Trump újabb minisztereket jelölt

Újabb miniszteri jelölésekről döntött Donald Trump. Az amerikai megválasztott elnök Elaine Chao korábbi munkaügyi miniszter kinevezését tervezi a közlekedési tárca élére. Chao a szenátus republikánus többségi vezetőjének, Mitch McConnellnek a felesége.

Chao az első ázsiai-amerikai nő, akit miniszterré neveztek ki az Egyesült Államokban, ifjabb Bush elnök kormányában nyolc évig vezette a munkaügyi tárcát. Idősebb Bush hivatali idejében helyettes közlekedési miniszter volt.

A milliárdos Barack Obama egészségbiztosítási reformjának egyik leghevesebb bírálóját, Tom Price georgiai képviselőt állítja az egészségügyi tárca élére. Az ortopédsebész Price 2004-ben lett kongresszusi képviselő. „Kivételesen felkészült arra, hogy az Obamacare helyett egy megfizethető és hozzáférhető egészségügyi rendszert dolgozzon ki minden amerikai számára” – írta közleményében Trump.

Megválasztása után a milliárdos azt ígérte, az Obamacare bizonyos részeit hajlandó megőrizni, így azt, hogy a biztosítótársaságok ne utasíthassák el a már valamilyen betegségben szenvedő ügyfeleket, illetve, hogy a felnőtt gyerekek szüleik után jogosultak legyenek egészségbiztosításra.

Továbbra sem döntött a megválasztott elnök a külügyi tárca betöltéséről, hétfőn David Petraeus volt CIA-főnökkel, nyugalmazott tábornokkal tárgyalt, kedden viszont újra találkozót terveztek Mitt Romneyval, a 2012-es elnökjelölttel. Hírek szerint Trump stábja keményvonalas tagjainak tiltakozása ellenére sem vette még le a listáról a mérsékelt Romney nevét.

Miközben Trump megválasztásának sokkján még sokan nem jutottak túl, egyre nő a távozó elnök népszerűsége. Barack Obama egy friss Quinnipiac-felmérés szerint 2012-es újraválasztása óta nem volt még ilyen népszerű, mint jelenleg. A 44. amerikai elnök tevékenységével a megkérdezettek 50 százaléka volt elégedett, 43 százaléka ugyanakkor elégedetlen.

E felmérés szerint legutóbb 2012 decemberében döntött rekordot a fekete bőrű politikus népszerűségi mutatója, akkor 53 százalékon állt a támogatottsága. A véleményt nyilvánítók 22 százaléka szerint a nagy elnökök között tartják majd számon Obamát, 33 százalék szerint jó elnökként emlékeznek majd rá.

Szerző

Kapcsolódó

Trump keresi az igazit

Új királya lesz Thaiföldnek

A thaiföldi parlament tegnap hivatalosan is felkérte Maha Vadzsiralongkorn herceget, legyen az ország új uralkodója. A koronázásra azonban legkorábban jövő év végén, a IX. Ráma (Bhumibol Aduljadedzs) király halálát követő egyéves gyászidőszak letelte és az elhunyt uralkodó elhamvasztása után kerülhet sor.

Több mint egy hónappal a thaiföldiek által földi istenségnek tartott Bhumibol halálát követően indította el a bangkoki parlament az utódlás folyamatát. A katonai kormányzat formálisan az elhunyt fiát, Maha Vadzsiralongkornt javasolta új uralkodónak. „Mindenkit felszólítok arra, hogy küldje áldását az új királynak” – közölte a parlament elnöke, miután bejelentette a folyamat elindítását. Ezt követően a törvényhozás tagjai felkiáltottak: „Éljen soká a király”. Hogy pontosan mikor foglalja el a trónt, azt egyelőre nem közölték.

Bhumibol a történelem leghosszabb ideig uralkodó királya volt. Október 13-án, hosszú betegség után halt meg, 88 éves korában. Már 1972-ben fiát jelölte meg örökösének. IX. Ráma integráló személyiség volt a széthúzó thaiföldi társadalom számára. Az országot tíz év óta súlyos belpolitikai válságok sora rázta meg. Több merényletet is elkövettek. A hadsereg ez idő alatt két puccsot is végrehajtott, a legutóbbit 2014-ben. A feszültség amiatt is nőttön nő, mert egyre nagyobb a szakadék a városi és a szegényebb, az ország északkeleti részén élő vidéki lakosság között. Az elhunytat azonban a társadalom minden rétege elismerte, tisztelte.

Általános azonban a félelem amiatt, hogy Maha Vadzsiralongkorn, aki az 1782 óta hatalmon lévő Csakri-dinasztia 10. uralkodója, nem élvezi ugyanezt a tiszteletet. A politika iránt sosem mutatott különösebb érdeklődést. Igazi bonviván, akinek sosem kezdett megküzdenie semmiért, s minden az ölébe hullott. Királyi magángépével repked a világban, kivált Bajorországban bukkan fel gyakorta, itt él hosszú évek óta.

