbeszerzéseknél a legnagyobb a korrupció veszélye, ezen a területen a legátláthatatlanabbak a szerződések. A közpénzt költő szervezetek, például minisztériumok, állami vállalatok sokszor trükkös módon igyekeznek kijátszani a törvényeket, például feldarabolják a beszerzéseiket, csak hogy ne kelljen közbeszerzést lefolytatniuk.

Hadházy: Lopástechnikai törvény
A tisztességtelen közbeszerzési eljárások elleni küzdelem egyik élharcosává vált Hadházy Ákos. Aligha tévedünk, az LMP társelnöki pozícióját és parlamenti mandátumát is elsősorban ennek a törekvésének köszönheti. Szerinte inkább "lopástechnikai törvénynek" kellene hívni a közbeszerzésről szóló jogszabályt, amelyen a kormány csak ront az Országgyűlés előtt lévő módosítással, hiszen álláspontja szerint a változtatás fő iránya a közbeszerzési értékhatár megemelése azt eredményezi majd, hogy valójában kevesebb közbeszerzés lesz, az állami költések pedig nehezebben lesznek vizsgálhatók a jövőben.
A képviselő például olyan, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. általa korrupciógyanúsnak tartott beszerzéseire világított rá, amelyek esetében a jövőben már nem kell közbeszerzést kiírni, így nem lesznek megismerhetőek. Ami azért is súlyos helyzetet teremt, mert álláspontja szerint ez a kft. felelőtlenül, szenvtelenül szórta szét a pénzt például akkor, amikor egy nyíregyházi autósiskolát kért fel arra, hogy Budapesten és Pest megyében vizsgálja meg négyszáz fiatal vállalkozói attitűdjét bő 10 millió forintért, de akkor is, amikor egy reklámcéget bízott meg csaknem 24 millió forintért álláskeresési tréning tartására kétezer fiatal számára, három hónapon át.

Szerző