Elekes Éva;
elnökválasztás;Egyesült Államok;kihirdetés;Donald Trump;végeredmény;
2017-01-06 06:31:00
Elektori kollégium: utolsó számlálás
Ma hirdetik ki az amerikai elnökválasztás végeredményét, miután a kongresszus két házának együttes ülésén hivatalosan is összeszámolják az elektori szavazatokat. Az egyes államok elektorai december 19-én voksoltak, akkor derült ki, hogy a republikánus Donald Trump elektorai közül ketten váltak hűtlenné, míg a demokrata Hillary Clinton elektorai közül öten adták másra szavazatukat. A pénteki ülést a szenátus elnöke, Joe Biden alelnök vezeti, s hivatalosan ő erősíti majd meg Donald Trump győzelmét.
A ceremónia menete a hagyományoknak megfelelően rögzített: előbb egymás után ismertetik az egyes államok eredményét, s a szavazatokat hivatalosan regisztrálják a kongresszusi archívum számára. Amikor befejeződik ez az összegzés, még egy lehetőség adódik: mielőtt Joe Biden alelnök kihirdetné a végeredményt, fel kell tennie a kérdést, van-e valakinek ellenvéleménye?
Eddig kétszer fordult elő az Egyesült Államok történetében, hogy valamelyik honatya – szenátor vagy képviselő – kifogást emelt a végeredmény ellen.
Mivel Donald Trump megválasztását annyi vita kísérte, nem kizárható, hogy lesznek, akik kifogást emelnek. Három államban, Michiganben, Wisconsinban és Pennsylvaniában különösen szoros volt a végeredmény, s ha e három állam elektorait Hillary Clinton nyerte volna el, akkor ő lett volna a novemberi elnökválasztás győztese. A kongresszusnak két óra áll rendelkezésére, hogy a panaszokat megvizsgálja, s ha elutasítják azokat, akkor az alelnök kihirdeti a végeredményt. A tiltakozás, ha lesz is, nyilván legfeljebb szimbolikus jelentőséggel bír majd.
Legutóbb a 2000-es elnökválasztás elektori szavazatainak összeszámlálásakor emeltek kifogást a honatyák. A kongresszus fekete képviselőinek egy csoportja megpróbálta megakadályozni, hogy Florida 25 elektori voksát megszámolják. Hangosan tiltakoztak amiatt, hogy az államban a fekete szavazók jogai sérültek. Mivel azonban legalább az egyik floridai szenátornak is támogatnia kellett volna az indítványt – számolt be róla annak idején a New York Times –, a tiltakozást a szenátus elnöke elnémította. A dolog pikantériája, hogy a szenátus elnöke nem más volt, mint Al Gore alelnök, aki 537 szavazattal veszített Floridában, neki kellett kihirdetnie, hogy George W. Bush lett az Egyesült Államok 43. elnöke.
A szenátus elnökeként az alelnök feladata a választás eredményének jóváhagyása. Ennek oka a magyarázatok szerint az, hogy a kezdeti időkben az elnökjelöltek nem alelnökjelölt párjukkal együtt indultak, hanem csak „szólóban”, s általában a vesztes jelölt kapta meg az alelnöki posztot. Így az alapító atyák ebben az esetben is a fékek és ellensúlyok rendszerét alkalmazták, az alelnök ugyanis a szenátus elnökeként egyfajta egyensúlyt gyakorolhatott a Fehér Ház vezetőjével szemben. Ha például döntetlen egy voksolás eredménye a szenátusban, akkor az alelnök joga, hogy leadja a döntő szavazatot.
A január 3-án összeült új kongresszus első napjai azt mutatták, hogy Donald Trump és a kongresszus viszonya sem lesz feltétlenül zökkenőmentes. Pedig sok szakértő abban reménykedik, hogy a republikánus elnök és a kongresszusi republikánus többség együttműködése eredményesebb lehet, mint az eddigi, megosztott kormányzás volt, hiszen az elmúlt években a döntéshozatalt gyakorlatilag megbénította a demokrata Barack Obama elnök és a republikánus törvényhozás közötti patthelyzet. Csakhogy a republikánus frakció és a megválasztott elnök elképzelései számos kérdésben igen távol állnak egymástól.
Egy friss Gallup-felmérés szerint az amerikaiak kevesebb, mint fele – 46 százaléka - véli úgy, hogy Trump képes lesz kezelni egy nemzetközi válságot, s alig 47 százalék biztos benne, hogy bölcs megfontolás alapján vetné be az amerikai fegyveres erőket. Csupán 44% gondolja azt, hogy Trump képes lesz megakadályozni nagyobb válságok kirobbanását kormányzatában.
