Egymásnak esett a DK és az LMP

Publikálás dátuma
2016.11.23. 06:01

Ahogyan azt tudni lehetett, az LMP meghajolt a Fidesz akarata előtt és a zöld párt a háttéralkunak megfelelően biztosította a kétharmadot a hiányzó alkotmánybírók megválasztásához. Így tegnap az Alkotmánybíróság tagja lett Hörcherné Marosi Ildikó, Horváth Attila, Schanda Balázs és Szabó Marcel. A testületet 2026-ig Sulyok Tamás irányítja. A titkos szavazással egyidőben Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője közölte, illegitim Ab jön létre, így a testület későbbi döntéseinek legitimitása megkérdőjelezhető lesz.

Titkos szavazással tegnap megválasztotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és négy új tagját. A testületet 2026-ig Sulyok Tamás alkotmánybíró irányítja, aki április óta már gyakorolja az elnöki jogköröket. Akkor járt le az elődje, Lenkovics Barnabás mandátuma. A Ház döntése nyomán december 1-től 12 évre alkotmánybíró lesz Hörcherné Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes. Ezzel újra teljes létszámú, 15 tagú az Ab.

A titkos szavazásban csak 138 képviselő vett részt, a szocialisták múlt héten bejelentették miután puccsszerűnek tartják a választást, hétfőn pedig a jelölő folyamatot minősítették törvénytelennek, fel sem vették a szavazólapot és a többi ellenzéki képviselőt is erre biztatták. A Jobbiknak a jelöltek ellen nem volt kifogása, ám a jelölési eljárással igen, így ők sem voksoltak tegnap. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője viszont múlt csütörtökön világossá tette, az LMP-vel sikerült megegyezniük, ezért, ha a zöld párt a paktumnak megfelelően szavaz, meglesz a szükséges parlamenti kétharmad.

Meglett: az LMP a kormánypártok mellé állt. Hadházy Ákos a Népszavának a lépést azzal indokolta, hogy a négy új alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket. Legalábbis az LMP társelnöke ezt reméli. A pártot élesen bíráló és nyílt kollaborációval vádoló DK-nak azt üzente, hogy állításukkal ellentétben Schanda Balázs nem próbálta "bagatellizálni" a katolikus egyházon belüli pedofíliát, sőt zéró toleranciát hirdetett azzal szemben. Csupán attól óvott, hogy ennek vádját a papokkal szemben általánosítsák. Az egyetemi tanszékvezető mellett érvelt azért is, mert Schanda ugyan valóban részt vett a vitatott egyházügyi törvény megalkotásában, ám amikor az elkészült, kiállt a tervezet ellen.

Hadházy hisz abban, hogy a testület megfelelően fog működni. Ami a kollaboráció vádját illeti, az LMP társelnöke szerint az tesz a kormány kedvére, aki meg akarta akadályozni, hogy ismét teljes létszámmal dolgozhasson az Ab. Állította, az ellenzéki pártok azért hangoskodnak, mert egymástól akarnak szavazókat elvenni, ami nagy baj. Akár az, hogy folyamatosan indulatokat akarnak kelteni. A fideszes Gulyás Gergellyel egyetért abban, hogy hiába mondott le jelölő bizottsági tagságáról az MSZP-s Tóth Bertalan, az új alkotmánybírókat nem törvénybe ütköző módon javasolták a parlamentnek. Erről Hadházy több jogászt is megkérdezett.

Az LMP társelnöke és a posztról korábban lemondott Schiffer András tegnap az újságírók előtt szólakozott össze a DK-s Varju Lászlóval. Hadházy hazugsággal vádolta a DK-t, Schiffer pedig hitványnak és alávalónak nevezte, hogy Varjuék "gyakorlatilag egyházellenes indulatokat szítanak fel, azt csinálják, amit az ÁVH-s szellemi elődeik". Napok óta ellenzéki össztűz zúdul a zöld pártra. A Jobbik még a múlt héten megkérdezte, vajon milyen ára van a megegyezésnek, mit kapott cserébe az LMP. Hozzátették, ezt most még nem lehet tudni, ám ha kiderül, a pártnak kell mindent megmagyaráznia. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, EP-képviselő nyílt levélben kérte Hadházyt, hogy ne adják a nevüket ehhez. Ha megteszik, azt nem lehet másként értékelni, mint hogy az LMP végleg megszűnik ellenzéki pártnak lenni. A társelnök pedig elveszíti minden hitelét, amit a korrupciós ügyek vizsgálatával szerzett.

