Paczolay Strasbourgban

Paczolay Pétert választotta az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) magyar bírói posztjára az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése. A leköszönő Sajó András strasbourgi helyéről a jelölő magyar kormány először saját körben egyeztetett, majd pályázat nélkül javasolt személyeket. A hazai civilekre nem hallgattak, de az ET intése után kénytelenek voltak pályáztatni. Vannak szabályok, amiket még Orbánék sem rúghatnak fel.

Paczolay Pétert választotta abszolút többséggel a strasbourgi székhelyű EJEB magyar bírói posztjára az ET Parlamenti Közgyűlése. Az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi elnökének kilenc évre szóló megbízatása február 1-jén kezdődik. Paczolay a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzora, korábban vezette a Köztársasági Elnöki Hivatalt, jelenleg pedig római nagykövet. Információink szerint már 2015-ös nagyköveti kinevezésénél is kapott olyan ígéretet, hogy „testhez állóbb” feladatot kap majd. Az eddigi magyar EJEB-bíró, Sajó András kilencéves megbízatása januárban jár le.

Az utolsó mentsvár

Ahogy Magyarországon 2010 óta az intézményrendszer gyengítésével – elsősorban az Alkotmánybíróság politikai kinevezettekkel való feltöltésével – jelentősen beszűkültek az emberi jogi jogorvoslat fórumai, úgy értékelődött fel az EJEB szerepe a hazai jogvédők stratégiájában. Bár a magyar bírót a hazai ügyekben születő döntéseknél leszavazhatják, befolyása mégis nagy, mert a Magyarország elleni beadványok az ő tanácsához kerülnek. Sajó Andrással elégedettek voltak a jogvédők, kollégái a testület alelnökévé választották.

Bár a helyet meg kellett volna pályáztatni, tavaly a kormány először csak szakértőkkel egyeztetett, majd három nevet javasolt. A Magyar Helsinki Bizottság ezért levelet írt Trócsányi László igazságügyi miniszternek, emlékeztetve a jelöltállítás eljárási szabályaira, egyben rákérdezve, hogy az eljárás megfelelt-e a szabályoknak. Válaszában a tárca - konkrétumok nélkül - az ET előírásait "ajánlás jellegű dokumentumoknak" nevezte.

A Helsinki nem adta fel, újabb levélben érdeklődtek. Az IM válaszából tavaly májusban kiderült: a kormány szakértőkkel konzultált, és a jelöltek listáját már be is nyújtották Strasbourgnak. Neveket azonban nem közöltek. Júniusban ezért 11 civil (köztük a TASZ, a Transparency Magyarország és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet) kérte levélben Trócsányitól a lista visszavonását és nyílt pályázat kiírását. Az IM ekkor már egyáltalán nem reagált. 15 hazai civil szervezet erre az ET-nek írta meg a jelöltállítás átláthatatlanságával kapcsolatos kifogásait. Később kiderült, hogy májusban a kormány a nemzetközi környezetjogász Raisz Anikót, az alkotmány- és egyházjogász Schanda Balázst és az IM főosztályvezetőjét, Tallódi Zoltánt jelölte. Vagyis a háromból két jelölt erősen kötődött a kormányhoz.

Augusztus végén a kormány már maga ismertette új jelöltjeit: Schanda és Tallódi maradtak, Raisz helyére Füzi-Rozsnyai Krisztina közigazgatási jogász került, aki miniszteri biztosként az új közigazgatási perrendtartás kodifikációját vezeti az IM-ben. A civilek szeptemberben ismét tiltakoztak és újból tájékoztatták az ET-t a kiválasztás hiányosságairól. Az ET Közgyűlésének főtitkára a lista átvételekor jelezte a kormány képviselőjének: mivel a jelölteket nem pályázaton választották ki, vissza fogják őket utasítani. A kabinet erre visszavonta a jelöléseket és pályázatot írt ki. Végül tehát beigazolódott, amire a civilek figyelmeztettek: vannak szabályok, amiket még Orbánék sem rúghatnak fel önkényesen.

A végleges jelöltek kilétét az ET közölte december közepén. A listán Füzi-Rozsnyai, Sonnevend Pál, az ELTE ÁJTK Nemzetközi Jogi Tanszékének vezetője és Paczolay Péter neve szerepelt. Az ET Közgyűlésének illetékes bizottsága a jelöltek meghallgatása után nem Paczolayt, hanem Sonnevendet javasolta bírónak, ám a szavazáson végül Paczolay nyert.

Csiszár lesz a milánói főkonzul

A Heti Hetes egykori műsorvezetője, Csiszár Jenő lehet a milánói főkonzulátus vezetője - írta a Magyar Nemzet. Csiszárnak nem lesz teljesen ismeretlen a terep, hiszen a 2000-es évek közepén egy ideig az észak-olasz városban élt. Csiszár a múlt év elejéig a köztévében szerepelt.