Kérdőjelek az olaj ára körül

Publikálás dátuma
2016.12.20. 06:31
Kérdés, hogy az egyes cégek mennyivel lesznek hajlandóak visszafogni a termelést FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAVID HECKER
Oroszország Vlagyimir Putyin közbenjárására kötelezte el magát az olajkitermelés csökkentésére. Nagy kérdés azonban, hogy ez valóban bekövetkezik-e, mert a Kreml nem akarja kötelezni olajcégeit a kitermelés csökkentésére.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tagállamai még november végén jutottak megállapodásra arról, hogy januártól napi 32,5 millió hordóra csökkentik a kitermelt kőolaj mennyiségét az októberben felszínre hozott több mint 33,6 millió hordóról. A nem OPEC-tagok is csatlakoztak a megállapodáshoz, s ígéretet tettek további 558 ezer hordós csökkentésre. A nem OPEC tagországok közül Oroszország a legjelentősebb kitermelő, ezért Moszkvára hárul közülük a legnagyobb mértékű csökkentés.

Hírek szerint nemcsak a nem OPEC tagok csatlakozásában, hanem a kőolaj-exportáló államok megállapodásában is fontos szerepet játszott az orosz elnök, mivel ő közvetített Szaúd-Arábia és Irak között. Legalábbis ezt közölte a Reuters. Összesen 25 olajtermelő állam állapodott meg a csökkentésről, ebből 13 tagja az OPEC-nek, 12 nem. A megegyezés értelmében összességében 1,2 millió hordóval, napi 32,5 millió hordóra csökkentik a kitermelést, 2017 elejétől fél éven keresztül.

Oroszország és az OPEC 2001 után először jutott megállapodásra az olajkitermelés csökkentéséről. A megállapodásnak meg is lett a rövid távú eredménye, mivel 15 százalékkal emelkedett a nyersanyag ára. 2015 nyarán nem volt ennyire drága (57,89 dolláros hordónkénti ár az északi-tengeri Brent, 54,51 dollár az amerikai WTI esetében). Az emelkedés kifejezetten jót tett azon országok valutáinak, amelyek számára az olaj komoly bevételt jelent. Hirtelenjében megerősödött az orosz rubel, a norvég korona, a kanadai dollár.

Szakértők egy része szerint fordulópontnak tekinthető a megegyezés, hiszen ilyen átfogó megállapodás még nem született a történelem folyamán. A 2001-es megegyezés ugyanis távolról sem volt ennyire széleskörű, akkor csak az OPEC országok és Moszkva állapodott meg egymással.

Mások azonban igencsak szkeptikusan nyilatkoztak a csökkentés további esélyeit illetően. Mivel sok ország vett részt benne, ezzel az esélye is nagyobb annak, hogy valamelyikük megszegi az ígéretét. Eugen Weinberg, a Commerzbank elemzője pedig a svájci Handelszeitungban elmondta, a nagy számok törvénye alapján ezeket a megállapodásokat nem is szokták megtartani. Ami az olajár megemelkedését illeti, szerinte ez elsődlegesen a spekulációra vezethető vissza. „A piacot egy ideig be lehet csapni, de ez nem tarthat örökké” – figyelmeztetett. Szerinte legkésőbb már tavasszal nyilvánvalóvá válik, hogy a vállalásokat nem teljesítik az egyes országok. „Minek is tennék, hiszen semmiféle szankcióval sem sújtják őket, ha nem váltják be az ígéreteket” – vélekedik. Ezért várhatóan az következik be, hogy az egyes országok a másikra mutatnak majd, s azt mondogatják, azért nem tartották magukat a vállalásokhoz, mert a másik sem tartotta meg azokat.

Nagy kérdőjel Oroszország is. A Kreml azt közölte, nem akar nyomást gyakorolni a kitermelést végző vállalatokra a csökkentést illetően, s a programban való részvétel önkéntes, nem büntetik meg azt a vállalatot, amelyik nem csatlakozik hozzá. Moszkva a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy erőszakosan beavatkozik a piaci folyamatokba – írja a Neue Zürcher Zeitung. Alekszander Novak energiaügyi miniszter azt közölte, a többi ország további viselkedésétől függ, hazája megtartja-e vállalásait.