Illegitim Alkotmánybíróság jön létre, a testület későbbi döntéseinek legitimitása megkérdőjelezhető lesz. Erről tegnap, a titkos szavazással egyidőben beszélt Tóth Bertalan. Az MSZP frakcióvezetője közölte, bár a négy új tag megválasztását törvénysértőnek tartja, nincs olyan jogi fórum, ahol közjogi érvénytelenség miatt meg lehetne támadni a parlamenti bizottságok eseti döntéseit. A törvény betűjét tekintve igazuk van, a bírók jelölési folyamatának megtámadása kudarcra volt ítélve. Az Alkotmánybíróság ugyanis nem járhat el saját ügyében. Tóth hétfőn azzal állt a nyilvánosság elé, hogy múlt csütörtök délután lemondott alelnöki tisztségéről és bizottsági tagságáról, a testület így pénteken nyolc taggal döntött a jelöltekről. Az Ab-ról szóló törvény szerint viszont a bírákat jelölő eseti bizottságnak legalább kilenc tagból kell állnia, amit sem a KDNP-s Rubovszky György, a jelölőbizottság elnöke, sem az igazságügyi bizottság nem vett figyelembe. Gulyás Gergely jogi képtelenségnek nevezte az állítást. Közölte, ha valaki lemond a mandátumáról, a helye pedig betöltetlen marad, az semmilyen tekintetben nem akadálya az adott közjogi testület, például a parlament működésének. A törvényalkotási bizottság fideszes elnöke - nem túl ízlésesen - azt állította, a bizottság "kétségkívül színvonalasabb lett" azzal, hogy az MSZP nem képviselteti magát benne. A szocialista politikus erre reagálva tegnap megismételte, a törvény egyértelmű, legalább kilencfős bizottságnak kell jelölnie az alkotmánybírókat.

Tóth a parlament hétfői ülésén tett volna ügyrendi indítványt, hogy az Országgyűlés ne válassza meg a héten az alkotmánybírókat, ám a házelnök megvonta tőle a szót. A TASZ tegnapi közleménye szerint Kövér László ezt "teljesen házszabály- és törvényellenesen" tette, mert "egy alapvető alkotmányossági kérdés parlamenti megvitatását blokkolta - minden jogalap nélkül". A jogvédők figyelmeztettek, a házelnök "nem kezelheti az Országházat a saját házaként, ahol tetszése szerint határozhatná meg, hogy mi hangozhat el és mi nem". Az MSZP frakcióvezetője ezt azzal egészítette ki, hogy Kövér megsértette a Ház méltóságát és a képviselői jogait, ezért az igazságügyi bizottsághoz fordult.

Kósa Lajos szerint törvényes, legitim volt az alkotmánybíró-választás. A Fidesz frakcióvezetője szerint az egész "hajcihő" azt mutatja, hogy a szocialisták az ország destabilizálásában, a demokrácia intézményrendszerének rombolásában érdekeltek. Ismét "Molnár-Vona-Gyurcsány-tengelyről" beszélt, akikkel szemben az LMP-vel meg lehet állapodni, bár "nem állt be a Fidesz mögé".

Hack Péter: Átpolitizálódott testület

201 óta markánsan átpolitizálódott az Alkotmánybíróság. A most megválasztott tagokon kívül a döntő többség inkább politikai hálával tartozik a kormánynak - fogalmazott lapunknak Hack Péter. Az alkotmányjogász emlékeztetett, az Ab tagjai között volt parlamenti képviselőt, minisztert találunk, olyanokat, akiknek különösebb szakmai érdemeik nem is voltak. Míg a Sólyom László irányította testület döntéseit az alkotmányos racionalitás vezette, a jelenlegi, még 11 tagú Ab-t inkább a politikai racionalitás irányítja. Az új bíráknak és jelölőiknek számolniuk kell azzal, hogy nem független testületet egészítenek ki, hiszen mind a 11 jelenlegi bírót a kormánytöbbség egyedül jelölte és választotta meg, és az Ab új elnöke is ezek közül a bírák közül kerül ki. Egyértelmű, hogy a bíróválasztás nem változtatja meg a testület karakterét, nem teszi az alkotmányosság értékei iránt elkötelezetté. Erre az Eötvös Károly Intézet figyelmeztetett, még a tegnapi parlamenti szavazás előtt. Közölték, az LMP azzal, hogy támogatja a Fideszt az új alkotmánybírák megválasztásában, a NER működtetéséhez nyújt segítséget.

Schiffer András: ellenzéki keselyűk

Schiffer András blogjában ismerte el, hogy előbb az LMP társelnökeként, majd szakértőként ő tárgyalta végig a bírók jelölését a Fidesszel. A kormányoldal februárban fogadta el a zöld párt utolsó javaslatát. A posztjáról azóta távozó politikus szerint Horváth Attila a Fidesz, Marosi Ildikó az LMP, Schanda Balázs és Szabó Marcel jelölése pedig egymástól függetlenül az LMP és a KDNP részéről merült fel először. Blogjában azt írta, "az április óta 11 fővel működő "csonka" testület tehát kiegészülhet. Az LMP részéről a tíz hónapos egyeztetési folyamatot én terveztem meg, a Fidesz részéről hosszú hónapok után elfogadott javaslatot én tettem meg. A felelősségben akkor is büszkén osztozom, ha azóta politikai megbízatásaim megszűntek. S büszke vagyok utódomra, Hadházy Ákosra, valamint az LMP parlamenti frakciójára és országos elnökségére is, hogy Magyarország, a magyar demokrácia érdekében azzal együtt vállalták fel a megállapodást: pontosan tudták, ellenzéki oldalon bőven lesznek keselyűk, akik gondolkodás nélkül lecsapnak rájuk."

