Történelmi dokumentumok vesztek oda a Budai Várban

Csőtörés történt a Forster Gyula Örökségvédelmi Központ Táncsics utcai épületében, emiatt beázott az alagsor és az ott tárolt dokumentumok nagy részét is víz érte. A Miniszterelnökség először azt közölte, hogy mindent sikerült megmenteni, ám később kiderült, hogy sajnos nem egészen.

Készségesen állunk a sajtó rendelkezésére, ám jelenleg minden munkára fogható ember a dokumentumok mentésén fáradozik - mondta lapunknak a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ egyik munkatársa. A Miniszterelnökséghez tartozó műemlékvédelmi csúcsszervezet Táncsics utcai, a budai várnegyedben található épületének alagsorában két hete, január 12-én tört el egy rossz állapotú távhővezeték, emiatt az ott tárolt értékes, a kulturális örökség részét képező dokumentumok nagy része elázott. A Központban enélkül is nagy a sürgés-forgás, a szervezet nagy átalakuláson megy át, költözniük is kell.

A Forstert már tavaly nyárra ki akarták költöztetni a budai Várból a Hauszmann-terv részeként, a Táncsics utcai épületre ugyanis szemet vetett a kormány. Szeptemberre mindent át kellett volna vinni a Daróczi úti új épületbe, ám ott még nincsenek alkalmas raktárak a dokumentumok tárolására, így azok nagy része a Táncsics utcában maradt. Itt azonban - takarékossági okokból - leállították a fűtést; emiatt történhetett a baj. Az Index úgy tudja, szakszerűtlenül kapcsolták le a fűtést az épületben, a rendszert nem víztelenítették.

A beázott alagsorban az ötvenes évek után, főleg a hatvanas-hetvenes években keletkezett iratok, tervrajzok és fotópozitívok voltak. Az Index szerint a legértékesebb, XIX. századi anyagokat az emeleten tárolták, így azoknak nem lett bajuk. Az RTL Klub ugyanakkor arról számolt be, így is elázott legalább ezer dokumentum. A tervrajzok ráadásul kulcsfontosságúak a műemlékek korhű felújításánál. A csatornának a Miniszterelnökség azt nyilatkozta, mindent sikerült megmenteni, „gyors és szakszerű" volt a mentés. Név nélkül nyilatkozó műemlékvédelmi szakemberek ugyanakkor az Indexnek azt mondták: van olyan dokumentum, ami menthetetlennek látszik.

Érdeklődtünk a Forster Központnál a kár mértékéről, ám csak annyit tudtunk meg, hogy a dokumentumok mentése még most is tart. Szerettük volna megtudni azt is, kiderült-e, hogy a fűtés lekapcsolása és a csőtörés között van-e összefüggés, illetve hogy indult-e vizsgálat a dokumentumok tárolási hiányosságaival, felelősségi kérdésekkel kapcsolatban. Részletesebb tájékoztatást azonban csak későbbre ígértek.

Csütörtök délután érkezett a hír, hogy mintegy 200 magyar történelmi dokumentum visszafordíthatatlan károsodást szenvedett.Győr Attila művészettörténész, a központ egykori gyűjteményi osztályvezetője a távirati irodának elmondta: mintegy 16 ezer dokumentációt tároltak az érintett helyiségben, ebből nagyjából 1500 dokumentumot ért károsodás, amikor a hatvan fokos víz egy lépcsőfoknyi magasságban elöntötte a pincét. Jellemzően 1960 és 2016 között született anyagok az érintettek. A restaurátori szakvélemény szerint a sérült anyagok mintegy 90 százaléka megmenthető. Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára szerint felelős nincs, a csőtörés olyan vis maior eset volt, ami akkor is megtörténhetett volna, ha nem szűnik meg a Forster Központ.