Ugyanannak az istennek a nevében

Húszévnyi munka eredménye lobbant lángra és váltak hamuvá, amikor Newton kutyája meglökte a kis asztalt, és a gyertya feldőlt. A mester jegyzetei percek alatt hamuvá váltak. A regény végén - a címe: Newton kutyája -, Nóra, a főhős olvasatlanul veti tűzbe a nagy titkot, a nagy összeesküvést leleplező papírokat. Ha nem égnek el Newton jegyzetei vajon megírja a Princípiát?

Az internet világában ellustult agyunknak kényelmetlen kérdés, biztos, hogy jól értelmezzük a világot? Biztos hogy a zsidó- keresztény kultúrára alapozott szocializációnkra épülő válaszaink a világ kérdéseire helyesek? A válasz ránk van bízva. Sokféle válasz létezhet, ahogy mi is sokfélék vagyunk. Bitó László, a regény szerzője, azt állítja, egy tűz szabadította ki az alkímia rabságából Newtont, így indulhatott el a modern fizika alapjaihoz vezető úton. Vajon a Nóra által elégetett lapok milyen úthoz vezetik a főhőst, és hová az olvasót?

A Newton kutyáját sokan nem fogják szeretni. Elsősorban azok, akik lusták, nem tudnak, vagy nem akarnak gondolkodni. Akik nem akarják, hogy kellemetlen kérdéssel zaklassák őket. A könyvben sok szó esik a szektákról, így talán nem szentségtörés, ha őket a nem gondolkodók szektájába sorolom. "A szekták ereje abban rejlik, hogy olyasmit hitetnek el, aminek a létezését nem lehet saját tapasztalat alapján tagadni." Pontos írói meghatározás. Sokan vannak, akiket ezzel a technikával rá tudnak szedni, politikusok is gyakran bevetik. A Pareto-elv szerint legalább nyolcvan százalék. A maradék húsz százaléknak nagy élményben lesz része, ha elolvassa a regényt.

A szerző tiszta forrásból merít - a Bibliából. A könyvek könyvéből, amiben minden meg van írva. Újat írni nehéz, mert nemigen akad, de másként írni, illetve másként értelmezni lehet. Sőt kell. Egyik előző könyvében, a Névtelen evangéliumában azt mondja, azért írtam ezt a könyvet, hogy minden népet megszabadítsak az Istengyilkosság vádja alól. Ez a mondat Bitó ars poeticájának a lényege. Nem az elkövetett, hanem a rárakott bűnöktől akarja megszabadítani a népeket. Mert a rontó szándékkal ránk rakott, hamis bűnök minden bajnak az okozói.

A bibliai gyökerekre utalnak a nevek. Próféták nevét viseli a két hímnemű főhős- apa és fia- Dániel és Jeremiás, valamint Ezekiel, aki egyébként egy komputer. Ezekiel képes az autista Jeremiás száguldó gondolatait lelassítva, azokat az átlag halandónak is érthetővé formálni.

De miért is autista Jeremiás? Ráadásul savant autista? Azért, mert Bitó szerint az ő kibersavant képességei segítenek leginkább a valóság megértésében. A mi átlagos gondolkodási sebességünk, már csak a részletekben való elveszésünk miatt is, túl lassú ahhoz, hogy a körülöttünk zajló eseményeket időben és pontosan értelmezzük. Ez a fiú, Jeremiás, akihez eleinte mindenki lassan beszél, hátha akkor megérti. Pedig ő pont abban más, hogy gondolatai sokkal gyorsabbak, mint az átlagemberé. Kicsi gyerekként magához ragadja anyja viseletes laptopját, majd rövid időn belül életre kelti. Ebből a tudásból fejleszti ki Ezekielt, a beszélő, mesterséges intelligenciával rendelkező robotot. Ezekiel a kapocs Jeremiás és a világ között. Hogy mit gondol magáról és az atuizmusról Jeremiás, a következő pár mondatból kiderül: „…valamikor réges-régen prófétaként tisztelték az olyan autista savantokat, mint én vagyok….nemcsak Ezékiel és Jeremiás volt nehéz nyelvű a nagyok közül, hanem maga Mózes is csak Áronon keresztül tudott szólni a néphez. Nekem nincs szükségem a prófétaságnak sem a dicsőségére, sem az üldöztetésére. Nekem elég a dolgok közötti kapcsolatok felismerésének gyönyörűsége. Tudom, a gyönyör is érzés, amelyre sokak szerint mi autisták képtelenek vagyunk….amikor felismerek egy összefüggést egymástól több ezer évvel vagy kilométerrel elválasztott események között…nagyon jó dolog, ha ezt Rámival vagy Rázman bácsival meg tudom osztani.” És ebből kiderül az is miért autista a főhős: mert csak keveseknek adatik meg a nagy felismerések lehetősége. Az ókorban a kevés számú próféta volt a nagy felismerő, a próféciát hirdető. Ha ma vannak ilyenek, őket minimum deviánsnak minősítjük.