Nincs még döntés kvótaügyben

Az egyelőre még 11 tagú Alkotmánybíróság tegnapi napirendjén szerepelt Székely László ombudsmannak az uniós kvótarendszerrel kapcsolatos beadványa. Székely tavaly decemberben fordult az Ab-hez, mert véleménye szerint a menekültek csoportos áthelyezése - ami nem a kötelező kvóta - az alaptörvény emberi jogi rendelkezéseibe ütközik, ezért azt Magyarország nem hajthatja végre. A kollektív kiutasítást az Alapjogi Charta, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint Magyarország Alaptörvénye is tiltja - érvelt az áthelyezéssel kapcsolatos beadványában az ombudsman. A fideszesek szerint, ha Székelynek ad igazat az Ab, akkor ennek alapján Brüsszelben sikerrel megtámadhatják az amúgy nem is létező kötelező betelepítési kvótát.

Megszavazták még...
- Szigorodtak a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok. Az előre fizetett szolgáltatásokat az előfizető nem értékesítheti tovább, és másnak csak akkor adhatja át, ha a szolgáltatót előzetesen tájékoztatta. Ennek elmaradása esetén utóbbi 15 napos határidővel felmondhatja a szerződést.
- A határátlépéstől számított öt évig a határrendészeti nyilvántartásban kezelhetik azon harmadik országbeliek ujjnyomatát, akik az államhatárt nem határátkelőhelyen vagy határátlépési ponton lépték át, vagy személyazonosságukat nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani.
- Legfeljebb 30 évig korlátozzák egyes kiemelt biztonságú létesítmények adatainak - például építési tervdokumentációjának - megismerhetőségét.
- A lőfegyveren kívüli kényszerítő eszközök köre kiegészül az elektromos sokkolóval.
- Új polgári perrendtartási törvény lesz 2018-tól, amely bevezeti az osztott perszerkezetet.
- Negyvennégy közigazgatási eljárással kapcsolatos törvényt módosított a parlament. Jövő júliustól bármely járási vagy kerületi hivatalnál be lehet jelenteni a lakó- és tartózkodási helyet. A legjellemzőbb közüzemi fogyasztásmérőket pedig egyidejűleg olvassák le.
- Létrejöhetnek a tankerületi központok, megkezdődhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szétválása 58 központra.
- Erősödnek a tisztifőorvos járványügyi jogkörei, aki így országos szinten egységesen végrehajtandó intézkedéseket rendelhet el.
- Létrejön januártól a Honvédelmi Sportszövetség. A törvény a honvédelmi sportok közé sorolja különösen a lőkészséget, a tájékozódási képességet, a fegyveres és fegyvertelen önvédelmet fejlesztő, továbbá speciális technikai tudást megalapozó mozgásformákat.
- A trafiktörvény hatálya alá vonták az e-cigarettát, de várhatóan szakboltban is lehet majd kapni.



Szerző

Visszaüthet a bérhajsza - Élénkülhet a feketegazdaság

Publikálás dátuma
2016.11.23. 06:00
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Megállapodtak tegnap a a kormány, a munkavállalók és a munkaadók képviselői a jövő évi minimálbér, illetve a garantált szakmai bérminimum emeléséről, valamint a járulékcsökkentés mértékéről. A Fidesz a vállalkozásokkal fizetteti meg a költségeket. A politikai elemző szerint viszont ez a megállapodás a fokozódó béremelési igények miatt akár vissza is üthet a kormányra.

Nem engedett a kormány a 2017-es minimálbér, illetve kötelező szakmai bérminimum emelés mértékéből, derült ki a tegnapi megállapodás bejelentésekor. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentése nyomán véglegesnek tekinthető, hogy a munkaadók javaslatát elvetve, a minimálbér jövőre 15, 2018-ban 8, a bérminimum 2017-ben25, illetve azt követően 12 százalékkal emelkedik majd. A kabinet minimális engedményt tett a vállalkozóknak a járulékcsökkentés ügyében, s az általa eredetileg javasolt 4 százalék helyett 2017-ben 5, majd egy évvel később újabb 2 százalékponttal vágja vissza a munkabéreket terhelő járulékot. A miniszter hozzátette, amennyiben a bérnövekedés 2017 első kilenc hónapjában meghaladja a 11 százalékot, akkor további 0,5 százalékponttal csökken a járulék 2018-ban. A munkáltatók jövőre 6, 2018-ban újabb 2 százalékos csökkentést szerettek volna elérni. A gazdasági tárca vezetője azt is bejelentette, hogy a senki által nem kért társasági adó csökkentés is része a megállapodásnak. Ennek alapján a 19, és a 10 százalékos társasági adó egységesen 9 százalékra mérséklődik. A járulékcsökkentéssel a munkabéreket terhelő elvonás, a nettó bér és a bérköltség aránya (adóék) jelentősen csökken, ám még mindig jóval a régiós versenytársaké fölött marad.

