Baj van - Nem csak fizikailag, de lelkileg is gödörben vagyunk

Publikálás dátuma
2017.01.24. 17:44
Illusztráció/Thinkstock
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a depresszió gyakorisága 1990 és 2013 között 53,4 százalékkal nőtt, és ezzel az egyik vezető népegészségügyi problémává vált, Magyarországon ma ez a betegség a tartós munkaképesség-csökkenés harmadik leggyakoribb oka - írja közleményében a Magyar Pszichiátriai Társaság.

Ismertetésük szerint napjainkban a pszichiátriai zavarok gyakorisága korábban nem látott módon emelkedik, így nemcsak az ellátási kapacitás növelésére lenne szükség, hanem fontos volna a megelőzés megerősítése is. Másfelől, talán részben a kihívások miatt is, a pszichiátria robbanásszerűen fejlődik, a kutatási eredményeknek minél szélesebb rétegekhez kellene eljutniuk, és az ellátás megfelelő jogi környezetének megteremtésében is lenne még tennivaló. A mentális zavarok gazdasági időzített bombát is jelentenek: csak a depresszió az európai GDP 1 százalékát emészti fel, a költségek 88 százaléka mentális zavar miatti termelékenység-csökkenésből adódó gazdasági veszteség. A mentális zavarok jelentősen növelik a testi társbetegségek költségeit, ugyanakkor rontják ezek gyógyulási esélyeit, így a mentális zavarok óriási egészségügyi terhet jelentenek. Ezért lenne fontos az ellátási kapacitás növelése mellett a megelőzés, a preventív mentálhigiéné megerősítése.

Kiemelik továbbá, hogy fontosnak tartják, hogy a kutatási eredmények, a pszichiátriai jó gyakorlatok közérthető formában minél több emberhez eljussanak, és így széles körű társadalmi összefogással hamarabb kerülhetnek be a gyakorlatba is. Közölték, a pszichiátria iránti megnövekedett igények több szakembert tesznek szükségessé, azonban nemcsak több pszichiáterre van szükség, hanem megfelelően képzett klinikai pszichológusokra, szakápolókra, szociális munkásra. Továbbá úgy vélik, hogy az ellátás megfelelő jogi környezetének kialakítása érdekében Magyarországon további lépésekre van szükség.

A társaság közleményében kitértek arra, hogy például az intézeti kötelező gyógykezelés szakmai tartalmának szabályozása teljesen hiányzik. A jogszabályok csak a korlátozó intézkedésekkel foglalkoznak, de azzal nem, hogy mit lehet tenni, ha már nem kell korlátozni a beteget, de a kezelése még indokolt lenne, továbbá hiányzik az ambuláns kötelező gyógykezelés jogintézménye. Minden szereplő, a beutaló és az osztályra felvevő orvos, az igazságügyi szakértő, a bíróság azonnali, fehér-fekete döntésre kényszerül - emelik ki a tanulmányban. 

A társaság a betegszervezetekkel összefogva szeretne lehetőségeket keresni a biztonságosabb jogi környezet megteremtésének előmozdítása érdekében. Az MPT siófokon tartja XXI. vándorgyűlését január 26-28. között. A több mint ezer szakember részvételével zajló esemény mottója: "A pszichózisok változó arca", mivel a mentális zavarok ezen emblematikus csoportja mindig is az érdeklődés középpontjában állt, és napjainkban paradigmaváltás zajlik a pszichózisok megközelítésében és a pszichiátriában is.

Szerző

Figyeljen! Ez is okozhat tartós hőemelkedést

Publikálás dátuma
2017.01.23. 14:39
Fotó: Thinkstock
A hőemelkedés a szervezetben zajló, abnormális folyamatokról ad figyelmeztetést, így érdemes komolyan venni! A legtöbben megfázás, influenza és egyéb vírusos vagy bakteriális fertőzés során tapasztalják, és a gyógyulás után el is múlik. Ám előfordul, hogy elsőre semmi nem magyarázza a megemelkedett testhőt, sőt, tartósnak bizonyul. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája szerint időnként a pajzsmirigy megbetegedése okozhatja ezt a tünetet.

A megemelkedett testhő azt mutatja, valami nincs rendben a szervezetben, így az annak egyfajta válaszreakciója, amit komolyan kell venni. Kiváltó oka leggyakrabban vírusos, bakteriális, gombás fertőzés, de okozhatja várandósság, endokrin kórképek, reumás betegségek, autoimmun folyamatok, rosszindulatú daganat, de némileg megemelkedik a testhő ovuláció során is. Hőemelkedésről 37-37,8 oC közt beszélünk, ennél magasabb hő esetén már lázról van szó.

Van, hogy a hőemelkedés nem múlik

A hőemelkedés - és a láz- az esetek többségében rövid időn belül csökken, majd elmúlik. Azonban előfordulhat, hogy a panasz tartósan fennáll - ekkor mindenképp alapos kivizsgálásra van szükség, nem csak a kellemetlen közérzet miatt, hanem mert igen komoly és veszélyes állapotok is előidézhetik a problémát. Dr. Békési Gábor felhívja a figyelmet arra, ha valakinél nem szűnik a megemelkedett testhő, az esetleg pajzsmirigy problémát jelezhet.