A Kreml számára nem az a fontos, hogy az egyes vállalatok milyen mértékben csökkentenek, hanem az, hogy globálisan elérjék a napi 300 ezer hordós csökkentést. Ezt nem egyik napról a másikra valósítanák meg. 2017 első negyedévének végére érnék el a napi 200 ezres mínuszt, amit a második negyedévben további 100 ezres csökkentéssel fejelnének meg.

Ezt a folyamatot a tervek szerint folyamatosan felügyeli a kormányzat, s amennyiben valóban így lesz, akkor Oroszország június végén napi 10,9 millió hordónyi olajat állít majd elő. Ez 2016 októberéhez képest 2,7 százalékos csökkentést jelent, amikor 11,2 millió hordó volt a napi kitermelés mértéke.

Az egyes vállalatok egymás között dönthetik el a csökkentés mértékét. A kitermelés visszafogása a második és negyedik legnagyobb orosz olajvállalatot, a Lukoilt és a Gazprom Neftet érintené a legrosszabbul, mert ezek jelentős összegeket költöttek arra, hogy jövőre tovább növeljék a kitermelést. Ha tehát csökkenteniük kell, az súlyos anyagi veszteséggel érne fel számukra. Feltételezések szerint a vállalatok inkább a régebb óta használt olajmezőkön csökkenthetik a kitermelés mértékét, mert ezeket nagyobb adókkal sújtják, mint az újabban feltárt olajmezőket.

Ez azonban nem fenyegeti Moszkva globális pozícióit. Az ország ugyanis annyira felgyorsította a kitermelést az elmúlt hónapokban, hogy a csökkentés utáni kitermelés mennyisége még mindig több annál, mint amennyi hordót idén nyáron dobott a piacra. 2016 januárja és júniusa között ugyan valamelyest csökkent a kitermelés, 10,8-ról 10,7 millióra, június és október vége között azonban félmillió hordóval növelték ezt.

Az olajár összeomlásakor, 2014 közepén egyébként az orosz kitermelés napi 10,5 millió hordó volt. A nyersanyag árának zuhanását jobban megsínylette a központi költségvetés, mint maguk az olajtermelő cégek.

Mi is az OPEC?
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC, angolul Organization of the Petroleum Exporting Countries) elsődleges célja a tagországok kőolaj-kitermeléssel kapcsolatos politikájának koordinálása – írja a Wikipédia. Jelenlegi tagjai: Algéria, Angola, Indonézia, Irán, Irak, Kuvait, Líbia, Nigéria, Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Venezuela és Ecuador. A szervezetet 1960-ban alapították.
Létrehozásának célja az volt, hogy tagjai, amelyek a világtermelés mintegy 40 százalékát adják, hatékonyabban állhassanak ellen az olajpiacokat akkoriban uraló, az árak csökkentésére törekvő (főleg amerikai, brit és holland) világcégek nyomásának. (Az OPEC államai rendelkeznek a Föld nyersanyagtartalékainak kétharmada felett.) 1965 óta Bécsben van a székhelye. Döntéshozó szerve a tagországok kormányainak képviselőiből álló, évente kétszer ülésező Konferencia.

Néma szavazógépek a Parlamentben

Publikálás dátuma
2016.12.20. 06:07
A patkó, itt éppen csaknem tele FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Egyáltalán nem vett részt parlamenti vitákban Orbán Viktor az idén (sem). A Policy Solutions Képviselőfigyelő című konferenciáján ismertették: a miniszterelnök a szavazások 16 százalékán volt jelen 2016-ban. Olyan miniszter is volt, aki másra bízta a piszkos munkát, Balog Zoltán helyett általában Rétvári Bence államtitkár szólalt fel.

A parlamenti munka hatékonyságát figyelembe véve nem célszerű, hogy a kormánytagok egyben országgyűlési képviselők is - ez a konklúziója a Policy Solutions idei Képviselőfigyelő programjának. Az adatok összegzésére készített kepviselofigyelo.hu weblapról kiderült, hogy a kormányfő és a miniszterek "előkelő" helyen szerepelnek a legkevesebb szavazáson résztvevő képviselők között. Mindez Bíró-Nagy András szerint annak tudható be, hogy egyéb kormányzati teendőik mellett Orbán Viktoréknak kevés idejük marad a parlamenti munkára.

