Bíróságon az ételmérgezés ügye

Január 4-én tárgyalja a bíróság az év legnagyobb ételmérgezésének ügyét. Még áprilisban történt, hogy 258 óbudai iskolás kapott ételmérgezést a Hungast érdekeltségi körébe tartozó Gyermekmenza Kft. főztjétől.

A vizsgálatot a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági Osztálya indította, miután tömegével dőltek ki a gyerekek a rosszul főzött koszttól a Béres Józsefről elnevezett általános iskolában. A laboratóriumi vizsgálat kiderítette, hogy a tömeges hányást és hasmenést ételmérgezés okozta. Ezt a Gyermekmenza Kft. kétségbe vonta, fellebbezett, amit azonban másodfokon a NÉBIH elutasított, és megerősítette a korábbi vizsgálat megállapítását. A kft. ebbe sem nyugodott bele, ezért bírósághoz fordult.

Nem ez az első botrányos ügy, ami az utóbbi időben a Hungastot érintette. Sajtóhírek szerint Pécsett a Hungast Holding tagja, a Hungast Dél-Magyarország Kft. úgy nyerte el a baranyai megyeszékhely közétkeztetésére kiírt pályázatot, hogy ajánlata 76 millió forinttal drágább volt, mint a versenytársaké.

Zuglóban Papcsák Ferenc polgármesterként utolsó, több százmillió forintos szerződését éppen a Hungasttal írta alá 2104. októberében, két nappal az önkormányzati választások előtt, ahol nem választották újra.

Az idén nyáron pedig az esztergomi Vaszary Kolos Kórház mondta fel azonnali hatállyal a szerződést a szolgáltatóval, mert „országosan is kimagasló áron, igen sokszor kétséges minőségben” adta az ételt, igaz, a kórház viszont nem fizetett érte.

Szerző

Toroczkai miatt fortyog a Jobbik

Publikálás dátuma
2016.11.29. 06:10
Toroczkai László FOTÓ: NÉPSZAVA
Éles hangú közleményben reagált Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere Toroczkai László Ásotthalmon hozott rendeletére, amelyben betiltotta a mecsetek építését, a burka viseletét és a melegházasság népszerűsítését. Az alkotmányba ütköző helyi szabályozás miatt állítólag a Jobbik holnapi elnökségi ülésén magyarázkodnia kell majd az ásotthalmi polgármesternek, aki egyben a párt alelnöke. Azt, hogy az utóbbi napokban őt ért támadások miatt Toroczkai távozik az alelnöki posztról kollégája cáfolta.

Toroczkai Lászlónak esze ágában sincs a Jobbik alelnöki posztjáról távozni. A kormányközeli Magyar Idők ugyan tegnap arról írt, hogy Ásotthalom polgármestere a múlt szerdai vihart kavart rendeletét ért belső támadások miatt távozni akar a pártvezetésből, Sneider Tamás, a Jobbik másik alelnöke ezt a Magyar Nemzetnek cáfolta. Schneider elismerte, hogy az ásotthalmi jobbikos polgármester előre senkivel sem egyeztetett a szakemberek szerint alkotmányellenes önkormányzati rendeletről, amit ennek ellenére jelzésértékűnek tart. Staudt Gábor frakcióvezető-helyettes múlt pénteken közölte, a határozat "nem feltétlenül szerencsés irány" és állítólag más jobbikos politikus is kínosan érzik magukat a történtek miatt. A nyilvánosság előtt azonban a radikálisok vezetői eddig nem akarták minősíteni a rendeletet. 

Az érpataki polgármester is háborog
Vallásgyalázónak tartja Toroczkai mecseteket és csadort tiltó rendeletét Orosz Mihály Zoltán, a Jobbikkal stratégiai együttműködésben álló érpataki polgármester. A Szabolcs megyei település, saját, kirekesztő modelljéről elhíresült vezetője nem érti, miért kell összemosni az iszlám békés híveit az illegális bevándorlókkal, a terroristákkal vagy éppen a melegekkel. Éles hangú közleményben Orosz azzal vádolta az ásotthalmi polgármestert, hogy "meggyaláz egy szakrális vallást", annak hagyományait és áttételesen követőit is.

Egyedül az alelnöki posztról kényszerből leköszönt Novák Előd foglalt egyértelműen állást a polgármester mellett. Facebook-oldalán azt írta: "Le a kalappal Toroczkai László e példamutató kezdeményezése előtt, mely egy fontos jogi eszköz hazánk megvédéséhez."