A Wikileaks által közölt dokumentumok egyike-másika is megemlékezett róla. Egy 2009 júliusában, az Egyesült Államok bangkoki nagykövetsége által szerzett sürgöny szerint Vadzsiralongkorn messze nem örvend olyan tiszteletnek hazájában, mint apja, s nem is rendelkezik olyan karizmával. A dokumentumokból kiderül, hogy a jelenleg régensként uralkodó Prem Tinszulalonda is alkalmatlannak tartja arra, hogy a királyi koronát viselje.

A Global Security kutatóintézet néhány hete írt elemzésében nem volt elragadtatva attól, hogy ő lesz az uralkodó. Szakértők arrogánsnak, az alkohol bódult hívének tartják, aki nem igazán fogja vissza magát, ha a gyengébbik nem egy mutatós tagjával hozza össze a sors. A legutóbbi pletykák arról szóltak, hogy HIV-vírussal fertőződött meg. Édesanyja is egy ízben az mondta róla, kedves ember, de „megrögzött Don Juan”. Összesen öt nőtől 13 gyermeke született.

A nőkkel való bánásmódja hírhedt, s nem éppen pozitív tekintetben. Három felesége volt, az első kettőtől válása után minden pénzt megvont, s el is kellett hagyniuk az országot. Utolsó nejétől, Szriraszmitól két éve vált el. Sajátos lehetett a kapcsolatuk, amiről egy különös fényképfelvétel árulkodik. Ezen neje egy tangabugyiban bukkan fel, amint férje kedvenc kutyájának tortát tálalt fel az eb születésnapja alkalmából.

Egyes értesülések szerint a képet maga a trónörökös tette fel a netre, hogy így járassa le az akkor általa már megunt nejet. A thaiföldiek nagyon sajnálták a nőt. Szriraszmi népszerű volt hazájában, a nép egyszerű gyermekének tartották, nem olyasvalakinek, akinek eleve komoly gazdagságot adományozott a sors. Amikor a herceg 2001-ben feleségül vette, váltig állította, új, békésebb életet kezd. Nem igazán tartotta magát akkori ígéretéhez.

Az említett fénykép közlése után feleségét minden nemesi címétől megfosztották, s ismét az ország egyszerű polgára lett. Közös fiuk, Dipangkorn Raszmidzsoti Svájcba jár iskolába, elvileg ő lenne a következő trónörökös, anyja száműzésével azonban őt is megfosztották e jogától. Ezért most mindenki a herceg új szerelmére, a Nuinak nevezett Szuthidára figyel. A szép ifjú hölgy egykor a Thai Airways légikísérője volt. Ő az oka annak, hogy Vadzsiralongkorn mostanság elsősorban Bajorországban bukkant fel, Nui ugyanis Münchenben él. A pár 12 millió euróért vásárolt egy luxusvillát Tutzingban, a Starnbergi-tónál. A trónörökös Nuit nemrégiben testőrsége vezetőjének nevezte ki. Egy közös kisfiuk született.

Most azonban kénytelen lesz hazatérni. Senki sincs meggyőződve arról, hogy ez bárkinek is jó lesz.

 Szigorú szabályok
A királyra szigorú szabályok vonatkoznak Thaiföldön. A polgárok például nem nézhetnek az uralkodó szemébe. Mivel Thaiföldön szigorúan tilos mindenfajta negatívumot írni a királyi család tagjairól, a németek többet tudnak a trónörökös mértéktelen túlkapásairól, mint saját honfitársai. A nyugati lapokban látható csak, amint méregdrága fehér Porschéjéban furikázik, ott láthatják inge alól kibukkanó tetoválásait.
Bangkokban arról sem tettek említést, hogy 2011-ben egy német bíróság elrendelte Boeing gépének elkobzását, mert egy hitelezőnek 30 millió euróval tartozott a thaiföldi állam. Most jobban megismerhetik őt, odahaza, bár sokan attól félnek: abban nem lesz köszönet.

Csernobil: a vég kezdete

Publikálás dátuma
2016.11.30. 06:31
Az új védőburok műszaki csúcsteljesítmény FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN
Harminc éve történt a világ legsúlyosabb atomkatasztrófája. 1986. április 26-án a csernobili atomerőmű négyes reaktorában a tragédiát egy rosszul sikerült kísérlet okozta. Máig nem tudni pontosan, hány áldozatot követelt világszerte a sugárfertőzés. Azt viszont igen, hogy a sérült reaktor biztonságossá tétele azóta várat magára. Tegnap ünnepélyes keretek között, negyvennégy ország anyagi összefogásának eredményekét ez is megtörtént. Ez azonban még csak a vég kezdete, a szanálás veszélyesebb része a távoli jövő feladata lesz.

Ünnepélyes keretek között, magas rangú kormányzati tisztségviselők jelenlétében, élőben közvetített avatóünnepség keretében került a helyére az 1986-os csernobili nukleáris katasztrófában megsérült reaktort fedő hatalmas acélszerkezet. A védőburok a sérült reaktor maradványait teszi biztonságossá.

