Orbán körkörös küzdelme

Azok a kormányok, amelyek nem értik meg, hogy az emberek nem akarnak bevándorlást, nem akarnak idegeneket látni maguk között, el fognak bukni - jósolta péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ez csak idő kérdése. Nekik ki kell tartani, míg helyreáll a demokrácia, ami ma megbomlott Európában. A nép már mást gondol, mint amit rá akarnak kényszeríteni, de mint Orbán figyelmeztetett, Petőfi óta tudjuk, hogy "azért a víz az úr".

Európában megbomlott a demokrácia, nincs demokratikus egyensúly, a "nép mást gondol, mint amit a vezetői rá akarnak erőltetni", de eljön az idő, amikor ez a különbség el fog tűnni. Petőfi óta ugyanis tudjuk, hogy "azért a víz az úr". Erre szokásos pénteki rádióinterjújában figyelmeztetett a miniszterelnök. "Nem a víz fog alkalmazkodni a hajóhoz, hanem a hajó a vízhez" - bölcselkedett Orbán Viktor, aki ezúttal is Brüsszelt és annak bevándorláspolitikáját szidta.

Megjósolta, azok a kormányok, amelyek nem értik meg, hogy az emberek nem akarnak bevándorlást, nem akarnak idegeneket látni maguk között, olyan embereket, akik miatt a kormányfő szerint romlik a közbiztonság, nő a terrorveszély, azok a kormányok el fognak bukni. Ez csak idő kérdése. Sőt, már lépésről lépésre ez történik Európában és ez történt az Egyesült államokban is. Nekik, azaz a migráció ellenzőinek viszont ki kell tartaniuk, amíg helyreáll a demokrácia. Addig, amíg többségben lesznek azok, akik nem akarnak bevándorlást.

"Először megemeltem a kalapom az Alkotmánybíróság döntése és az alkotmánybírók előtt, aztán feldobáltam az égbe, mert óriási segítséget kaptam ahhoz a csatához, amit Brüsszelben meg kell vívni" - reagált az Ab szerdai döntésére a miniszterelnök. A testület kimondta, vizsgálhatják, hogy az Unióval közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát. Orbán szerint ezek ugyan elvont jogfilozófiai kérdésnek tűnnek, de nem azok. A döntéssel zárójelbe tehetik az ellenzék gáncsoskodását, elfelejthetik, hogy az ellenzék "átállt Brüsszel oldalára, hogy a Jobbik keresztbe feküdt", mert most sikerült a keresztbe fekvő ellenzéket is kikerülni.

Az Ab világossá tette, hogy a kormánynak alkotmánymódosítás nélkül is, az alaptörvény hatályos szövege alapján joga és kötelessége kiállnia az ország önazonossága, alkotmányos identitása és alapvető érdekei mellett. "Nem támogathatunk olyan döntést, amely megsérti Magyarország szuverenitását, vagyis nem mondhatja meg más, ki éljen velünk, csak a magyar Országgyűlés, meg mi magunk. Nem lehet a népesség összetételét külső döntéssel megváltoztatni" - fogalmazott Orbán. Véleménye szerint ez jó hír mindenkinek, aki nem akar bevándorlást, aki nem akarja, hogy "elfoglaljanak bennünket" és Brüsszel "idetoloncolja" azokat, akik egyébként nem is akarnak itt élni.

A december közepén esedékes uniós-csúcsról közölte, "olyanok ezek, mint a lovagi tornák. Bevonulunk a tanácskozásokra, mindenki fölveszi a vértjét, a páncélját, fölül a lovára. Összecsapunk és akkor törnek a dárdák". Kvótaügyben egyelőre nem tudtak bennünket "kiverni a nyeregből, igaz mi sem tudtuk őket", ezért a mérkőzés döntetlenre áll. Az erőviszonyokat Dávidhoz és Góliáthoz hasonlította: Dávid szerepében a V4-ek, benne Magyarország. Ám elismerte, az "EU döntéshozatali rendszere azonban olyan, hogy a miniszterelnökök fontos kérdésekben csak egyhangú döntéseket hozhatnak, így tehát még Dávidnak is van lehetősége". Orbán harcol, amiért állítása szerint ferde szemmel néznek rá, csúnya dolgokkal vádolják, de ő kitart a nemzet érdeke mellett.

Megtudhattuk, Törökországnak "jó esélyei" vannak arra, hogy megőrizze a stabilitását. A magyarok érdeke szempontjából ez a legfontosabb, mert ha Törökországban "zűrzavar" van, akkor azt Európa súlyosan meg fogja szenvedni.

Menekültellenes politika támogatója az Ab

Az Alkotmánybíróság, ahol tud, segít. Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) így értékeli a testület szerdai döntését. Véleményük szerint, miután a sikertelen kvótanépszavazás és az elbukott alkotmánymódosítás következtében a kormánynak nem volt valós hivatkozási alapja a menekültellenes politika folytatásához, az ombudsmani indítvány alkalmat adott az Ab-nek arra, hogy ehhez biztosítsa a hiányzó közjogi alapot. A testület határozatával lényegében az alkotmánymódosító kétharmadot pótolta. Az EKINT kifogásolja, hogy az Ab saját uniós ügyekben hozott korábbi döntéseire egyetlen szóval sem utal. A testület, noha lett volna rá alkalma, eddig közvetlenül nem vizsgálta az uniós jogi aktusok alkotmányosságát. "A hirtelen jött határozat arra utal, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvény elmaradt módosítását akár pótolva is keresi a lehetőséget, hogyan segítheti a kormányzat eszményeinek megvalósítását."