RTL: Mészáros nem nyilatkozik
Oroszi Babett, az RTL Klub riportere Felcsúton kérdezte arról Mészáros Lőrinc sajtófelelősét, nem érzi-e túlzásnak, hogy a Puskás Akadémia 2,9 milliárd forintos tao támogatást kapott idén a közösből, ami konkrétan 120-szorosa az átlagnak. Zsohár Melinda sajnálta, de nem tudott konkrét választ adni, csak azt az üzenetet tolmácsolta az akadémia elnökétől, hogy nyilatkozna ő, ha az RTL kereskedelmi jellegű adó lenne, de „az RTL mint köztudomású, erős politikai tartalmakat közöl”.

A Policy Solutions kutatási igazgatója ismertette: Szijjáró Péter például a szavazások kevesebb mint 10 százalékán vett részt az idén, három önálló, s egy nem önálló indítványa volt. A külügyminisztert maga Orbán követi a sorban, aki 2016-ban csupán a szavazások 16 százalékán volt jelen. A miniszterelnöknek három önálló indítványa volt: a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény, a "lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló" törvények módosítása, illetve az a határozat, amely felhatalmazta a kormányt, hogy az Európai Bíróságra vigye a kvótaügyet. Orbán 222-szer szólalt meg, ezek java kérdésekre, azonnali kérdésekre adott válaszaiból áll, napirend előtti felszólalásaiban pedig legtöbbször a menekültügyben foglalt állást. A törvények megtárgyalása során Orbán egyáltalán nem vett részt a parlamenti vitákban 2014 óta.

Akadnak olyanok is a kabinetben, akik másra bízzák a piszkos munkát. Ilyen például Balog Zoltán, aki a szavazások 23 százalékán vett részt, 30 alkalommal emelkedett szóra, s hat önálló indítványt tett. Mivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) alatt csoportosulnak azok a területek (oktatás, egészségügy, szociális ellátások), amelyek a leginkább foglalkoztatják az ellenzéket, a minisztert rengeteg ügyben kérdezik, ám Balog helyett általában államtitkára, Rétvári Bence állja a sarat. Ő egy év alatt 912-szer szólalt fel, ezzel toronymagasan vezeti a listát. Hasonló villámhárító Tállai András is, aki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter helyett szokott felszólalni. Az adóügyi államtitkár, akinek mostanában a menesztését rebesgetik 475-ször emelkedett szóra. A statisztikából az is látszik, hogy Lázár János nem szereti másra bízni a dolgait, 335 idei felszólalásával ő a legaktívabb kormánytag, s az összesített listán is a nyolcadik helyen áll a kancelláriaminiszter.

Bár a kormánytagok nemigen járnak szavazásokra, a Fidesz-KDNP képviselői Bíró-Nagy András szerint már-már "félkatonai szervezetként" nyomkodják a szavazógombokat. Ugyanis ha megnézzük a részvételi rangsort, az első 39 helyen csak olyan fideszes, vagy KDNP-s képviselő szerepel, aki a szavazások több mint 97 százalékán részt vett. Akik szinte minden szavazáson megjelentek, jellemzően más területeken passzívak: például a fideszes Bíró Márk egyszer sem szólalt meg, hasonló némasági fogadalmat tett a mostanában a botrányairól ismert Simonka György, és Varga József is. Az egykori elszámoltatási biztos, Budai Gyula korábban aktívnak számított, ám az ő sem szólalt meg, s hosszú ideje hallgat Kubatov Gábor pártigazgató is.

Átláthatatlanul dolgoznak a honatyák
A vagyonnyilatkozati rendszer rossz, a képviselők átláthatatlanul dolgoznak - mondta Léderer Sándor. A K-Monitor vezetője szerint a legnagyobb gond az, hogy a hozzátartozók vagyonbevallása nem nyilvános, s azok tartalmát is csak a mentelmi bizottság vizsgálhatja, de ki nem adhatja. Emellett Léderer szerint semmilyen szankcióktól nem kell tartaniuk a politikusoknak, "maximum átírják utólag". Papp Zsófia szerint a képviselők munkája nincs összefüggésben azzal, hogy újrajelölik-e a következő választásokon "így nem jutalmazzák a sokat dolgozókat, s azokat sem szankcionálják, akik kevésbé aktívak". Az MTA TK Politikatudományi Intézetének kutatója azt is kifogásolta, hogy a parlamenti honlapon nagyon nehézkes fellelni a vonatkozó adatokat. Pogátsa Zoltán szerint ugyanakkor azt a kérdést kell megválaszolni, hogy Európában hol nincs korrupció, s miért. Példaként a skandináv országokat hozta fel, ahol széles rétegű a középosztály, és alacsony az emberek hétköznapi korrupcióérzete. A felmérések szerint Magyarországon ez nagyon magas - tette hozzá a Nyugat-magyarországi Egyetem docense.

