Bizonytalanság Bukarestben

Vasárnap parlamenti választást rendeznek Romániában. Bár minden közvélemény-kutatás a Szociáldemokrata Párt (PSD) győzelmét vetíti előre, egyelőre bizonytalan, ki alakíthat kormányt Bukarestben. Az államfő egyértelművé tette, szeretné, ha a technokrataként indult, de mára az ő pártja mögé beállt jelenlegi kormányfő, Dacian Ciolos folytatná egy jobboldali koalíció megbízottjaként, ám az ehhez szükséges többség sem látszik. Az RMDSZ sorsa is kérdéses, valamint az, hogy lesz-e újra szélsőséges párt a törvényhozásban.

Egy nemlátszó kampány után, az előrejelzések szerint várhatóan alacsony részvétel mellett rendezik meg Romániában vasárnap a parlamenti választást. A „furcsa” kampány oka az idén hatályba lépett új választási törvény, amint a júniusi helyhatósági választások kapcsán is beszámoltunk róla, példátlan rendelkezéssorozatot léptetett érvénybe. Az új szabályozás radikálisan eltörölt szinte mindent, ami a köztudatban hagyományosan a választási kampányokhoz kötődik, plakátokat, kampánysátrakat, pártlogóval ellátott tárgyakat - zászlócskákat, sálakat, sapkákat, lufikat stb.

Az előrejelzések szerint a szavazókedv 41 százalék körüli, de ez nem elsősorban a kampány hiányának tudható be, hiszen 2012-ben sem érte el a 42 százalékot. A látszólagos érdektelenség inkább a kiábrándultságnak és a bizalomvesztésnek köszönhető, ami ugyan nem újkeletű, bizonyos fokon már 2012-ben is jellemző volt, de mára még súlyosabbá vált. A demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalom szinte lenullázódott, nagyrészt a korrupcióellenes harcnak nevezett ügyészségi fellépés következtében. A román lakosság leginkább a hadseregben (75 százalék), az egyházban (62,5) és a csendőrségben (62) bízik, őket a Korrupcióellenes Ügyészség, a DNA követi 61,4 százalékkal, sőt az egykori Szekuritáté utódszervezete, a SRI is az élbolyban van (50,3), miközben a kormányba és a parlamentbe vetett bizalom a sereghajtók között szerepel 20 százalék körüli bizalmi indexel.

A román korrupcióellenes fellépés igencsak sok nyugati elismerést is kapott, a lakosság túlnyomó többsége is támogatja a mindennapi meghurcolásokat, csak kevesen kifogásolják a DNA módszereit, azt, hogy az ártatlanság vélelme mint alapjog gyakorlatilag megszűnt, a bizonyítatlan vádak hamarabb kiszivárognak a médiába, mint ahogy az érintettekkel közölnék, hogy eléggé politikai tisztogatás (és sokszor etnikai bosszú vagy sakkbantartás) szaga van ennek a fellépésnek és hogy a politikai élet szereplőire sikerült a kollektív bűnösség bélyegét rásütni a köztudatban.

Az ünnepelt DNA az idén mindkét választásba nagyon belenyúlt, bár korábban is érezhetően mindig felpörgött a korrupcióellenes harc kampányok környékén. A júniusi helyhatósági választások előtt az önkormányzati tisztségviselők körében léptek fel igen látványosan, most, a parlamenti választási kampányt közvetlenül megelőzően vagy annak során pártvezetők, parlamenti politikusok esetében indult el több eljárás. Többek között a volt liberális miniszterelnök, Calin Popescu Tariceanu elleni bírósági perének érdemi tárgyalása kapott zöld utat. Tariceanu ellen, aki jelenleg a szenátus elnöke, hamis tanúzás és bűnpártolás miatt emelt vádat a DNA.

