Google - Új bizonyíték a klímaváltozásra

Műholdas felvételek összekapcsolásával készített kisfilmet a Google a klímaváltozásban leginkább érintett területeken bekövetkezett természeti változásokról.

Az évek alatt készített fotók összekapcsolását és animálását végző Timelapse funkciót nemrég frissítették, így sokkal részletesebben lehet látni azon területek átalakulását, amelyeket kiemelten érint a globális klímaváltozás.

A videóban egyebek mellett bemutatják, hogyan olvadnak a jégmezők, tűnnek el gleccserek, de a sivatagosodás, vagy épp a mezőgazdaság miatti környezetpusztítás folyamata is szembetűnő. Alaszkában, a Kenai-félszigeten például szinte extrém gyorsasággal húzódik vissza az Exit-gleccser, az Egyesült Államok Maryland államában készült felvételek pedig a tengerszint emelkedésére mutatnak szemléletes példát.

A Nebraska államban található McConaughy-tó e terület egyik legfontosabb édesvíz-forrása, de az időjárási viszonyok megváltozása és az innen eredő öntözés egyre nagyobb terhelése miatt pár évtized alatt a vízfelület egyharmada eltűnt.

Látványos az utóbbi évtizedekben villámgyorsan terjedő városok változása is. A frissítésnek köszönhetően a műholdképek már 32 évet fognak át, 1984 és 2016 között lehet figyelni a felszín átalakulását. A Google Timelapse oldalon bárki beírhatja és megtekintheti azokat a területeket, amelyekre kíváncsi.

Szerző

Milliókat érő szarvasgomba Baranyában - Fotók

Publikálás dátuma
2016.12.01. 13:37
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Több mint fél kilogrammos isztriai szarvasgombára bukkant a Nefag Zrt. egyik gombásza Baranya megyében, a példány több millió forintot is érhet.

Az isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum) a legdrágább föld alatti gombafaj, ára 2-3 ezer euró (630-930 ezer forint) kilogrammonként, de a különösen nagy példányok ára ennél jóval magasabb lehet - közölte csütörtökön a fővárosi Triffla erdeigomba-bolt, ahol az érdeklődők péntekig tekinthetik meg a Mágnás Béla névre keresztelt szarvasgombát a Fővám téri Nagycsarnokban.

 

Mint írták, a Baranya megyében előkerült példány a Magyarországon valaha előkerült legnagyobb isztriai szarvasgomba. A mediterrán térségben elterjedtebb gombafaj első példányait 1998-ban találták meg hazánkban, és azóta is ritkaságnak számít. A gombafajt angol neve (white truffle) nyomán tévesen fehér szarvasgombának is szokták nevezni, noha utóbbi egy másik, sokkal kevésbé értékes gombafajt jelöl.

Az ilyen nagyméretű isztriai szarvasgombákat jellemzően árveréseken értékesítik, ahogy a két éve az olaszországi Umbriában talált, közel kétkilós világrekorder is így kelt el több mint 61 ezer dollárért (18 millió forint), az elmúlt héten pedig egy egykilós példányért 112 ezer dollárt (33,9 millió forint) fizettek - olvasható a közleményben.

Magyarország eddigi legnagyobb szarvasgombáját, egy 1,28 kilogramm súlyú nyári szarvasgombát (Tuber aestivum) 2014-ben találta egy jásziványi erdőben a Truffleminers Kft. egyik munkatársa. Az óriási példányt - amely a szarvasgombák egy kevésbé értékes fajához tartozik - a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ajándékozták.

Szerző

Ajánlások a világ vezetőinek - Véget ért a Víz Világtalálkozó

Publikálás dátuma
2016.11.30. 18:21
Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának elnöke MTI Fotó: Máthé Zoltán
A záródokumentum elfogadásával lezárult a háromnapos Budapesti Víz Világtalálkozó, amelyen 117 országból 2200 küldött, állam- és kormányfők, miniszterek, a tudományos, az üzleti és a pénzügyi világ meghatározó szereplői vitatták meg a 21. század vízügyi kihívásaira adható megoldásokat. 

Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának elnöke, a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 Nemzetközi Programbizottság társelnöke a záró dokumentumot bemutatva annak fő üzeneteként fogalmazta meg, hogy a víz a legkritikusabb természetes erőforrás, a víz összeköti a nemzeteket, a földrészeket és a térségeket.

Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának elnöke MTI Fotó: Máthé Zoltán

Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának elnöke MTI Fotó: Máthé Zoltán

Ameenah Gurib-Fakim, a Vízügyi Elnöki Testület társelnöke, a Mauritiusi Köztársaság elnöke hangsúlyozta: a víz nemcsak életfontosságú erőforrás, hanem összekötő kapocs, amely az emberek égető problémáira is választ adhat a világ számos pontján. Kifejtette: háromnapos intenzív munkával sok vízügyi kérdést vitattak meg, és olyan fontos iránymutatásokat hoztak, amelyek elengedhetetlenek a fenntartható fejlődés megvalósításához. Az ajánlások valóban komoly segítséget jelentenek a világ vezetőinek - vélekedett. A mauritiusi elnök beszédében köszönetet mondott Áder János köztársasági elnöknek a találkozó megrendezéséért, hiszen - mint mondta - a tanácskozás valóban nagy előrelépést jelent.

Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára kiemelte: a víz hatékony felhasználása alapvető fontosságú a fenntartható fejlődés megvalósítása és a jövő generációk szempontjából. Még mindig sok munka áll előttünk, mindenkinek biztosítani kell a tiszta, megfizethető vizet és a szanitációt, a víz minőségét javítani kell és meg kell védeni a vízzel kapcsolatos ökoszisztémát - magyarázta.

Az államtitkár szerint a találkozó minden érintettet összehozott, akik a következő években a vízgazdálkodással foglalkoznak, így fontos mérföldkövet jelentett. A tanácskozás megmutatta, hogy a víz összeköt, és kötelességünk az országok közötti együttműködés megvalósítása a vízügyekben - mondta.

A szervezők tájékoztatása szerint a diplomáciai, tudományos és gazdasági jelentőséggel bíró világtalálkozó résztvevőinek elsődleges célja az volt, hogy megoldási javaslatokat dolgozzanak ki a három évvel ezelőtti budapesti találkozón meghatározott vízügyi jövőkép érdekében, illetve az ENSZ fejlődési programjába beépített - célok eléréséhez.

A találkozón 52 panelbeszélgetés, 16 kísérő program, 8 civil-, 7 tudástechnológiai- 5 női- és 8 ifjúsági fórum keretében vitatták meg a kihívásokra adható válaszokat. Elkészült a záródokumentum is, ebben olyan cselekvési tervet fogalmaztak meg, amelynek megvalósítása összhangban van az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival és szorgalmazza a különböző szektorok összefogását.

A világtalálkozó keretében ülésezett az ENSZ főtitkára és a Világbank elnöke által létrehozott Vízügyi Elnöki Testület is, amely tizenkét állam- és kormányfőből áll, és amelyben Magyarországot Áder János képviseli.

Szerző