Az országnak az az érdeke, hogy minél később kezdődjön a 2018-as választási kampány - mondta két napja Lázár János némi meglepetést keltve. Amit indoklásul felhozott, hogy a nagy témákban kell dolgoznia a kabinetnek (ezért nem ér rá kampányolni), akár még elfogadható érv lehetne, ha nem ismernénk a kormánypártot, amely - feledve most már az általuk eddig sem sokra tartott politikai korrektséget is - folyamatosan kampányüzemben dolgozik.
Hogy mikor kezdődjön a kampány, arról maga Lázár tett a fentieknek tökéletesen ellentmondó állítást 2015 augusztusában. A kancelláriaminiszter akkor úgy vélte: "Mostantól számítva egy év áll rendelkezésükre az Orbán-kormány minisztereinek, hogy elvégezzék a kormányfő által rájuk kiszabott feladatokat, mert 2017–2018 már a választási felkészülés, a kampány, a választók bizalmának megszerzésének éve lesz." Az akkori feltételezések arról szóltak, hogy 2016 végére a miniszterelnök már mindent készen akar látni, politikailag kényesebb átalakításokba ezután már nem vágnak bele. A menekülthullám 2015-ös csúcspontján ezek szerint még úgy tűnt, a kormánytagoknak vannak feladataik, amiket teljesíteni illene és a kormányzás több mint kampány; esetleg mégis módosítanak a közoktatás tanárok, diákok és szülők által egyként utált rendszerén, pénzt tolnak be és nem vonnak ki az egészségügyből, közmunka helyett valódi munkahelyek jönnek létre, stb. (Bár Lázár csütörtöki szavai sem arra utalnak, hogy a kormányzás valamiféle nagy témákkal való foglalkozás volna, e nagy témák általában nem kerülnek napirendre, hacsak az ellenzék vagy a hazaáruló civilek elő nem szedik őket.)
A menekültellenes kampány több hullámával és egy népszavazással a hátunk mögött nyugodtan kimondhatjuk, a kormányzás "történései" és eredményei - ha voltak ilyenek - elmaradtak a permanens háború győzelmeitől, melyeket a miniszterelnök volt kénytelen teljesíteni. Brüsszel helyett és vele szemben persze, de a kezdeti magányos küzdelem után Orbán Viktor gyorsan társakra talált. A Lázár által 2015-ben említett, a kormányzati feladatokra szánt egy év pedig lerövidült - mintha nem is lett volna - és átadta a helyét a totális kampánynak. Nem egyszerű megszámolni sem, hányszor zúdult újabb és újabb hirdetésözön a nyakunkba az elmúlt bő másfél év alatt - nincs is könnyű helyzetben Rogán propagandaminisztériuma, amikor számon kérik rajtuk a költségeket.
Mert mi számít kampánynak és kampánypénznek? Erre Kósa Lajostól tudjuk a választ. Amikor tavaly nyáron az ATV-ben szembesítették a Fidesz hirdetésözönével, a kormánypárt frakcióvezetője kénytelen volt helyretenni Kálmán Olgát: "(...) sem a Fidesz, sem a Fidesz-frakció, sem a frakciószövetség nem kampányol még, a hirdetések és az óriásplakátok a kormány politikai állásfoglalásai, és politikai állásfoglalásokat bármikor bárki tehet". A Hír Tv leendő sztárja erre visszakérdezett, hogy ezek szerint a kormány a hivatalos népszavazási kampány megkezdése előtt közpénzből kampányol, mire Kósa úgy válaszolt - azóta már valószínűleg megbánta, vagy ha nem, akkor szerzett legalább egy ellenséget Matolcsy György személyében -, hogy "a kormánynak minden pénze közpénz".
Ezzel azonban választ kaptunk kérdésünk egy részére. Kampánynak nálunk az számít, amit a kormány(párt) annak nevez (illetve a törvény így definiál, de ez ugyanaz), a többi politikai állásfoglalás, amit ugye, mert kis hazánkban szabadsága van a vélemény nyilvánításának, senki nem kérdőjelezhet meg. Igaz ugyan, hogy mindez közpénzből történik, de hát - kérdezem én -: miből nyilvánítanak véleményt az ellenzéki pártok is? Nyilván közpénzből. (Emlékszik valaki arra, hogy a DK és az MSZP elnöke szerint is megkereste pártjukat a Fidesz, épp Kósa, a népszavazás előtt, hogy adnának pénzt nekik hirdetésekre, ha nem bojkottra hívnak fel, hanem beleállnak az "igen" melletti kampányba?)
A politikai állásfoglalást - vagy másképpen fogalmazva: a kampányidőszakon kívüli kampányt, amivel tehát mindenki élhet - mifelénk "társadalmi célú hirdetésnek" nevezik. Tudta? Magyarország erősödik és egyre többen élnek segély helyett munkából, Magyarország jobban teljesít. Tudta? Ráadásul arról, hogy mi számít "társadalmi célú hirdetésnek" az NVB és az Alkotmánybíróság is útmutatást adott - a Kúria ellenében -, amikor a népszavazáson való részvételre felszólító kormányhirdetést társadalmi célúnak nyilvánította, vagyis a pálya akadályoktól mentesítve.
Vajon miért mondja mindezek ellenére Lázár, hogy az országnak az az érdeke, hogy minél később kezdődjön a 2018-as választási kampány? De hiszen nem is mindezek ellenére, hanem épp ezért mondja. Azért, hogy csak a kormány(párt) kampányoljon és senki más, s az újabb kampányt, amiről mindenki tudja, hogy micsoda, "társadalmi célú hirdetésnek" lehessen eladni. Már ha el kell egyáltalán adni valakinek, aki érdeklődik a részletek iránt. Elnézve az ellenzéki pártokat, amelyek a népszavazás előtt hirtelen úgy tettek, mintha elveszítették volna tárcáikat, amiből a hirdetéseket szokták kifizetni, a kormánynak nem kell ellenféltől tartania. Hacsak nem a Kétfarkú Kutyapárt...
Amíg a nép és az ellenzék altatva, addig sem kérdeznek a nagy témákról. A civilek mindjárt kinyírva, aki ma még létezik, holnap már nem nyitná ki a boltot. 2017 a lázadás éve, megmondta a megmondó: rezsicsökkentés lesz és a migránsok sem fognak többet ugrálni. Kell ennél több, minek ide még kampányolni is?