Az ellenzéknek kevés sikerélmény jutott a törvényhozásban. Ezt kompenzálandó az MSZP inkább az önálló indítványokhoz fordult, Mesterházy Attila az idén 1584 ilyet adott be. Ebbe beletartoznak az azonnali, és írásbeli kérdések is, a szocialista politikus pedig a média számára használható információkat akart nyerni a kormányzattól. Minderre párttársai is ráéreztek, az önálló indítványt beadók top 10-es listájára hét szocialista képviselő került fel.

Az LMP és a Jobbik inkább a módosító javaslatokra esküszik. A Policy Solutions kutatási igazgatója szerint ők "még bíznak a kormánypárti politikusok józan eszében", s abban, hogy megszavazzák az általuk javasolt módosításokat. Az erről készült összesítést Sneider Tamás vezeti, a jobbikos képviselő 480 módosítót terjesztett a Ház elé. Őt az öttagú LMP-frakció négy tagja, Szél Bernadett, Ikotity István, Schmuck Erzsébet frakcióvezető és Sallai R. Benedek követi. Az ötödik LMP-s, Hadházy Ákos csak júliusban ült be az Országgyűlésbe, a visszavonuló Schiffer András helyére. A párt új társelnöke nem volt tétlen: nyár óra 54-szer szólalt fel, 32 önálló, és 26 nem önálló indítványt terjesztett be. A Policy szerint a legkisebb frakciónak van a legnehezebb dolga a Parlamentben, hiszen az összes témát le kell fedniük.

Tiltakozás cenzúra miatt
A Lánchíd Rádió teljes vezetősége és szerkesztői tiltakoznak az ellen, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tiltólistára tette a műsoraikból érkező megkereséseket. Tiltakozásukat fejezik ki amiatt, hogy a kultúrához való hozzáférés, az információ-átadás joga a médiacsatározás színterévé vált. A Lánchíd Rádió vezetői és munkatársai kérik Balog Zoltán humánminisztert hogy vizsgálja ki az Emmi kommunikációs gyakorlatát. A tiltakozást eljuttatták óaz Emberi Erőforrások Minisztériumához, különböző sajtóorgánumokhoz, parlamenti pártokhoz, valamint jogorvoslat céljából az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz.

A frakcióvezetők közül egyébként Schiffer volt a legaktívabb, Vona Gábor pedig a legkevésbé. Bíró-Nagy szerint a Jobbik-elnök is rájöhetett, hogy a párt frakcióvezetőjének jobban részt kellenne vennie a parlamenti munkában, ezért jelölte ki májusi újraválasztásakor Volner Jánost a frakció élére. Az adatokból kitűnik, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) függetlenként politizáló képviselői közül Varju László folyt bele a legjobban a parlamenti ügyekbe. Mielőtt a párt bojkottálta volna a Ház munkájában való részvételt (ekkortól a Policy egyébként befagyasztotta a statisztikáikat), a DK függetlenjei közül Varju szólalt fel a legtöbbször, 91 alkalommal. Gyurcsány Ferenc mindössze a szavazások 8 százalékán volt jelen, kétszer emelkedett szólásra.

Néma szavazógépek a Parlamentben

Publikálás dátuma
2016.12.20. 06:07
A patkó, itt éppen csaknem tele FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Egyáltalán nem vett részt parlamenti vitákban Orbán Viktor az idén (sem). A Policy Solutions Képviselőfigyelő című konferenciáján ismertették: a miniszterelnök a szavazások 16 százalékán volt jelen 2016-ban. Olyan miniszter is volt, aki másra bízta a piszkos munkát, Balog Zoltán helyett általában Rétvári Bence államtitkár szólalt fel.