A tárgyaló feleket az idő is sürgette, hiszen az adótörvényeket hatályba lépésük előtt legalább 30 nappal ki kell hirdetni. Márpedig ahhoz, hogy a társasági adó és a járulékcsökkentésről kötött megállapodás 2017. januárjától hatályba lépjen, legkésőbb december 1-jén a parlamentnek el kell fogadni az erről szóló jogszabályt. A gazdasági miniszter közölte, ma benyújtják a bértárgyalásokkal kapcsolatos törvényjavaslatokat az országgyűlésnek és a képviselők várhatóan sürgősséggel tárgyalják és elfogadják ezt. A megállapodást csütörtökön írják alá a felek.

Különalku köttetett?

A béremelés szükségességét senki nem vitatta, legföljebb a mértékét. A kormányoldal számára a 2018-as országgyűlési választás előtt akár jól is jöhet, hogy a propagandájában azt sugallja, hogy az ő érdeme ez a jelentős mértékű minimálbér, illetve kötelező bérminimum emelés, amely érdekében még a munkáltatók ellenállását is le kellett gyűrnie.

Jóval árnyaltabb képet festett a megállapodás lehetséges következményeiről Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője. A béremelések sikerén a kormánynak mindenképpen osztoznia kell a szakszervezetekkel, amelyek már évek óta szorgalmazták, hogy a kormányzati ciklus, vagyis 2018 végére a minimálbér nettó értéke érje el a létminimumot. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyan az utóbbi időben már nem tesz közzé ilyen adatokat, de a Policy Agenda a hivatal módszertana alapján kiszámolta, ez alapján a létminimum tavaly 88 064 forint volt. Ha nem vált a pénzromlás jelenlegi üteme vágtató inflációvá, akkor két éven belül a szakszervezetek követelése megvalósulhat. Legalábbis azok esetében, akik bejelentett munkahelyen 8 órát dolgoznak. A minimálbér ügyében a szakszervezet és a kormány között csak az ütemezésben volt eltérés, de a bérminimumnál a kormány nagyobbat lépett a vártnál. Az is igaz, hogy a leginkább munkaerőhiánnyal küszködő ágazatokban már a jelenlegi garantált bérminimumnál jóval magasabb fizetésért sem kapnak megfelelő szakembert.

Varga Mihály a kormány, Futó Péter a vállalkozók és Kordás László a munkavállalók szemszögéből értékelte a bérmegállapodást FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Varga Mihály a kormány, Futó Péter a vállalkozók és Kordás László a munkavállalók szemszögéből értékelte a bérmegállapodást FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A munkaadók azonban a tárgyalások során ragaszkodtak a mérsékeltebb béremelésekhez: a minimálbér 10, a garantált bérminimum 20 százalékos csökkentését szerették volna elérni egy 2017-18-as, összesen 8 százalékos járulékcsökkentéssel összekötve. Mindenkit meglepve, néhány napja a kormány váratlanul az asztalra tette az egységes társasági adó javaslatát. Ez a változás azonban a nagyjából félmillió működő hazai vállalkozás közül mindössze annak a 800-1000 cégnek jelent érdemi könnyebbséget, amely forgalma meghaladja az évi 500 millió forintot.

Ez azt is jelentheti, hogy az elmúlt napokban a kormány és a nagyvállalatok között különalku köttetett, mert nehéz másként magyarázni ezt a lépést - említette Kiss Ambrus a Népszavának.

A szakember szerint a bérmegállapodás nem jelent feltétlenül és egyértelműen biztos választási kampány sikert a kormánynak. Az első Orbán-kormány 50 százalékkal emelte a minimálbért. Mégsem nyertek választást. A legemlékezetesebb "haszna" az intézkedésnek az volt, hogy, ezzel gyakorlatilag kivégezték a hazai könnyűipart, főleg a textil ágazatot.

A mostani megállapodással kapcsolatban is megjelentek már azok az aggodalmak, hogy főleg a kkv-k nem fogják tudni kitermelni a minimálbér esetében a havi több mint 18, a garantált bérminimumnál pedig a 32 ezer forintos többlet terhet. A megállapodásban szereplő 5 százalékos járulékcsökkenés pedig alig néhány ezer forinttal mérsékli a vállalkozók közterheit.

Bérfeszültségre emlékeznek

A legutóbbi országgyűlési választáskor a rezsicsökkentést - a számlák vitathatatlanul alacsonyabb végösszege miatt -, a kormányzati propaganda egyértelműen pozitív üzenetként használhatta. A minimálbér, illetve a garantált bérminimum viszont a bértorlódás miatt már 2017. első negyedévében jelentős bérfeszültségek alakulhatnak ki. Ez nem fogja javítani a választói hangulatot - vélte a vezető elemző.