A regény akár egy család történeteként is felfogható. Dániel, a rendkívüli IQ-val rendelkező, érzelem nélküli férj és apa, Jeremiás, az autista fiú, és Nóra. A női főhős nem bibliai, talán Ybsen-i ihletésű. Alakja írói telitalálat. Az egy isten hitre térés óta uralkodó patriarchátus egyébként is foglalkoztatja a szerzőt. A patriarchátus alapja a férfi istenkép, amit Bitó cáfol. A 127. oldalon, egy vita során, az első teremtéstörténet legfontosabb versét adja az iraki pszichológusnő szájába: "Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket." Eszerint Isten férfi és nő egy személyben, és mi, férfiak és nők, egymásba fonódva, eggyé válva juthatunk legközelebb az isteni léthez - fejezi be a doktornő. Ez annyira így van, hogy Isten a teremtés tudásával is felruházta a saját képére teremtett embert, a férfit és nőt. De erre csak együtt képesek, és a fogantatás pillanatában vannak legközelebb Istenhez.

Azért fontos az idézett rész, mert a szerző a férfi- nő viszonyrendszerről alkotott képe alapjaiban tér el a közfelfogástól. Egészen más az első teremtéstörténet, mint a második, ahol Adám bordájából kel életre Éva. Az, hogy a második teremtéstörténet a közkeletű, nem magyarázata, de oka lehet sok dolognak. A nők elnyomásának, akár a családon belüli erőszaknak. Ahogy családon belüli erőszaknak is minősíthető az a tény, hogy a magát küldetéssel felruházottnak minősítő apa, Dániel, elrabolja a gyermek Jeremiást. Feleségét, otthonát titokban elhagyva, szerinte szent cél érdekében szektavezérnek áll.

A könyv az anya, Nóra emberfeletti küzdelméről szól gyermeke visszaszerzéséért. Ennek során képet kapunk az arab világról, a legfontosabb helyszín Bagdad. Nórának Jeremiásért nemcsak férjével, hanem az őt rabul ejtő szektaizmussal, vallási, siita-szunnita szembenállással, nyílt és titkos háborúkkal is meg kell küzdenie. A szerzővel egyetemben az okokat, a felbujtókat keresi. Az okok mélyre nyúlnak vissza az időben, a felbujtók motivációi is rejtőzködnek az olvasó elől.

A mellékszereplők tanult, kiművelt emberek, történészek, valláskutatók. Előadásaik, vitáik a regény kiemelkedő részei. Érdemes néhány mondatot idézni ezekből a dialógusokból:

"-Nórának márpedig igaza van, a bibliai kor előtti eposzok elvezethettek volna egy sokkal békésebb világba, mint ahova a héber Biblia, majd az arra épülő Korán. És ki tudja mi vár még ránk?

– A sógorom, Rámi, mindig oda lyukad ki, hogy békésebb világban élhetnénk, ha más tanításokat követtünk volna. Megfeledkezik arról, hogy a gyilkos hajlam ösztönösen van meg bennünk is, csakúgy, mint a legtöbb állatban - jelentette ki Omrá.

Nóra válasza:

- Ismersz-e, akár csak egyetlen fajt is, amely ösztönösen a sajátjait gyilkolja? Nem ismerhetsz, mert nincs ilyen. És nem is lehet.

- Ha nem él bennünk a gyilkos ösztön, mint ahogy állítod Nóra, hogyan lehetett olyan könnyen rávenni a fiainkat, hogy részt vegyenek a gyilkos háborúkban?

- Könnyen? - kérdezte Nóra maró gúnnyal. – Én csak olvastam róla, de te személyes élményként emlékezhetsz, hogy több mint egy évig ment a propaganda az iráni határ igazságtalanságáról…..Persze megemlíthetem Hitler Németországát is, ahol évekig zajlott az emberek felkészítése a háborúra, amelynek ötvenmillió áldozata lett…Miért lett volna a szükség ilyen kitartó gyűlöletkeltésre, ha öröklötten bennünk van a gyilkos ösztön?

- Igaza van Nórának - fordult Rámi is szembe sógorával -, vagy kérdezd meg a kiképző őrmestereket, mi a legnehezebb feladatuk. Be fogják vallani, az, hogy rávegyék az újoncot: szúrja mélyebben a szuronyt a szalmabábúba. Mert szimbolikusan kell értelmeznünk azt, hogy a NE ÖLJ! parancs kőbe van vésve: valójában a NE ÖLJ! tabu tette lehetővé a folyamatos, kisebb-nagyobb visszaesésekkel még mindig folyó emberré válásunkat."

A regény nem szerez vidám perceket az olvasónak. Korrajz és kórrajz. A kor a történelem, a kór a vallási fanatizmusra épülő gyűlölet. Eredménye: halottak milliói, akiket minden oldalon ugyan annak az Istennek a nevében gyilkoltak meg. Mi ennek az értelme? Ha értelme nincs, mi az oka? Tényleg nem látjuk a végét.

Talán a folytatásban, ahogy az író ígéri. Neki hinni lehet. Bitó László szavatartó ember.