Egymásnak esett a DK és az LMP

Ahogyan azt tudni lehetett, az LMP meghajolt a Fidesz akarata előtt és a zöld párt a háttéralkunak megfelelően biztosította a kétharmadot a hiányzó alkotmánybírók megválasztásához. Így tegnap az Alkotmánybíróság tagja lett Hörcherné Marosi Ildikó, Horváth Attila, Schanda Balázs és Szabó Marcel. A testületet 2026-ig Sulyok Tamás irányítja. A titkos szavazással egyidőben Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője közölte, illegitim Ab jön létre, így a testület későbbi döntéseinek legitimitása megkérdőjelezhető lesz.

Titkos szavazással tegnap megválasztotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és négy új tagját. A testületet 2026-ig Sulyok Tamás alkotmánybíró irányítja, aki április óta már gyakorolja az elnöki jogköröket. Akkor járt le az elődje, Lenkovics Barnabás mandátuma. A Ház döntése nyomán december 1-től 12 évre alkotmánybíró lesz Hörcherné Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes. Ezzel újra teljes létszámú, 15 tagú az Ab.

A titkos szavazásban csak 138 képviselő vett részt, a szocialisták múlt héten bejelentették miután puccsszerűnek tartják a választást, hétfőn pedig a jelölő folyamatot minősítették törvénytelennek, fel sem vették a szavazólapot és a többi ellenzéki képviselőt is erre biztatták. A Jobbiknak a jelöltek ellen nem volt kifogása, ám a jelölési eljárással igen, így ők sem voksoltak tegnap. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője viszont múlt csütörtökön világossá tette, az LMP-vel sikerült megegyezniük, ezért, ha a zöld párt a paktumnak megfelelően szavaz, meglesz a szükséges parlamenti kétharmad.

Meglett: az LMP a kormánypártok mellé állt. Hadházy Ákos a Népszavának a lépést azzal indokolta, hogy a négy új alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket. Legalábbis az LMP társelnöke ezt reméli. A pártot élesen bíráló és nyílt kollaborációval vádoló DK-nak azt üzente, hogy állításukkal ellentétben Schanda Balázs nem próbálta "bagatellizálni" a katolikus egyházon belüli pedofíliát, sőt zéró toleranciát hirdetett azzal szemben. Csupán attól óvott, hogy ennek vádját a papokkal szemben általánosítsák. Az egyetemi tanszékvezető mellett érvelt azért is, mert Schanda ugyan valóban részt vett a vitatott egyházügyi törvény megalkotásában, ám amikor az elkészült, kiállt a tervezet ellen.

Hadházy hisz abban, hogy a testület megfelelően fog működni. Ami a kollaboráció vádját illeti, az LMP társelnöke szerint az tesz a kormány kedvére, aki meg akarta akadályozni, hogy ismét teljes létszámmal dolgozhasson az Ab. Állította, az ellenzéki pártok azért hangoskodnak, mert egymástól akarnak szavazókat elvenni, ami nagy baj. Akár az, hogy folyamatosan indulatokat akarnak kelteni. A fideszes Gulyás Gergellyel egyetért abban, hogy hiába mondott le jelölő bizottsági tagságáról az MSZP-s Tóth Bertalan, az új alkotmánybírókat nem törvénybe ütköző módon javasolták a parlamentnek. Erről Hadházy több jogászt is megkérdezett.

Az LMP társelnöke és a posztról korábban lemondott Schiffer András tegnap az újságírók előtt szólakozott össze a DK-s Varju Lászlóval. Hadházy hazugsággal vádolta a DK-t, Schiffer pedig hitványnak és alávalónak nevezte, hogy Varjuék "gyakorlatilag egyházellenes indulatokat szítanak fel, azt csinálják, amit az ÁVH-s szellemi elődeik". Napok óta ellenzéki össztűz zúdul a zöld pártra. A Jobbik még a múlt héten megkérdezte, vajon milyen ára van a megegyezésnek, mit kapott cserébe az LMP. Hozzátették, ezt most még nem lehet tudni, ám ha kiderül, a pártnak kell mindent megmagyaráznia. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, EP-képviselő nyílt levélben kérte Hadházyt, hogy ne adják a nevüket ehhez. Ha megteszik, azt nem lehet másként értékelni, mint hogy az LMP végleg megszűnik ellenzéki pártnak lenni. A társelnök pedig elveszíti minden hitelét, amit a korrupciós ügyek vizsgálatával szerzett.