A pajzsmirigy szabályozza a szervezet anyagcsere működését, ezért a szerv túlműködése annak aktivitását nagymértékben fokozza. Ez igen kellemetlen tünetekben nyilvánulhat meg, többek között szapora pulzust, fokozott izzadást, túlzott idegességet, valamint hőemelkedést is előidézhet. A probléma vérvétellel megállapítható, amit kiegészíthet ultrahangos, izotópos vizsgálat, esetleg olyan képalkotó eljárások, mint a CT vagy az MRI- mondja dr. Békési Gábor.

A pajzsmirigy túlműködés további jelei:

  • menstruációs zavarok
  • teherbeesési nehézségek
  • hajhullás
  • hasmenés
  • heves szívdobogás
  • magas vérnyomás
  • normál étkezés melletti fogyás

A pajzsmirigy gyulladása és autoimmun betegsége is okozhatja

A pajzsmirigy túlműködésének hátterében gyakran Graves Basedow kór áll, ami valójában egy autoimmun betegség. A női nemet gyakrabban érinti, jellegzetes tünete a szemek kidülledése és a tekintet merevvé válása (éppen ezért az orvosban gyakran már ránézésre felmerül a pajzsmirigyzavar gyanúja).

Ezen kívül tartós hőemelkedés oka lehet a pajzsmirigy gyulladása is, ami szintén okozhat túlműködést.

Kezeltesse betegségét, hogy megszűnjön a hőemelkedés

A pajzsmirigy problémák kezelése az esetek többségében gyógyszeresen történik, mellyel csökkenthető a szerv túlműködése. Azonban amennyiben az orvos úgy látja, szükség lehet jódizotópos kezelésre, esetleg műtétre is, mellyel szintén a pajzsmirigy hormontermelésének normalizálása a cél. Amennyiben fertőzés miatti gyulladás áll fenn, úgy antibiotikumos terápia javasolt.

 

Forrás: Budai Endokrinközpont

Szerző

Terjed a járvány - Egy hét alatt duplázódott a szám

Publikálás dátuma
2017.01.18. 18:33
Thinkstock illusztráció
Terjed a járvány, az előző héthez képest kétszeresére emelkedett az influenzás panaszok miatt orvoshoz fordulók száma - közölte legfrissebb jelentésében az Országos Epidemiológiai Központ (OEK).

Az év második hetén több mint 31 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Az ország valamennyi közigazgatási területén emelkedett az influenza miatt orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. Az orvosnál megjelent betegek között duplájára (több mint 30 százalékra) nőtt a gyermekek aránya, Csongrád megyében a betegek több mint fele 15 éven aluli volt. Országszerte a betegek több mint 35 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt, csaknem negyedük a 35-59 évesek korcsoportjába tartozott. A 60 éven felüliek aránya mintegy tíz százalék volt.

Influenzaszerű megbetegedések halmozódásáról a második héten tizenöt jelentés érkezett. A járványok hét általános iskolát és öt óvodát, továbbá három egészségügyi intézményt érintettek. Az influenzaszerű megbetegedések halmozódása az ország tizenegy közigazgatási egységét érintette: Fejér és Veszprém megyéből 3-3, Győr-Moson-Sopron megyéből kettő, Budapestről, továbbá Baranya, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyéből egy-egy helyről jeleztek járványt.

Az orvoshoz fordult betegek aránya Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében volt a legmagasabb. A második naptári héten összesen 163 influenzagyanús betegtől érkezett vizsgálati anyag az OEK légúti vírus osztályára. A beküldött minták többségében valamelyik A típusú vírust azonosították. Négy járvány kialakulását az influenza A vírus okozta. Két egészségügyi intézményt érintő járványban a H3N2 altípusú influenza A vírust azonosítottak - olvasható az OEK jelentésében.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat legfrissebb adatai szerint a látogatás tilalmak érintik Budapesten a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetet, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházat, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikát, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházakat, valamint a Nyírő Gyula Kórház-OPAI minden osztályát.

Szerdán a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ valamennyi fekvőbeteg osztályán részleges látogatási tilalmat rendeltek el. Emellett Baranya megyében a Mohácsi Kórházban, Somogy megyében Kaposváron, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban, Zala megyében, Zalaegerszegen a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban korlátozzák a látogatást. A Vas megyei kórházakban szerdától, míg Fejér megyében szintén a megye összes egészségügyi intézményének minden osztályára kiterjedően csütörtöktől rendelt el látogatási tilalmat a helyi kormányhivatal.

Komárom-Esztergom megyében, Tatán az Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelőintézetben és az Oroszlányi Szakorvosi és Ápolási Intézetben, Győr-Moson-Sopron megyében a Csornai Margit Kórházban, Mosonmagyaróváron a Karolina Kórház - Rendelőintézetben, továbbá Kapuváron, a Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézetben van érvényben látogatási tilalom.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Miskolci Semmelweis Kórház, szintén Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárdán, a Felső-Szabolcsi Kórház, Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház és annak Jósa András Oktatókórháza telephelyét érintik a tilalmak. Hajdú-Bihar megyében a Debreceni Egyetem Klinikai Központban, valamint a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetben korlátozzák a látogatást.

Mindemellett Csongrád megyében Hódmezővásárhelyen az Egészségügyi Ellátó Központban, Székkutason a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Kakasszéki Gyógyintézményében, a Szegedi Tudomány Egyetem Szent Györgyi Albert Klinikai Központban, továbbá Deszken, a Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórházában rendeltek el látogatási tilalmat az influenza miatt.

Szerző