További veszélyt jelenthet a kormány számára, hogy ha a havi átlagban 200-220 ezer közmunkás bére nem emelkedik, akkor ők a fogyasztás növelte infláció hatásait sem tudják kivédeni, a helyi gazdaságot sem élénkíthetik, hiszen nem lesz többlet bevételük.

Emiatt felgyorsulhat a belső elvándorlás a keleti, észak-keleti régiókból Közép-, illetve Nyugat-Magyarországra - figyelmeztetett Kiss Ambrus. Ez tovább apaszthatja az amúgy is hátrányos helyzetű térségekben a társadalmilag aktív réteget. A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése pedig fokozódhat. Míg Győr-Moson-Sopron megyében a közmunkások aránya 0,6 százalék, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 17 százalék.

A kormány helyzetét csak bonyolítja, hogy a legnagyobb munkáltató is egyben. A közmunkások mellett a közszféra és az állami vállalatok, a MÁV, posta, villamosenergia ágazat dolgozói is megjelennek bérigényükkel. Ha a kormány nem oldja a bértorlódás okozta feszültségeket, akkor a versenyszférában is csak azokon a területeken növekedhetnek a két alsó kategória feletti bérek, ahol már elviselhetetlen a munkaerőhiány. Az emberek nem a jelentős béremelésekre, hanem a kialakult bérfeszültségekre emlékezve a kormányt is felelőssé tehetik.

Kényszeredett aláírás

A bértárgyalásokat megítélésében eltér a munkaadók és a munkavállalók véleménye.

A vállalkozók képviselői kényszeredetten és egyáltalán nem közgazdasági érvekre alapozva írták alá a bérmegállapodást,mert nem akarták megakadályozni 900000 kiskeresetű bérfelzárkózását. Véleményük szerint a mostani béralkuval a munkavállalók és az állam járnak jól.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Futó Péter, az MGYOSZ elnöke kézfogással pecsételték meg béralkujukat FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Futó Péter, az MGYOSZ elnöke kézfogással pecsételték meg béralkujukat FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Ez nem egy igazán jó megállapodás, mert túl feszíti a gazdaságot - nyilatkozta a Népszavának Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A munkáltatói oldal eredeti javaslatát tartotta elfogadhatónak a béremelést és a járulék csökkentést illetően is. Ez az egyezség megnövelheti a terheket kkv-k esetében, ami akár létszámleépítéshez, a vállalkozások csődjéhez is vezethet. A béremelés a munkáltatóknak jövőre 1070 milliárd forintos többlet kiadást jelenthet, míg az 5 százalékos járulékcsökkentés a költségvetésnek 450-500 milliárdos bevételkiesést okozhat. A megemelt alap miatt még a csökkentéssel együtt is emelkedhet a járulék összege, a fogyasztás felpörgésével az áfa bevétel, így a kormányzat végül pozitív szaldóval zárhatja a bértárgyalásokat. Ebből a társasági adó mérséklése okozta bevételkiesés is bőven finanszírozható - tette hozzá Rolek Ferenc.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke elégedett a megállapodással. Közölte, sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért. A MaSzSz elnöksége úgy döntött, felsorakozik a megállapodás mellett, ezután a munkahelyeken igyekeznek elérni, hogy a minimálbéremelés oda is „leszivárogjon” és többi kategóriában is emelkedjenek a bérek.

Idén 6-7, jövőre kétszámjegyű béremelkedés várható
Akár kétszámjegyű is lehet jövőre a bruttó bérek éves átlagos növekedése a tegnap bejelentett járulékcsökkentési és béremelési megegyezés alapján - vélekednek az elemzők. A KSH adatai szerint szeptemberben a bruttó átlagkereset 257900 forint volt, 6,7 százalékkal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 8,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője értékelésében azt emelte ki, hogy az egyre jelentősebb munkaerőhiány javítja a munkavállalók alkupozícióját, így további dinamikus béremelkedésre lehet számítani. Az első kilenchavi 6,1 százalék után a bruttó bérek átlagos növekedése az év végére elérheti a 6,4 százalékot. Megjegyezte, a bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szféra dominálja, ahol egy év alatt 9,1 százalékkal nőttek a keresetek szeptemberre.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt állapította meg, hogy a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése is abba az irányba mutat, hogy jövőre még tovább gyorsulhat az idei év végén látott béremelkedési tempó.


A nyugdíjasok nem engednek

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői rádióbeszédében a bérmegállapodáshoz kötötte a nyugdíjak jövő évi 0,9 százaléknál magasabb emelését. Érthetetlennek nevezte ezt a számot Földényi László, a nyugdíjasok Országos Képviseletének (NYOK) elnöke. Az emelést ugyanis törvény garantálja az infláció mértékével. Az pedig az Európai Bizottság, a magyar jegybank és a nyugdíjas érdekvédők szakértői is 2 százalék fölé prognosztizálták.