A volt kormányfő egyike azoknak, akik nyíltan szót emeltek a DNA módszerei ellen, politikai boszorkányüldözésről beszélnek. (A romániai magyar politikusok etnikai okokat látnak a DNA magyar közszereplőket ért fellépései mögött.) Tariceanu esete eléggé beszédesen szemlélteti a román korrupcióellenes harc kapcsán megfogalmazódott kételyeket. A DNA elleni alapvád az, hogy az államfő érdekeit képviseli, korábban a Traian Basescuét, jelenleg a Klaus Johannisét.

Tariceanu 2014-ben, amikor volt pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kilépett a Ponta kormányból és összeolvadt Basescu egykori pártjával, a Demokrata Párttal és egyben belépett az Európai Néppártba is, a volt miniszterelnök és pártelnök, nem követte őket, hanem létrehozta új liberális pártját, az ALDE-t és Victor Ponta szövetségese maradt. A PSD jelenleg is nyerésre áll, ám 40 százalék körüli eredménye nem elegendő a kormányalakításhoz, Tariceanuék 6-7 százalékával és a visszaosztásból érkező töredékvoksokkal azonban baloldali kormányzat állhat fel.

Victor Ponta volt miniszterelnök azt jelentette be, hogy a nacionalista Egységes Románia Párt (PRU) támogatna egy PSD kormányt, amennyiben sikerül átlépnie a parlamenti küszöböt. A PRU az egykoron Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar pártjának magyarellenességét és xenofóbiáját vette át, parlamenti bejutása azonban nem tűnik valószínűnek, 2-3 százalékon áll. Viszont biztosan ott lesz a román Öt Csillag Mozgalomnak is nevezhető Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR).

Az új formáció nevében a júniusi helyhatósági választáson még Bukarest szerepelt, de felbuzdulva a fővárosi sikeren országossá nőtte ki magát a mozgalom. Azért hasonlítható az olasz ötcsillagos mozgalomhoz, mert ideológia nélküli, civil kezdeményezésből kinőtt, zavaros formáció, amelyre mindeddig leginkább a populizmus volt jellemző. Minimum 10 százalékra számíthatnak, ők lesznek a PNL várható kormányzati szövetségesei, ezt a felállást támogatja Klaus Johannis államfő és a PNL mögé beállt technokrata miniszterelnök, Dacian Ciolos is. A miniszterelnök azt kérte a választóktól, hogy e két párt valamelyikére voksoljanak, mert csak így tudja folytatni a jelenlegi kormánnyal elkezdett munkát. Elemzők szerint ezt a PNL-USR szövetséget erősítheti az RMDSZ is, ha átlépi az 5 százalékos küszöböt. (Az RMDSZ helyzetéről holnapi lapszámunkban olvashatnak.)

Alina Gheorghiu liberális pártelnök szerint azonban a PSD pszichológia háborút folytat hamis közvélemény-kutatásokkal. A legutolsó, november végi felmérések szerint ugyanis (a román választási törvény nem engedélyezi a közvélemény-kutatások nyilvánosságra hozatalát a kampány utolsó két hetében) a PSD nagyon megelőzi a liberálisokat.

Szociáldemokrata győzelmet jósolnak

Néhány százalékos eltéréssel ugyan, de minden felmérés 40-43 százalék között mérte a PSD-t, a PNL-t viszont 25-27 között. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 10 százalék körül végezhet, az ALDE 6 -7 százalékban reménykedhet, Traian Basescu néppártja, a PMP és a szélsőséges, nacionalista PRU, valamint az RMDSZ is megszereznék a bejutáshoz szükséges 5 százalékot.

A részvételi szándék alacsonynak ígérkezik, bár az utóbbi időben folyamatosan ez jellemző: 41 százalék biztosan elmenne szavazni, 43 százalék viszont egyáltalán nem venne részt a voksoláson, a bizonytalanok aránya 16 százalék. 2012-ben a részvételi arány 41,76 százalék volt, 2008-ban 39,26 százalék, 2004-ben pedig 58,5 százalék.