választás;Európa;Ausztria;ünneplés;

2016-12-05 10:08:00

Európa Ausztriát ünnepli

Ausztriában órákon át ünnepelték a Zöldek által támogatott, de függetlenként indult Alexander Van der Bellen legyőzését, ezzel együtt azt, hogy vereséget szenvedett a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által indított jelölt, Norbert Hofer.

Van der Bellen azt közölte, a világra nyitott, s egyértelműen Európa-párti elnöke lesz Ausztriának. Mint fogalmazott, minden túlzás nélkül a választás nem csak történelmi volt, hanem egy jelzés is a pozitív változásokra. Történelminek nevezte amiatt is, mert első ízben volt példa Ausztriában egy választás megismétlésére, illetve ilyen hosszú ideig (12 hónapon át) még sosem volt választási kampány az országban.

A megválasztott elnök meggyőződését fejezte ki, hogy Bécs egész Európának lökést ad. Ezzel arra utalt, hogy más városokban is az Európa-párti erők kerülhetnek többségbe. Van der Bellen úgy fogalmazott, hogy teljesen új választás volt ez, ő nem a május 22-i elnökválasztás megismételt második fordulójának tartja a voksolást. (A vasárnapi választás előtt frissítették a szavazók névjegyzékét.) A politikus, akit az osztrák sajtó csak professzorként emleget, kifejtette, nyitva akarja hagyni a kaput a külföldi tőke előtt, s pártok felett álló államfő kíván lenni. „A világ változik, a Föld viszont forog tovább” – közölte a britek uniós kilépését jelentő júniusi népszavazásra, Donald Trump győzelmére, illetve az európai terrortámadásokra vonatkozóan.

A megválasztott elnök arról beszélt, hogy pártok felett álló és kortól független választási mozgalom jött létre Ausztriában. A számok ezt egyértelműen alátámasztják – mondta. Miközben májusban csak 30 ezer szavazattal végzett Norbert Hofer előtt, most a különbség akár a 300 ezer voksot is elérheti. (A levélben leadott szavazatokat ma számolják össze.) Hozzátette ugyanakkor, hogy mindenki elnöke lesz, azoké is, akik nem rá adták a voksukat. Van der Bellen a levélben leadott szavazatok nélkül is az élen végzett, 51,68 százalékkal. Májusban ezek nélkül még Hofer vezetett, s az állás a levélben leadott voksokkal változott meg. A Sora iroda szerint Van der Bellen mindent beleszámítva 53,3 százalékos eredménnyel végez az élen.

Az új elnököt januárban iktatják majd be. Elméletileg nem lehetetlen azonban, hogy az eredményt ismét megtámadják az alkotmánybíróságnál, egy ilyen lépés azonban súlyos taktikai hiba lenne az FPÖ részéről, hiszen magát járatná le, s azt a benyomást keltené: képtelen belenyugodni a veresége. Raádásul Hofer hátránya most sokkal jelentősebb volt, mint májusban. Van der Bellen is reményét fejezte ki, hogy ezúttal mindenki belenyugszik az eredménybe. A megválasztott elnök ellenfelének, Norbert Hofernek is gratulált. Mint mondta, „mégis csak hét hónapon át közvetlen konkurenciát jelentettek egymás számára, s pontosan tudom, hogy ez mekkora energiát emésztett fel” – közölte.

Hofer minden jót kívánt Van der Bellennek. „De azt is hozzá kell tennem, hogy felébresztették az alvó oroszlánt”. Szerinte vereségét az idézte elő, hogy a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, Reinhold Mitterlehner is Van der Bellen megválasztására hívta fel honfitársait, amit Hofer „öngyilkos merényletnek” nevezett. „Nagyon szomorú vagyok. Szívesen dolgoztam volna ezért az országért” – közölte.

Az FPÖ jelöltjének veresége nemcsak Európa számára jó hír, Ausztriát sem fenyegeti belpolitikai válság. Ha ugyanis Hofert megválasztották volna, alighanem megvonta volna a bizalmat Christian Kern kormányától, s idő előtti választást íratott volna ki. Hofer beszédében kiemelte azt is, hogy nincsenek véleménykülönbségek ő és az FPÖ elnöke, einz Christian Strache között.

Nem mindenben osztja a Zöldek nézeteit
Az FPÖ számára a mozgósítás jelentette a legnagyobb problémát. A politikai palettán a centrumtól balra lényegében mindenki Van der Bellenre szavazott. A centrumtól jobbra viszont nem uralta a teret Norbert Hofer. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) szavazói megosztottak voltak, Reinhold Mitterlehner, a párt elnöke ráadásul Van der Bellen mellett foglalt állást. A két jelölt is azon mesterkedett, hogy megnyerjék maguknak a mérsékelt keresztény konzervatív réteget. Az ÖVP egy sor rendezvényén jelentek meg.
Bizonytalansági faktort jelentett Donald Trump megválasztása. Senki sem tudhatta, hogy ez a függetlenként induló Van der Bellen, vagy Hofer malmára hajtja-e a vizet. A választás alapján kiderült, Trump-effektus nem volt, vagy legalábbis nem úgy, ahogy az amerikai választás után sokan jósolták. Ausztriában nem tették az emberek csak azért a jobboldali radikális jelölt neve mellé az ikszet, mert Trumpot választották meg amerikai elnöknek.
Az elnöknek a későbbiekben még fontos szerepe lehet a belpolitikában. Akár akkor, ha 2017-ben előrehozott választást rendeznek, akár abban az esetben, ha a rendes, 2018-as időpontban járulnak a választók az urnákhoz. Van der Bellen ugyanis már tavasszal jelezte, hogy ha ő lesz az elnök, s az Osztrák Szabadságpárt szerzi meg a legtöbb szavazatot a parlamenti választáson, Heinz-Christian Strachét nem lesz hajlandó beiktatni új államfőnek. Mint a Die Presse írja, valószínűleg nem eszik azért olyan forrón a kását. Már a szociáldemokratáknál is mind többen vélik úgy, hogy nem szabad kirekeszteni az FPÖ-t, közeledni kell a párthoz.
Feltételezések szerint a megválasztott elnök politikai szempontból rugalmasabb lesz, mint elődje, Heinz Fischer volt. Politikai véleménye nem feltétlenül egyezik a Zöldekével. Egyik életrajzában részint ostobaságnak nevezte a politikai korrektséget, s nem látott semmi kivetni valót a szabadkereskedelmi egyezményekben, a TTIP-ben, vagy a Ceta-ban.