Az érdekvédő nem zárta ki, hogy a kormány tudatosan becsülte ilyen mértékben alá a 2017-es inflációt, hogy a választási év előestéjén, jövő év novemberében az általa számolt és a valóságos infláció közötti különbözetet egy összegben utalhassa át a nyugdíjasoknak.

A nyugdíjasokat nem lehet megvásárolni és a politikai nézetkülönbségek is jelentősen enyhülnek, mert a jobb és a baloldali nyugdíjas ugyan úgy egyre nehezebb helyzetbe kerül. Az idősebbek nem csak a nyugdíj, de az egészségügyi helyzet és a fiatalok elvándorlása, a családok szétesése miatt is tűrőképességük határához értek - mondta a Népszavának Földényi László. A NYOK és társszervezetei, melyeket 2010 óta nem hívnak meg a kormányzati egyeztetésekre, 500-600 ezer nyugdíjast képviselnek.

Az elnök lapunknak elmondta, az egyre erősebb a nyomás hatására hamarosan aláírásgyűjtést indítanak a svájci indexálás visszaállításáért, amely idén az "bemondott" 1,6 százalék helyett 3,5-4 százalékos emelést tett volna lehetővé és jövőre is kedvezőbb lenne az infláció követő módszernél. Emellett a hatályban lévő differenciált nyugdíj emelés végrehajtását is követelik, amit 6 éve ad acta tett a kormány. A nyugdíjasok tüntetni is készek.

Szerző

Visszaüthet a bérhajsza - Élénkülhet a feketegazdaság

Publikálás dátuma
2016.11.23. 06:00
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Megállapodtak tegnap a a kormány, a munkavállalók és a munkaadók képviselői a jövő évi minimálbér, illetve a garantált szakmai bérminimum emeléséről, valamint a járulékcsökkentés mértékéről. A Fidesz a vállalkozásokkal fizetteti meg a költségeket. A politikai elemző szerint viszont ez a megállapodás a fokozódó béremelési igények miatt akár vissza is üthet a kormányra.

Nem engedett a kormány a 2017-es minimálbér, illetve kötelező szakmai bérminimum emelés mértékéből, derült ki a tegnapi megállapodás bejelentésekor. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentése nyomán véglegesnek tekinthető, hogy a munkaadók javaslatát elvetve, a minimálbér jövőre 15, 2018-ban 8, a bérminimum 2017-ben25, illetve azt követően 12 százalékkal emelkedik majd. A kabinet minimális engedményt tett a vállalkozóknak a járulékcsökkentés ügyében, s az általa eredetileg javasolt 4 százalék helyett 2017-ben 5, majd egy évvel később újabb 2 százalékponttal vágja vissza a munkabéreket terhelő járulékot. A miniszter hozzátette, amennyiben a bérnövekedés 2017 első kilenc hónapjában meghaladja a 11 százalékot, akkor további 0,5 százalékponttal csökken a járulék 2018-ban. A munkáltatók jövőre 6, 2018-ban újabb 2 százalékos csökkentést szerettek volna elérni. A gazdasági tárca vezetője azt is bejelentette, hogy a senki által nem kért társasági adó csökkentés is része a megállapodásnak. Ennek alapján a 19, és a 10 százalékos társasági adó egységesen 9 százalékra mérséklődik. A járulékcsökkentéssel a munkabéreket terhelő elvonás, a nettó bér és a bérköltség aránya (adóék) jelentősen csökken, ám még mindig jóval a régiós versenytársaké fölött marad.

A tárgyaló feleket az idő is sürgette, hiszen az adótörvényeket hatályba lépésük előtt legalább 30 nappal ki kell hirdetni. Márpedig ahhoz, hogy a társasági adó és a járulékcsökkentésről kötött megállapodás 2017. januárjától hatályba lépjen, legkésőbb december 1-jén a parlamentnek el kell fogadni az erről szóló jogszabályt. A gazdasági miniszter közölte, ma benyújtják a bértárgyalásokkal kapcsolatos törvényjavaslatokat az országgyűlésnek és a képviselők várhatóan sürgősséggel tárgyalják és elfogadják ezt. A megállapodást csütörtökön írják alá a felek.

Különalku köttetett?

A béremelés szükségességét senki nem vitatta, legföljebb a mértékét. A kormányoldal számára a 2018-as országgyűlési választás előtt akár jól is jöhet, hogy a propagandájában azt sugallja, hogy az ő érdeme ez a jelentős mértékű minimálbér, illetve kötelező bérminimum emelés, amely érdekében még a munkáltatók ellenállását is le kellett gyűrnie.