Az alaptörvény-módosítás körül kialakult parlamenti patthelyzetnek én az első pillanattól kezdve csupán külső szemlélője voltam. Bíztam benne, hogy a haza érdekében megegyezés születik, de erre egyelőre nincs remény. Toroczkai múlt szerdán este ezzel indokolta saját közösségi oldalán, miért fogadtatta el az ásotthalmi képviselő-testülettel saját előterjesztését, amelyben megtiltják a településen a mecset- és minaretépítést, a müezzin működését, a teljes testet fedő muszlim női viseletet a csadort, nikábot, burkát, és ennek strandon használt változatát, a burkinit.

Megtiltottak emellett minden propagandát, ami nem a férfi és nő kapcsolatán alapuló házasságot, illetve szülő-gyerek viszonyon nyugvó családot hirdet. A jobbikos polgármester szerint ezzel azonnali megoldást nyújt a brüsszeli tömeges betelepítési tervvel szemben és saját közösségüket, hagyományaikat védelmezi bármilyen külső "felforgatási tervvel" szemben. Nincs más teendő, Magyarország többi önkormányzatának csak át kell venni a preventív célú intézkedéscsomagunkat, és máris megvédtük a hazánkat - fogalmazott Toroczkai.

Sérti a vallás- és a szólásszabadságot, vagyis alkotmányellenes. Erről Lövétei István beszélt a Hír Tv-nek. "Ilyet nem lehet helyi rendeletben elrendezni, ehhez minimum törvényi szabály kéne, de ezt a törvényi szabályt biztos, hogy megtámadnák egy alkotmánybíróság előtt, mert sérti az általános alkotmányosságot" - figyelmeztetett az alkotmányjogász. A jobbikos polgármester szerint az elfogadott javaslat kiállja az alkotmányosság próbáját, a KDNP-s Hollik István viszont közölte, a jogszabályt megvizsgáltatnák a Csongrád Megyei Kormányhivatallal. Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza a hvg.hu-nak szintén azt állította, a rendelet formailag és tartalmilag is alkotmányellenes. Lövéteihez hasonlóan arra figyelmeztetett, alapjogokat legfeljebb törvényben lehet korlátozni. Közölte, bár az ásotthalmi határozat a kultúrára és a hagyományokra hivatkozva tiltotta be a burkaviselést, illetve korlátozta nemcsak a melegek jogait, hanem úgy általában a szólásszabadságot is, ez nem kellő indok erre. Beszélt arról, hogy a kormányhivatal ugyan kezdeményezheti az előterjesztés hatályon kívül helyezését, ám az esetleg burkában mutatkozók büntetést visszamenőleg ők nem tudják eltörölni, azért már pereskedni kell. Ásotthalom polgármestere viszont nem tart attól, hogy a kormányhivatal megsemmisítené az "úttörő jellegű" önkormányzati rendeletet, vagy az ombudsman szólítaná fel változtatásra.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a mecsetépítési tilalomra úgy reagált: Magyarországon vallásszabadság van, és nem tartja szerencsésnek, ha bármilyen vallás szabad gyakorlásának lehetőségét megtiltják, de ez a szabad vallásgyakorlás nincs feltétlenül építményhez kötve. Soltész Miklós, az Emmi államtitkára közölte, keresztény Magyarországot, keresztény Európát szeretnénk, és nem szeretnénk, ha a muszlimok elözönlenék Európát és az országot. A Jobbik azonban nem járult hozzá az ennek érdekében javasolt védelmi intézkedésekhez, azaz nem szavazta meg Orbán Viktor betelepítési kvótát tiltó alkotmánymódosítását. A Magyarországi Iszlám Jogvédő Egyesület arra kérte a kormányt, hogy vizsgálja ki az ügyet. A Magyar LMBTQ szövetség pedig a kormányhivatalhoz fordult a határozatot miatt.

Toroczkai rendelete kellemetlen lehet a Jobbik középről szavazókat szerezni akaró, "cukiságkampányt" hirdető elnökének. Vona Gábor ugyanis hosszú ideje szabadulni akar a szélsőjobboldali párt imázstól. A májusi tisztújítás előtt ezért üzente meg mások mellett az uniós zászlót égető Novák Elődnek, hogy ne induljon ismét az alelnöki tisztségért. Akkor lett a Jobbik alelnöke Janiczak Dávid, Ózd, illetve Fülöp Erik, Tiszavasvári polgármestere, ám önkormányzati tapasztalataira hivatkozva Ásotthalom első embere is bekerült a pártvezetésbe. Vona ezzel vélhetően saját radikálisainak akart kedvezni, hiszen Toroczkai a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alapítója és 2006 szeptemberében, az MTV-székház ostromakor ő vezette a tüntetőket a Kossuth térről a Szabadság térre.