A parlamenti munka hatékonyságát figyelembe véve nem célszerű, hogy a kormánytagok egyben országgyűlési képviselők is - ez a konklúziója a Policy Solutions idei Képviselőfigyelő programjának. Az adatok összegzésére készített kepviselofigyelo.hu weblapról kiderült, hogy a kormányfő és a miniszterek "előkelő" helyen szerepelnek a legkevesebb szavazáson résztvevő képviselők között. Mindez Bíró-Nagy András szerint annak tudható be, hogy egyéb kormányzati teendőik mellett Orbán Viktoréknak kevés idejük marad a parlamenti munkára.

RTL: Mészáros nem nyilatkozik
Oroszi Babett, az RTL Klub riportere Felcsúton kérdezte arról Mészáros Lőrinc sajtófelelősét, nem érzi-e túlzásnak, hogy a Puskás Akadémia 2,9 milliárd forintos tao támogatást kapott idén a közösből, ami konkrétan 120-szorosa az átlagnak. Zsohár Melinda sajnálta, de nem tudott konkrét választ adni, csak azt az üzenetet tolmácsolta az akadémia elnökétől, hogy nyilatkozna ő, ha az RTL kereskedelmi jellegű adó lenne, de „az RTL mint köztudomású, erős politikai tartalmakat közöl”.

A Policy Solutions kutatási igazgatója ismertette: Szijjáró Péter például a szavazások kevesebb mint 10 százalékán vett részt az idén, három önálló, s egy nem önálló indítványa volt. A külügyminisztert maga Orbán követi a sorban, aki 2016-ban csupán a szavazások 16 százalékán volt jelen. A miniszterelnöknek három önálló indítványa volt: a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény, a "lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló" törvények módosítása, illetve az a határozat, amely felhatalmazta a kormányt, hogy az Európai Bíróságra vigye a kvótaügyet. Orbán 222-szer szólalt meg, ezek java kérdésekre, azonnali kérdésekre adott válaszaiból áll, napirend előtti felszólalásaiban pedig legtöbbször a menekültügyben foglalt állást. A törvények megtárgyalása során Orbán egyáltalán nem vett részt a parlamenti vitákban 2014 óta.

Akadnak olyanok is a kabinetben, akik másra bízzák a piszkos munkát. Ilyen például Balog Zoltán, aki a szavazások 23 százalékán vett részt, 30 alkalommal emelkedett szóra, s hat önálló indítványt tett. Mivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) alatt csoportosulnak azok a területek (oktatás, egészségügy, szociális ellátások), amelyek a leginkább foglalkoztatják az ellenzéket, a minisztert rengeteg ügyben kérdezik, ám Balog helyett általában államtitkára, Rétvári Bence állja a sarat. Ő egy év alatt 912-szer szólalt fel, ezzel toronymagasan vezeti a listát. Hasonló villámhárító Tállai András is, aki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter helyett szokott felszólalni. Az adóügyi államtitkár, akinek mostanában a menesztését rebesgetik 475-ször emelkedett szóra. A statisztikából az is látszik, hogy Lázár János nem szereti másra bízni a dolgait, 335 idei felszólalásával ő a legaktívabb kormánytag, s az összesített listán is a nyolcadik helyen áll a kancelláriaminiszter.

Bár a kormánytagok nemigen járnak szavazásokra, a Fidesz-KDNP képviselői Bíró-Nagy András szerint már-már "félkatonai szervezetként" nyomkodják a szavazógombokat. Ugyanis ha megnézzük a részvételi rangsort, az első 39 helyen csak olyan fideszes, vagy KDNP-s képviselő szerepel, aki a szavazások több mint 97 százalékán részt vett. Akik szinte minden szavazáson megjelentek, jellemzően más területeken passzívak: például a fideszes Bíró Márk egyszer sem szólalt meg, hasonló némasági fogadalmat tett a mostanában a botrányairól ismert Simonka György, és Varga József is. Az egykori elszámoltatási biztos, Budai Gyula korábban aktívnak számított, ám az ő sem szólalt meg, s hosszú ideje hallgat Kubatov Gábor pártigazgató is.