Illegitim Alkotmánybíróság jön létre, a testület későbbi döntéseinek legitimitása megkérdőjelezhető lesz. Erről tegnap, a titkos szavazással egyidőben beszélt Tóth Bertalan. Az MSZP frakcióvezetője közölte, bár a négy új tag megválasztását törvénysértőnek tartja, nincs olyan jogi fórum, ahol közjogi érvénytelenség miatt meg lehetne támadni a parlamenti bizottságok eseti döntéseit. A törvény betűjét tekintve igazuk van, a bírók jelölési folyamatának megtámadása kudarcra volt ítélve. Az Alkotmánybíróság ugyanis nem járhat el saját ügyében. Tóth hétfőn azzal állt a nyilvánosság elé, hogy múlt csütörtök délután lemondott alelnöki tisztségéről és bizottsági tagságáról, a testület így pénteken nyolc taggal döntött a jelöltekről. Az Ab-ról szóló törvény szerint viszont a bírákat jelölő eseti bizottságnak legalább kilenc tagból kell állnia, amit sem a KDNP-s Rubovszky György, a jelölőbizottság elnöke, sem az igazságügyi bizottság nem vett figyelembe. Gulyás Gergely jogi képtelenségnek nevezte az állítást. Közölte, ha valaki lemond a mandátumáról, a helye pedig betöltetlen marad, az semmilyen tekintetben nem akadálya az adott közjogi testület, például a parlament működésének. A törvényalkotási bizottság fideszes elnöke - nem túl ízlésesen - azt állította, a bizottság "kétségkívül színvonalasabb lett" azzal, hogy az MSZP nem képviselteti magát benne. A szocialista politikus erre reagálva tegnap megismételte, a törvény egyértelmű, legalább kilencfős bizottságnak kell jelölnie az alkotmánybírókat.

Tóth a parlament hétfői ülésén tett volna ügyrendi indítványt, hogy az Országgyűlés ne válassza meg a héten az alkotmánybírókat, ám a házelnök megvonta tőle a szót. A TASZ tegnapi közleménye szerint Kövér László ezt "teljesen házszabály- és törvényellenesen" tette, mert "egy alapvető alkotmányossági kérdés parlamenti megvitatását blokkolta - minden jogalap nélkül". A jogvédők figyelmeztettek, a házelnök "nem kezelheti az Országházat a saját házaként, ahol tetszése szerint határozhatná meg, hogy mi hangozhat el és mi nem". Az MSZP frakcióvezetője ezt azzal egészítette ki, hogy Kövér megsértette a Ház méltóságát és a képviselői jogait, ezért az igazságügyi bizottsághoz fordult.

Kósa Lajos szerint törvényes, legitim volt az alkotmánybíró-választás. A Fidesz frakcióvezetője szerint az egész "hajcihő" azt mutatja, hogy a szocialisták az ország destabilizálásában, a demokrácia intézményrendszerének rombolásában érdekeltek. Ismét "Molnár-Vona-Gyurcsány-tengelyről" beszélt, akikkel szemben az LMP-vel meg lehet állapodni, bár "nem állt be a Fidesz mögé".

Hack Péter: Átpolitizálódott testület

201 óta markánsan átpolitizálódott az Alkotmánybíróság. A most megválasztott tagokon kívül a döntő többség inkább politikai hálával tartozik a kormánynak - fogalmazott lapunknak Hack Péter. Az alkotmányjogász emlékeztetett, az Ab tagjai között volt parlamenti képviselőt, minisztert találunk, olyanokat, akiknek különösebb szakmai érdemeik nem is voltak. Míg a Sólyom László irányította testület döntéseit az alkotmányos racionalitás vezette, a jelenlegi, még 11 tagú Ab-t inkább a politikai racionalitás irányítja. Az új bíráknak és jelölőiknek számolniuk kell azzal, hogy nem független testületet egészítenek ki, hiszen mind a 11 jelenlegi bírót a kormánytöbbség egyedül jelölte és választotta meg, és az Ab új elnöke is ezek közül a bírák közül kerül ki. Egyértelmű, hogy a bíróválasztás nem változtatja meg a testület karakterét, nem teszi az alkotmányosság értékei iránt elkötelezetté. Erre az Eötvös Károly Intézet figyelmeztetett, még a tegnapi parlamenti szavazás előtt. Közölték, az LMP azzal, hogy támogatja a Fideszt az új alkotmánybírák megválasztásában, a NER működtetéséhez nyújt segítséget.

