Minden nemzetnek az egyik legnagyobb értéke a nyelv. Talán elégé banális, amit írok, de számomra a magyar nyelv csodálatos, nagy tisztelettel hallgatom a rádióban Kálmán László professzor műsorait a magyar nyelvről. Hogy miért írtam ezt le? Csak azért, mert orosz anyanyelvű ember vagyok, Oroszországban születtem, ott tanultam, és már több mint 30 éve itt élek ebben a csodálatos országban. A napokban, mielőtt elindultam dolgozni, bekapcsoltam kedvenc rádiómat, ahol a két műsorvezető annak apropóján, hogy előző nap Magyarországon járt az orosz elnök, nem talált magának jobb szórakozást, mint megalázóan, kabaréstílusban, elégé primitíven kinevetni az orosz nyelvet. Nem azért írom soraimat, mert nem tetszett nekem, amit ez a két rádiós művelt, és ahogy viselkedtek, hanem azért, mert Magyarországon sokan élnek, akiknek hozzám hasonlóan az anyanyelvük orosz, akik imádják a magyar nyelvet is, kitűnően beszélnek magyarul, és nem értik, hogy hogyan jön a Putyin-féle látogatásához ez a gúnyolódó stílus. A "továris ucsitelnica, v klassze nyikto nye otszutsztvujet" a hülye szavak kíséretében. Eddig nagyon tiszteltem az illető rádiót, családom minden tagja ezt hallgatta, de azután, amit a műsorvezetők megengedtek maguknak a rossz időkre emlékeztető megjegyzésekkel, szavamat adtam, hogy soha többé nem kapcsolom be. Oroszországot lehet szeretni, vagy nem szeretni, pontosan így Putyin elnököt is. Ez a politika oldala, de az orosz nyelvet kinevetni egyszerűen megalázó dolog és szégyen. Remélem, senki sem veszi rossz néven a szavaimat, mert mindig jobb a keserű béke, mint az édes nyelvháború. Ezt nem én, hanem Mihail Jurjevcs Lermontov orosz író mondta.