Átláthatatlanul dolgoznak a honatyák
A vagyonnyilatkozati rendszer rossz, a képviselők átláthatatlanul dolgoznak - mondta Léderer Sándor. A K-Monitor vezetője szerint a legnagyobb gond az, hogy a hozzátartozók vagyonbevallása nem nyilvános, s azok tartalmát is csak a mentelmi bizottság vizsgálhatja, de ki nem adhatja. Emellett Léderer szerint semmilyen szankcióktól nem kell tartaniuk a politikusoknak, "maximum átírják utólag". Papp Zsófia szerint a képviselők munkája nincs összefüggésben azzal, hogy újrajelölik-e a következő választásokon "így nem jutalmazzák a sokat dolgozókat, s azokat sem szankcionálják, akik kevésbé aktívak". Az MTA TK Politikatudományi Intézetének kutatója azt is kifogásolta, hogy a parlamenti honlapon nagyon nehézkes fellelni a vonatkozó adatokat. Pogátsa Zoltán szerint ugyanakkor azt a kérdést kell megválaszolni, hogy Európában hol nincs korrupció, s miért. Példaként a skandináv országokat hozta fel, ahol széles rétegű a középosztály, és alacsony az emberek hétköznapi korrupcióérzete. A felmérések szerint Magyarországon ez nagyon magas - tette hozzá a Nyugat-magyarországi Egyetem docense.

Az ellenzéknek kevés sikerélmény jutott a törvényhozásban. Ezt kompenzálandó az MSZP inkább az önálló indítványokhoz fordult, Mesterházy Attila az idén 1584 ilyet adott be. Ebbe beletartoznak az azonnali, és írásbeli kérdések is, a szocialista politikus pedig a média számára használható információkat akart nyerni a kormányzattól. Minderre párttársai is ráéreztek, az önálló indítványt beadók top 10-es listájára hét szocialista képviselő került fel.

Az LMP és a Jobbik inkább a módosító javaslatokra esküszik. A Policy Solutions kutatási igazgatója szerint ők "még bíznak a kormánypárti politikusok józan eszében", s abban, hogy megszavazzák az általuk javasolt módosításokat. Az erről készült összesítést Sneider Tamás vezeti, a jobbikos képviselő 480 módosítót terjesztett a Ház elé. Őt az öttagú LMP-frakció négy tagja, Szél Bernadett, Ikotity István, Schmuck Erzsébet frakcióvezető és Sallai R. Benedek követi. Az ötödik LMP-s, Hadházy Ákos csak júliusban ült be az Országgyűlésbe, a visszavonuló Schiffer András helyére. A párt új társelnöke nem volt tétlen: nyár óra 54-szer szólalt fel, 32 önálló, és 26 nem önálló indítványt terjesztett be. A Policy szerint a legkisebb frakciónak van a legnehezebb dolga a Parlamentben, hiszen az összes témát le kell fedniük.

Tiltakozás cenzúra miatt
A Lánchíd Rádió teljes vezetősége és szerkesztői tiltakoznak az ellen, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tiltólistára tette a műsoraikból érkező megkereséseket. Tiltakozásukat fejezik ki amiatt, hogy a kultúrához való hozzáférés, az információ-átadás joga a médiacsatározás színterévé vált. A Lánchíd Rádió vezetői és munkatársai kérik Balog Zoltán humánminisztert hogy vizsgálja ki az Emmi kommunikációs gyakorlatát. A tiltakozást eljuttatták óaz Emberi Erőforrások Minisztériumához, különböző sajtóorgánumokhoz, parlamenti pártokhoz, valamint jogorvoslat céljából az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz.

A frakcióvezetők közül egyébként Schiffer volt a legaktívabb, Vona Gábor pedig a legkevésbé. Bíró-Nagy szerint a Jobbik-elnök is rájöhetett, hogy a párt frakcióvezetőjének jobban részt kellenne vennie a parlamenti munkában, ezért jelölte ki májusi újraválasztásakor Volner Jánost a frakció élére. Az adatokból kitűnik, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) függetlenként politizáló képviselői közül Varju László folyt bele a legjobban a parlamenti ügyekbe. Mielőtt a párt bojkottálta volna a Ház munkájában való részvételt (ekkortól a Policy egyébként befagyasztotta a statisztikáikat), a DK függetlenjei közül Varju szólalt fel a legtöbbször, 91 alkalommal. Gyurcsány Ferenc mindössze a szavazások 8 százalékán volt jelen, kétszer emelkedett szólásra.