Schiffer András: ellenzéki keselyűk

Schiffer András blogjában ismerte el, hogy előbb az LMP társelnökeként, majd szakértőként ő tárgyalta végig a bírók jelölését a Fidesszel. A kormányoldal februárban fogadta el a zöld párt utolsó javaslatát. A posztjáról azóta távozó politikus szerint Horváth Attila a Fidesz, Marosi Ildikó az LMP, Schanda Balázs és Szabó Marcel jelölése pedig egymástól függetlenül az LMP és a KDNP részéről merült fel először. Blogjában azt írta, "az április óta 11 fővel működő "csonka" testület tehát kiegészülhet. Az LMP részéről a tíz hónapos egyeztetési folyamatot én terveztem meg, a Fidesz részéről hosszú hónapok után elfogadott javaslatot én tettem meg. A felelősségben akkor is büszkén osztozom, ha azóta politikai megbízatásaim megszűntek. S büszke vagyok utódomra, Hadházy Ákosra, valamint az LMP parlamenti frakciójára és országos elnökségére is, hogy Magyarország, a magyar demokrácia érdekében azzal együtt vállalták fel a megállapodást: pontosan tudták, ellenzéki oldalon bőven lesznek keselyűk, akik gondolkodás nélkül lecsapnak rájuk."

Nincs még döntés kvótaügyben

Az egyelőre még 11 tagú Alkotmánybíróság tegnapi napirendjén szerepelt Székely László ombudsmannak az uniós kvótarendszerrel kapcsolatos beadványa. Székely tavaly decemberben fordult az Ab-hez, mert véleménye szerint a menekültek csoportos áthelyezése - ami nem a kötelező kvóta - az alaptörvény emberi jogi rendelkezéseibe ütközik, ezért azt Magyarország nem hajthatja végre. A kollektív kiutasítást az Alapjogi Charta, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint Magyarország Alaptörvénye is tiltja - érvelt az áthelyezéssel kapcsolatos beadványában az ombudsman. A fideszesek szerint, ha Székelynek ad igazat az Ab, akkor ennek alapján Brüsszelben sikerrel megtámadhatják az amúgy nem is létező kötelező betelepítési kvótát.

Megszavazták még...

- Szigorodtak a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok. Az előre fizetett szolgáltatásokat az előfizető nem értékesítheti tovább, és másnak csak akkor adhatja át, ha a szolgáltatót előzetesen tájékoztatta. Ennek elmaradása esetén utóbbi 15 napos határidővel felmondhatja a szerződést.

- A határátlépéstől számított öt évig a határrendészeti nyilvántartásban kezelhetik azon harmadik országbeliek ujjnyomatát, akik az államhatárt nem határátkelőhelyen vagy határátlépési ponton lépték át, vagy személyazonosságukat nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani.

- Legfeljebb 30 évig korlátozzák egyes kiemelt biztonságú létesítmények adatainak - például építési tervdokumentációjának - megismerhetőségét.

- A lőfegyveren kívüli kényszerítő eszközök köre kiegészül az elektromos sokkolóval.

- Új polgári perrendtartási törvény lesz 2018-tól, amely bevezeti az osztott perszerkezetet.

- Negyvennégy közigazgatási eljárással kapcsolatos törvényt módosított a parlament. Jövő júliustól bármely járási vagy kerületi hivatalnál be lehet jelenteni a lakó- és tartózkodási helyet. A legjellemzőbb közüzemi fogyasztásmérőket pedig egyidejűleg olvassák le.

- Létrejöhetnek a tankerületi központok, megkezdődhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szétválása 58 központra.

- Erősödnek a tisztifőorvos járványügyi jogkörei, aki így országos szinten egységesen végrehajtandó intézkedéseket rendelhet el.

- Létrejön januártól a Honvédelmi Sportszövetség. A törvény a honvédelmi sportok közé sorolja különösen a lőkészséget, a tájékozódási képességet, a fegyveres és fegyvertelen önvédelmet fejlesztő, továbbá speciális technikai tudást megalapozó mozgásformákat.