Az új acélszerkezet belsejében két, csaknem száz méter hosszú távirányítású híddaru-rendszert szereltek be. A daruk a földön, illetve a mennyezeten létesített párhuzamos síneken mozognak, amelyek majd lebontják a nukleáris baleset után a reaktor fölé emelt, azóta meggyengült beton védőburkot. Az előkészítő munkálatok során Osztap Szemerak ukrán környezetvédelmi miniszter úgy fogalmazott, „ez a befejezés kezdete a katasztrófa következményei ellen harminc éve folyó küzdelemben”. Az új burkolatnak száz évig kell a radioaktív sugárzást megakadályozni, védelmet kell nyújtania a nedvességgel szemben, ugyanis a szanálás veszélyesebb része azonban még hátra van.

Az új védőburok műszaki csúcsteljesítménynek számít. Ez a világ legnagyobb mozgatható acélszerkezete, a munkálatot részben finanszírozó Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBFB) megfogalmazása szerint akkora, hogy a párizsi Notre Dame székesegyház is beleférne és hosszabb, mint két egymás mögé állított Boeing 747-es repülőgép. Súlya 36 ezer tonna. Kétmilliárd eurós költséggel valósult meg, negyven ország pénzügyi összefogásával és az EBFB finanszírozásával.

Szakértők szerint a felrobbant reaktorban még mindig körülbelül 200 tonna urán van. A sugárzó romok végleges szanálásának időpontja még nem meghatározott, vélhetően nem a közeljövőben kezdődik el.

Egy 2010-ben, New Yorkban publikált tanulmány szerint az 1986-os csernobili atombaleset összességében a föld különböző országaiban mintegy egymillió ember életét követelte. Nyilván, nem az azonnali elhalálozásokról van szó, hanem a sugárzás utólagos áldozatairól. A katasztrófa 24. évfordulójára a New York-i Tudományos Akadémia által kiadott könyv címe "Chernobyl: Consequences of the Catastrophe for People and the Environment" (Csernobil: A katasztrófa hatásai az emberekre és a környezetre), szerzői pedig az orosz Alekszej Jablokov, a moszkvai Környezetvédelmi Politikák Intézetének munkatársa, illetve Vaszilij Nyesztyerenko és Alekszej Nyesztyerenko a minszki (fehérorosz) Sugárzásvédelmi Intézet kutatói.

Mindeddig ez a publikáció tartalmazza a legszélesebb körű nyilvánosságra hozott adatsort a csernobili tragédia méreteiről és utóhatásairól. Eszerint 830 ezren vettek részt a sérült reaktor védelmének biztosításában, a környék fertőzésmentesítésében. Közülük 2005-ig mintegy 112-125 ezren hunytak el. Az áldozatok becsült száma globális szinten ugyanezen időpontig 985 ezer.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai a konkrét balesetre és közvetlen hatásaira korlátozódnak. Kimutatásukban 9 ezer haláleset és 200 ezer fertőzés szerepel. A Greenpeace által a 20. évforduló kapcsán közzétett tanulmánya szerint a sugárhatás már a 2005-öt megelőző másfél évtizedben mintegy kétszázezer megbetegedést okozott csak a három volt szovjet tagköztársaságban, és csaknem százezer rákos megbetegedést okoz még a jövőben

A New York-i kiadvány szerzői szerint a sugárzás által leginkább érintett országok - a volt Szovjetunó nyugati tagállamai mellett - Norvégia, Svédország, Finnország, Jugoszlávia, Bulgária, Ausztria, Románia, Görögország voltak és igencsak jelentős területeket érintett Németországban illetve Nagy-Britanniában. Mintegy 550 millió ember volt kitéve a sugárzásnak, hiszen a radioaktív felhő kilenc napon át sodródott, elérte az Egyesült Államok és Kanada partjait is.

A tegnap elhelyezett védőburok átmeneti, de biztonságos megoldás.

Végzetes hiba
Egy kísérlet sült el balul az akkor még Szovjetunió területén fekvő csernobili atomerőműben. Azt akarták kideríteni, hogy egy szimulált vészhelyzetben teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a veszély esetére tervezett póthűtőrendszer üzemeltetésére.
A reaktor teljesítményét 20-30 százalékra nyomták le, ami szabályellenes volt, mert ez már túlságosan alacsony, instabil és alig ellenőrizhető teljesítménysávot jelent. Az amúgy is veszélyes helyzethez egy végzetes hiba is társult - elfelejtették bekapcsolni a vészhelyzetre tervezett póthűtőrendszert.
Az eredmény ismert. 1986. április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktora ellenőrizhetetlenné vált. Két robbanás történt, majd bekövetkezett a nukleáris olvadás. Az épületben keletkezett tüzet hajnalra sikerült eloltani, de a reaktorban még napokig volt izzás. Nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, sokszorosa annak, amennyi a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák nyomán.

Szerző