Jóval árnyaltabb képet festett a megállapodás lehetséges következményeiről Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője. A béremelések sikerén a kormánynak mindenképpen osztoznia kell a szakszervezetekkel, amelyek már évek óta szorgalmazták, hogy a kormányzati ciklus, vagyis 2018 végére a minimálbér nettó értéke érje el a létminimumot. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyan az utóbbi időben már nem tesz közzé ilyen adatokat, de a Policy Agenda a hivatal módszertana alapján kiszámolta, ez alapján a létminimum tavaly 88 064 forint volt. Ha nem vált a pénzromlás jelenlegi üteme vágtató inflációvá, akkor két éven belül a szakszervezetek követelése megvalósulhat. Legalábbis azok esetében, akik bejelentett munkahelyen 8 órát dolgoznak. A minimálbér ügyében a szakszervezet és a kormány között csak az ütemezésben volt eltérés, de a bérminimumnál a kormány nagyobbat lépett a vártnál. Az is igaz, hogy a leginkább munkaerőhiánnyal küszködő ágazatokban már a jelenlegi garantált bérminimumnál jóval magasabb fizetésért sem kapnak megfelelő szakembert.

Varga Mihály a kormány, Futó Péter a vállalkozók és Kordás László a munkavállalók szemszögéből értékelte a bérmegállapodást FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Varga Mihály a kormány, Futó Péter a vállalkozók és Kordás László a munkavállalók szemszögéből értékelte a bérmegállapodást FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A munkaadók azonban a tárgyalások során ragaszkodtak a mérsékeltebb béremelésekhez: a minimálbér 10, a garantált bérminimum 20 százalékos csökkentését szerették volna elérni egy 2017-18-as, összesen 8 százalékos járulékcsökkentéssel összekötve. Mindenkit meglepve, néhány napja a kormány váratlanul az asztalra tette az egységes társasági adó javaslatát. Ez a változás azonban a nagyjából félmillió működő hazai vállalkozás közül mindössze annak a 800-1000 cégnek jelent érdemi könnyebbséget, amely forgalma meghaladja az évi 500 millió forintot.

Ez azt is jelentheti, hogy az elmúlt napokban a kormány és a nagyvállalatok között különalku köttetett, mert nehéz másként magyarázni ezt a lépést - említette Kiss Ambrus a Népszavának.

A szakember szerint a bérmegállapodás nem jelent feltétlenül és egyértelműen biztos választási kampány sikert a kormánynak. Az első Orbán-kormány 50 százalékkal emelte a minimálbért. Mégsem nyertek választást. A legemlékezetesebb "haszna" az intézkedésnek az volt, hogy, ezzel gyakorlatilag kivégezték a hazai könnyűipart, főleg a textil ágazatot.

A mostani megállapodással kapcsolatban is megjelentek már azok az aggodalmak, hogy főleg a kkv-k nem fogják tudni kitermelni a minimálbér esetében a havi több mint 18, a garantált bérminimumnál pedig a 32 ezer forintos többlet terhet. A megállapodásban szereplő 5 százalékos járulékcsökkenés pedig alig néhány ezer forinttal mérsékli a vállalkozók közterheit.

Bérfeszültségre emlékeznek

A legutóbbi országgyűlési választáskor a rezsicsökkentést - a számlák vitathatatlanul alacsonyabb végösszege miatt -, a kormányzati propaganda egyértelműen pozitív üzenetként használhatta. A minimálbér, illetve a garantált bérminimum viszont a bértorlódás miatt már 2017. első negyedévében jelentős bérfeszültségek alakulhatnak ki. Ez nem fogja javítani a választói hangulatot - vélte a vezető elemző.

További veszélyt jelenthet a kormány számára, hogy ha a havi átlagban 200-220 ezer közmunkás bére nem emelkedik, akkor ők a fogyasztás növelte infláció hatásait sem tudják kivédeni, a helyi gazdaságot sem élénkíthetik, hiszen nem lesz többlet bevételük.

Emiatt felgyorsulhat a belső elvándorlás a keleti, észak-keleti régiókból Közép-, illetve Nyugat-Magyarországra - figyelmeztetett Kiss Ambrus. Ez tovább apaszthatja az amúgy is hátrányos helyzetű térségekben a társadalmilag aktív réteget. A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése pedig fokozódhat. Míg Győr-Moson-Sopron megyében a közmunkások aránya 0,6 százalék, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 17 százalék.

A kormány helyzetét csak bonyolítja, hogy a legnagyobb munkáltató is egyben. A közmunkások mellett a közszféra és az állami vállalatok, a MÁV, posta, villamosenergia ágazat dolgozói is megjelennek bérigényükkel. Ha a kormány nem oldja a bértorlódás okozta feszültségeket, akkor a versenyszférában is csak azokon a területeken növekedhetnek a két alsó kategória feletti bérek, ahol már elviselhetetlen a munkaerőhiány. Az emberek nem a jelentős béremelésekre, hanem a kialakult bérfeszültségekre emlékezve a kormányt is felelőssé tehetik.