Forrásaink szerint a radikális párt elnöksége holnapi ülésén "beszélget" az alaptörvénybe ütköző határozat miatt a polgármesterrel. Toroczkainak amiatt is magyarázkodnia kell, hogy előre senkivel nem egyeztetett a rendeletről, így a pártelnököt is felkészületlenül érte a döntés. A muszlimokat nevesítő rendelet azért is kínos Vona számára, mert a Jobbik vezetője 2013-as törökországi körútján kijelentette, "az iszlám az emberiség utolsó reménye".

Szerző

Kipakolták a Roma Parlamentet

Publikálás dátuma
2016.11.29. 06:08
Tavaszmező utca 6. FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Elszállította a kulturális értékeket a VIII. kerületi önkormányzat a Magyarországi Roma Parlament budapesti, Tavaszmező utcai épületéből – jelentette be Farkas Félix, roma nemzetiségi szószóló még szombaton az M1-en. Lapunk a VIII. kerületi önkormányzathoz fordult, hogy megtudjuk: pontosan milyen értékeket szállítottak el, továbbá hol tárolják ezeket addig, amíg nem készül el a kulturális központ. 

 A kormány döntése értelmében a Roma Parlamentnek el kell hagynia az épületet, mert ott roma kulturális központot hoznak létre. A kulturális központ megnyitójára a szószóló pontos időpontot nem tudott mondani, de jelezte: minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy ha elkezdik, akkor mihamarabb be is fejezzék az épület átalakítását. Farkas szerint a romáknak sok kulturális értékük van, fontos, hogy tudjanak róla az emberek, és ne csak a származásuk miatt ismerjék a cigányokat.

Lapunk a VIII. kerületi önkormányzathoz fordult, hogy megtudjuk: pontosan milyen értékeket szállítottak el, továbbá hol tárolják ezeket addig, amíg nem készül el a kulturális központ. A válaszok: 1. a Roma Parlament minden, az épületben tárolt ingóságát. 2. a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ egy erre minden szempontból megfelelő raktárban tárol, ami garantálja az ingóságok értékének megőrzését. A tárolás idejének azonban nincs köze a kulturális központ megnyitásának időpontjához.

Még októberben jelent meg váratlanul a rendőrséggel Kocsis Máté önkormányzata a Tavaszmező utca 6.-ban, hogy erőszakkal lakoltassa ki a Phralipe és a Roma Parlament cigány szervezeteket. Babos Béla, a Phralipe (a rendszerváltás előtt alakult első ellenzéki cigány szervezet) elnöke a Népszavának akkor azt mondta: életveszélyre hivatkoznak, ami teljesen "alibi", ráadásul szerződésben áll az önkormányzattal a Phralipe és nincs semmiféle tartozásuk sem. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban roma oktatási és kulturális központ létrehozását tervezi Budapesten, amelynek a tárca javaslatára a Tavaszmező utca 6. fog otthont adni – tájékoztatta az azóta már megszűnt Népszabadságot a józsefvárosi önkormányzat sajtóirodája még júliusban. Kocsis Máté kerülete szerint a Roma Parlament jogcím nélkül használja az épületet, és több százezer forint tartozást halmozott fel az önkormányzattal szemben. Az önkormányzatnak nincs jogszabályi kötelezettsége rá, hogy az ingatlan elhagyása után új helyiséget biztosítson a Roma Parlamentnek. Ennek ellenére a VIII. kerület a józsefvárosi roma önkormányzat közvetítésével tárgyalásokat kezdett a Roma Parlamenttel, és több lehetőséget is felajánlott, ahová elköltözhetne a szervezet. A Roma Parlament ezeket nem fogadta el.

Az épületben hat lakásban éltek, a lakókkal az önkormányzat megegyezett pénzbeli megváltással vagy cserelakás biztosításával. A Phralipével szintén sikerült megállapodni. „A megállapodás valóban megtörtént, azonban, azóta sem bólintottak rá a költözésre, így itt maradtunk, természetesen minden hónapba befizetve a számlákat – kommentált lapunknak a szervezet elnöke, hozzátéve: nem tudja most mi lesz velük. Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke azt mondta a Népszabadságnak, hogy bíróságon bizonyították: nincs tartozásuk. Az önkormányzat előzőleg erre hivatkozva mondta fel a havi 30 ezer forintos bérleti szerződést, és a bírósági döntés után sem kötött újat, hanem jogcím nélkülivé minősítette őket.

Szerző