A hülye emberek nem tudják, hogy hülyék, ez a szép az életünkben

Publikálás dátuma
2017.02.10. 06:45
Gálvölgyi Judit és Gálvölgyi János most Győrben dolgozott együtt FORRÁS: CSALÁDI ARCHÍVUM
Groteszk rémtörténetet, nyomasztó társadalmi drámát mutat be ma Győrben a Vaskakas Bábszínház és az Orlai Produkciós Iroda. Ladislav Fuks A hullaégető című regényét Gálvölgyi Judit alkalmazta színpadra. A főszereplő Gálvölgyi János Pelsőczy Rékát kérte fel a rendezésre. Fuks regényéből 1968-ban nagy sikerű csehszlovák film is készült. Érdekesség, hogy a film címszereplőjének, Rudolf Hrusinszkynek a magyar szinkronhangja Gálvölgyi János volt. Megérintette az alkotás képi világa, megmaradt benne a morbiditása, de most már tudja, hogy akkor semmit nem értett belőle, mondta el lapunknak a színművész. Az előadás kapcsán az egyén felelősségéről, a tisztességről is beszélgettünk Gálvölgyi Jánossal és Gálvölgyi Judittal.

- Megmutatja a szövegkönyvet?

Gálvölgyi János: Persze, melyiket?

- Miért, mennyi van?

Gálvölgyi János: Ez a hetedik végleges példány, előtte már volt hat végleges.

- Mikor módosították utoljára?

Gálvölgyi János: Most, a délelőtti próbán.

- És hány lesz még?

Gálvölgyi János: Több már nem lehet, hiszen mindjárt itt a premier.

- Azért akartam megnézni, mert állítólag teleírta jelölésekkel, kíváncsi vagyok, mit emelt ki, melyik mondatokat tartja hangsúlyosnak ebből a műből.

Gálvölgyi János: Amikor tanultam a szöveget, teljesen más részeket jelöltem meg, mint később. A mostaniban inkább csak technikai instrukciók vannak. Leteszem, fölveszem, ilyenek...

- Azért még ez is elég cifra.

Gálvölgyi János: Cifra, cifra, de nincs agyonmaszatolva.

- Ebben az előadásban máshol vannak a hangsúlyok, mint a regényben vagy a filmben?

Gálvölgyi Judit: A filmet nem akartuk színre vinni, az olyan tökéletes.

Gálvölgyi János: Annyira, hogy talán azt kellett volna levetíteni.

Gálvölgyi Judit: Tehát a könyvet kellett megmozdítanunk. Ebben a borzasztón vékony, hihetetlenül feszes könyvben elképesztő mennyiségű fontos mondat van. A történet néhány szálát teljesen kihagytuk azért, hogy kiemeljük azokat, amelyek a történet, a főszereplő jelleme szempontjából a legfontosabbak. Kimarad például egy hosszú jelenet, ami a panoptikumban játszódik.

Gálvölgyi János: Vérzik is érte a szívem, milyen jól meg lehetett volna csinálni a bábszínház kellékeivel.

Gálvölgyi Judit: Aztán van egy házaspár, amelyik minden helyszínen feltűnik, ők sem fértek bele az előadásba. A szerződtetett ügynökök is kimaradtak, nincs Strausz úr és Rubenstein úr sincs. Aztán a képkeretező, a lány udvarlója és születésnapja sem fért bele. Jelen van viszont a német propagandát hirdető Vili, aki a történések mozgatója, katalizátora.

Gálvölgyi János: Úgy kellett kihúzni egy-egy szálat, hogy ne essen szét az egész darab, hiszen minden mindennel összefügg benne.

- Egy súlyos gondolatokat hordozó drámához mennyire illenek a bábok?

Gálvölgyi Judit: Érdekes, de én már a könyv első olvasásakor egészen bábszerűnek láttam, ahogy a főhős mozgatja a családját, uralkodik rajta.

