Schiffer tovább fúrja Gyurcsányt és a pártját

 Az LMP volt társelnöke szerint pártja az ország érdekeit nézte, amikor támogatta a négy új alkotmánybíró megválasztását. Schiffer András egy inrejúban az LMP-t emiatt ért támadásokról is beszélt, ahogy arról is, hogy a Demokratikus Koalíciót (DK) tartja a legszélsőségesebb pártnak.

Az alkotmánybírák megválasztásához nyújtott támogatásukat magyarázva az egykori frakcióvezető úgy fogalmazott: nem igényel különösebb indoklást, miért előnyös, ha működnek a demokratikus intézmények. Szavai szerint ha a jogalkotónak van ellensúlya, az megvédi az embereket és a demokráciát az önkényuralmi kísérletektől, ráadásul a korrupcióval szemben is áttételes önvédelmet biztosít.

Schiffer András hozzátette, hogy a parlamenti matematikából és az alkotmányos szabályokból is az következik, hogy a különböző frakcióknak megállapodásra kell jutniuk, és "ez a minta a társadalom számára is arra vonatkozóan, hogy igenis léteznek olyan kérdések hazánkban, amelyeknél együttműködésre vagyunk ítélve".

Az emiatt az LMP-t ért jobbikos és DK-s támadásokra reagálva azt mondta, a Jobbik korábban azt nézte, hogy egy konkrét döntés a nemzet javát szolgálja-e az ő felfogásuk szerint. Ennek alapján szavaztak meg akkor is kétharmados törvényeket, amikor a Fidesznek ehhez megvolt a többsége - tette hozzá. Példaként említette: a Jobbik hozzájárult, hogy olyan bíró kerüljön be a testületbe, aki a hatalommal harmonikusan együtt kíván működni.

Arra a kérdésre, hogy ez utóbbi felveti a politikai zsákmányszerzés gyanúját Schiffer András azt felelte: "a Jobbik most egyértelműen erre ment rá". Megjegyezte, hogy a szocialisták is próbálkoztak, de amikor Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke "rájuk szólt", akkor meghátráltak és a "teljesen agyatlan, destruktív hozzáállást választották".

A Demokratikus Koalíció és az LMP viszonyát értékelve az egykori frakcióvezető úgy fogalmazott: a DK olyan kultúrát testesít meg, ami összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel. Szavai szerint ezt jól szemlélteti, hogy "milyen gyűlöletcsoportok masíroznak" a közösségi oldalakon a DK "logója alatt".

Nem az a probléma, hogy a különböző pártok nem értenek egyet, mert ez a demokrácia hajtóereje. A szélsőségesek viszont képtelenek arra, hogy ütköztessék a véleményüket, nézeteik sincsenek, vak hitek mozgatják őket és egyszerűen meg akarnak semmisíteni mindenkit, aki az útjukat keresztezi - jelentette ki Schiffer András.

Szerző

Lefújta a hétfői szolidaritási sztrájkot a PDSZ

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetében egyetértünk a szociális szférában dolgozók sztrájkkövetelésével, és támogatjuk az ágazatban dolgozók követeléseit, melyek a bér és munkakörülmények javítását célozzák. Ennek érdekében kezdtünk szolidaritási sztrájk szervezésébe, a tervezett munkabeszüntetés napjára - olvasható a PDSZ közleményében.

A mai információk szerint a szervezők sztrájkbizottsága és a munkáltatók képviselői megállapodtak a sztrájkkövetelések teljesítését illetően. A 2016. december ötödikére tervezett tiltakozó akciójuk így elmarad. A PDSZ - ben tudomásul vesszük a döntést, s az erre a napra meghirdetett szolidaritási sztrájk felhívást – annak okafogyottsága miatt – visszavonjuk.

Reméljük, hogy az egyezség tető alá hozásában, a nyomásgyakorlásban segített szolidaritási felhívásunk. Arra kérjük kollégáinkat, hogy hétfőn (december 5-én) a normál menetrend szerint vegyék fel a munkát - zárul a közlemény.

Nyitrai Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára a sztrájkfenyegetést elhárító megállapodás megkötése után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a kormány vállalta, hogy 2018 január elsejére az ágazatban az átlagkeresetek a mostanihoz képest 33 százalékkal emelkednek.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke később közleményben is megerősítette, hogy a megállapodás értelmében a kabinet 13 hónap alatt 33 százalékos béremelést ad a terület munkavállalóinak. Ez ugyan az ütemezésben eltér a januári 30 százalékos bérköveteléstől, de összességében elfogadható kompromisszum a szakszervezet számára. A Népszava kérdésére az MKKSZ elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bértábla közepén elhelyezkedők még most sem kapnak annyit, amennyi járna nekik, de a szociális életpályájáról folytatódó tárgyalásokon ez a kérdés újra napirendre kerül.

Boros Péterné információi szerint a nemzetgazdasági tárca arra is ígéretet tett, hogy fenntartótól függetlenül emelt normatívát kapnak a szociális intézmények legkésőbb jövő februártól, amelynek összege éves szinten 30 milliárd forint lehet. 

Bár a sztrájk elmarad, az akció mégis 5 ezer új tagot hozott a szervezetnek.

Szerző
Frissítve: 2016.11.30. 20:51

LMP: megkésett a nyugdíjasok pluszjuttatása

 Az LMP kevesli és megkésettnek tartja a jövő évi 1,6 százalékos nyugdíjemelést, valamint az időseknek nyújtandó fejenkénti 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt. 

Schmuck Erzsébet frakcióvezető szerdai budapesti sajtótájékoztatóján rámutatott: a jegybanki alapítványok megszüntetésével nyert 250 milliárd forintból például akár havi százezer forintnyi utalványt is adhattak volna az időseknek. Kijelentette: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kérdésére nem tudott választ adni arra, milyen számítás támasztja alá az 1,6 százalékos emelést.

Az LMP szerint hibát követett el a kormány akkor, amikor a reálbér-emelkedést kivette a nyugdíjemelés számításából, és a nyugdíjakat inflációkövetővé tette. Ez utóbbi esetben ugyanis a nyugdíjasok nem részesülnek a gazdasági növekedésből.
Sérelmezte az egységes nyugdíjemelést is. Ez tovább növeli a nyugdíjasok közötti különbséget, ezért differenciált emelésre van szükség a rászorultság figyelembevételével - érvelt Schmuck Erzsébet.

Hozzátette, az LMP rugalmasabbá tenné a nyugdíjrendszert, hogy aki dolgozna, megtehesse ezt.

Szerző