Kényszeredett aláírás

A bértárgyalásokat megítélésében eltér a munkaadók és a munkavállalók véleménye.

A vállalkozók képviselői kényszeredetten és egyáltalán nem közgazdasági érvekre alapozva írták alá a bérmegállapodást,mert nem akarták megakadályozni 900000 kiskeresetű bérfelzárkózását. Véleményük szerint a mostani béralkuval a munkavállalók és az állam járnak jól.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Futó Péter, az MGYOSZ elnöke kézfogással pecsételték meg béralkujukat FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Futó Péter, az MGYOSZ elnöke kézfogással pecsételték meg béralkujukat FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Ez nem egy igazán jó megállapodás, mert túl feszíti a gazdaságot - nyilatkozta a Népszavának Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A munkáltatói oldal eredeti javaslatát tartotta elfogadhatónak a béremelést és a járulék csökkentést illetően is. Ez az egyezség megnövelheti a terheket kkv-k esetében, ami akár létszámleépítéshez, a vállalkozások csődjéhez is vezethet. A béremelés a munkáltatóknak jövőre 1070 milliárd forintos többlet kiadást jelenthet, míg az 5 százalékos járulékcsökkentés a költségvetésnek 450-500 milliárdos bevételkiesést okozhat. A megemelt alap miatt még a csökkentéssel együtt is emelkedhet a járulék összege, a fogyasztás felpörgésével az áfa bevétel, így a kormányzat végül pozitív szaldóval zárhatja a bértárgyalásokat. Ebből a társasági adó mérséklése okozta bevételkiesés is bőven finanszírozható - tette hozzá Rolek Ferenc.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke elégedett a megállapodással. Közölte, sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért. A MaSzSz elnöksége úgy döntött, felsorakozik a megállapodás mellett, ezután a munkahelyeken igyekeznek elérni, hogy a minimálbéremelés oda is „leszivárogjon” és többi kategóriában is emelkedjenek a bérek.

Idén 6-7, jövőre kétszámjegyű béremelkedés várható
Akár kétszámjegyű is lehet jövőre a bruttó bérek éves átlagos növekedése a tegnap bejelentett járulékcsökkentési és béremelési megegyezés alapján - vélekednek az elemzők. A KSH adatai szerint szeptemberben a bruttó átlagkereset 257900 forint volt, 6,7 százalékkal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 8,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője értékelésében azt emelte ki, hogy az egyre jelentősebb munkaerőhiány javítja a munkavállalók alkupozícióját, így további dinamikus béremelkedésre lehet számítani. Az első kilenchavi 6,1 százalék után a bruttó bérek átlagos növekedése az év végére elérheti a 6,4 százalékot. Megjegyezte, a bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szféra dominálja, ahol egy év alatt 9,1 százalékkal nőttek a keresetek szeptemberre.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt állapította meg, hogy a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése is abba az irányba mutat, hogy jövőre még tovább gyorsulhat az idei év végén látott béremelkedési tempó.


A nyugdíjasok nem engednek

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői rádióbeszédében a bérmegállapodáshoz kötötte a nyugdíjak jövő évi 0,9 százaléknál magasabb emelését. Érthetetlennek nevezte ezt a számot Földényi László, a nyugdíjasok Országos Képviseletének (NYOK) elnöke. Az emelést ugyanis törvény garantálja az infláció mértékével. Az pedig az Európai Bizottság, a magyar jegybank és a nyugdíjas érdekvédők szakértői is 2 százalék fölé prognosztizálták.

Az érdekvédő nem zárta ki, hogy a kormány tudatosan becsülte ilyen mértékben alá a 2017-es inflációt, hogy a választási év előestéjén, jövő év novemberében az általa számolt és a valóságos infláció közötti különbözetet egy összegben utalhassa át a nyugdíjasoknak.

A nyugdíjasokat nem lehet megvásárolni és a politikai nézetkülönbségek is jelentősen enyhülnek, mert a jobb és a baloldali nyugdíjas ugyan úgy egyre nehezebb helyzetbe kerül. Az idősebbek nem csak a nyugdíj, de az egészségügyi helyzet és a fiatalok elvándorlása, a családok szétesése miatt is tűrőképességük határához értek - mondta a Népszavának Földényi László. A NYOK és társszervezetei, melyeket 2010 óta nem hívnak meg a kormányzati egyeztetésekre, 500-600 ezer nyugdíjast képviselnek.

Az elnök lapunknak elmondta, az egyre erősebb a nyomás hatására hamarosan aláírásgyűjtést indítanak a svájci indexálás visszaállításáért, amely idén az "bemondott" 1,6 százalék helyett 3,5-4 százalékos emelést tett volna lehetővé és jövőre is kedvezőbb lenne az infláció követő módszernél. Emellett a hatályban lévő differenciált nyugdíj emelés végrehajtását is követelik, amit 6 éve ad acta tett a kormány. A nyugdíjasok tüntetni is készek.

Szerző