Előző elnökök esetében a megkérdezettek legalább 70 százaléka bízott a hivatalba lépő politikus képességeiben, emlékeztetett a Gallup. Barack Obama eskütétele előtt, 2009-ben például a megkérdezettek 75 százaléka biztos volt benne, hogy Obama alkalmas egy nemzetközi válság kezelésére, s okosan használja majd az amerikai fegyveres erőket.
Ezúttal a demokraták még az átlagnál is szkeptikusabbak, alig 17 százalékuk bízik Trump válságkezelési képességében.
Az új washingtoni kongresszus tagjai kedden tették le esküjüket. Összesen 59 új honatya érkezett a Capitoliumra. A demokraták két új szenátusi és hét új képviselőházi helyet szereztek, de egyik házban sem tudták megingatni a republikánus többséget. A republikánusoknak 52 szenátoruk van a 100 tagú szenátusban, s 241 képviselőjük a 435 tagú képviselőházban (további 6 képviselőnek nincs szavazati joga). Az új képviselők között van Dick Cheney volt alelnök lánya, Liz Cheney (apja egykori wyomingi mandátumát nyerte el). Leon Panetta volt CIA-igazgató, majd védelmi miniszter fia, Jimmy Panetta pedig Kaliforniában lett képviselő.
A mostani helycserék során emblematikus demokrata szenátorok vonultak vissza, többek közt Barbara Boxer kaliforniai, Barbara Mikulsky marylandi szenátor, s Harry Reid, a szenátus korábbi demokrata kisebbségi vezetője. Boxer helyét a második fekete, s egyben az első indiai-amerikai szenátornő, Kamala Harris foglalhatta el, Harry Reid nevadai szenátori posztját először tölti be nő, Catherine Cortez Masto az első mexikói-amerikai tagja a szenátusnak.
Paul Ryan, a régi-új házelnök, akit a republikánus frakció ezúttal egyetlen ellenszavazattal erősített meg posztján, épp azt a reményét hangoztatta megnyitó beszédében, hogy az új felállás eredményeket fog hozni a kongresszusban. (Utoljára 2007-ben volt egyaránt republikánus kézben a Fehér Ház és a kongresszusi többség.) Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata kisebbségi vezetője a hagyományokhoz híven gáláns szavakkal mutatta be a kongresszusi republikánusok első emberét, Ryant, s egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy a demokrata frakció kész együttműködni az új elnök, Donald Trump programjának teljesítésében, de mindent megtesz az Obama-kormányzat vívmányainak védelmében, amit tud. A demokratáknak azonban korlátozottak a lehetőségei, a szenátusi republikánus többséggel szemben az obstrukción túl nem sokat tehetnek Trump miniszterjelöltjeinek megvétózására sem. Egyedül a védelmi miniszteri posztra jelölt tábornokot tudnák megállítani, ám épp őt nem akarják megfúrni, mert a kevés alkalmasnak vélt jelölt egyikének tartják a jövendő kabinetben.
Már az új kongresszus beiktatásának napján összetűzésre került sor a megválasztott elnök és a republikánus honatyák között. A kongresszusi nyitány előestéjén ugyanis rendkívüli ülést hívtak össze, s megvonták a 2009-ben létrehozott, kétpárti kongresszusi etikai bizottság függetlenségét (az új testületet akkor egy korrupt republikánus honatya ügyeinek kivizsgálására alakították). A nagy sietséggel megtett lépés értetlenséget váltott ki, s nem csupán demokrata körökben ítélték szerencsétlen lépésnek. Meglepetésre épp Donald Trump volt az, aki Twitter-üzenetében „beszólt” a republikánus frakciónak, mert úgy vélte, ennél lényegesen fontosabb dolgokkal kellene foglalkozniuk. Egész napos vitatkozás után így végül a honatyák meghátráltak, s visszaállították az etikai bizottság független státuszát.
Mike Pence, a megválasztott alelnök világította meg, hogy Trump szándékai szerint szimbolikusabb dolgokat várt a republikánus többségtől, főként az első lépések megtételét Obama vitatott egészségügyi reformjának visszafordítására. A kongresszus hozzá is kezdett ennek előkészítéséhez, bár egyelőre csak jogtechnikai lépések formájában. A republikánusokat azonban sokan óvják attól, hogy visszavonják a reformot, míg valami mást nem tudnak a helyébe állítani. Eltörlése ugyanis nem csak azt a 20 millió embert érné veszteség, aki az Obamacare révén jutott egészségbiztosításhoz, hanem számos egészségügyi cégre és az amerikai gazdaság egészére is kiszámíthatatlan hatással lenne – figyelmeztetnek a demokraták.