Gálvölgyi János: Pelsőczy Rékát kértem fel a rendezésre, teljesen megbíztam benne, ha azt mondja, hogy hullámfürdőben ebihalakkal játsszuk el a darabot, valószínűleg arra is igent mondok. Szerencsére nem ezt akarta. A Hullaégető persze nem egy Jancsi és Juliska történet, nem bábelőadást látnak a nézők, de a báboknak így is nagy szerepük van.

Gálvölgyi Judit: Realista módon ezt a darabot színházban eljátszani nem lehet. A film sem realista, de a maga filmes eszköztárával, lehetőségeivel ábrázolni tudta a drámát.

Gálvölgyi János: A bábokra azonnal felcsillant a szemem, gyerekkorom óta szeretem őket, erős kifejező erővel bírnak. Mindig csodáltam azokat az embereket, akik saját arcuk megmutatása nélkül is képesek egy-egy személyiség tökéletes, hatásos, eredeti ábrázolására. Ráadásul a győri Vaskakas Bábszínház társulatában tisztelettel, alázattal, szakértelemmel, profizmussal dolgozó kollégákra leltem és ezért külön hálás vagyok.

- Ön volt a csehszlovák film főszereplőjének, Rudolf Hrusinszkynek a magyar szinkronhangja. Szinkronszínészként ugyanazokat az érzéseket váltotta ki önből, mint most, amikor a színpadon kelti életre Kopfrkingl figuráját?

Gálvölgyi János: Dehogy. Megérintett a képi világa, megmaradt bennem a morbiditása, de hogy őszinte legyek, fogalmam sem volt, miről szól egyáltalán.

- Kopfrkingl, a polgári életet élő krematóriumi dolgozó szinte észrevétlenül alakul át szörnyeteggé. Vannak az előadásban olyan dramaturgiai fordulópontok, melyek nyomán tetten érhető az ő átváltozása?

Gálvölgyi János: Vannak. Amikor szakmai és emberi hiúsága átlendíti, és teljesen meghülyül a jól fölépített propaganda hatására.

- Tudja magáról hogy meghülyült?

Gálvölgyi János: Nem, a hülye emberek nem tudják, hogy hülyék. Ez a szép az életünkben. A hülye emberek mindig azt hiszik, hogy ők abszolút normálisak. Lehet persze, hogy mi vagyunk a hülyék. A meghülyülés – hacsak nem születésünktől fogva azok vagyunk – szerintem akkor kezdődik, amikor kizárólagos módon, eltántoríthatatlanul, kritikátlanul és vakon elkezdünk hinni valamiben.

- Az ember teljesen el tudja veszíteni az önkontrollját?

Gálvölgyi János: Az elvakult emberek nem tartanak önvizsgálatot. Ha véletlenül mégis, akkor azt állapítják meg magukról, hogy ők a tökéletesek, minden szavuk, cselekedetük megfellebbezhetetlenül igaz. Kétség sem férhet hozzá.

Gálvölgyi Judit: Önmagukat állítják erkölcsi példaként mások elé.

- Az ember azonban nem légüres térben mozog, rengeteg hatás éri, túl kell élni számára drámai helyzeteket, alkukat kell kötni. A körülmények hatására nem kerülhet bárki is olyan helyzetbe, mint Kopfrkingl úr?

Gálvölgyi János: Nem.

- Soha?

Gálvölgyi János: Bizonyos emberek kerülhetnek olyan helyzetbe. Aki tisztességes, az nem. A körülmények nem adnak felmentést a tisztességtelenségre. Én nem fogadom el azokat a magyarázatokat, hogy valaki alapvetően jó ember, hiszen szereti a feleségét, a családját, a kutyáját, a macskáját, a nyulat, a kacsát, közben követ el ugyan szörnyűségeket, de azt parancsra teszi. Ne tegye.

Gálvölgyi Judit: Ez nemcsak morális kérdés. A gondolkodni képes ember kevésbé kiszolgáltatott mindenfajta propagandának.

Gálvölgyi János: Tegyük hozzá gyorsan, mi pontosan tudjuk, hogy mostanában ilyen propagandagépezet egyáltalán nem működik, még elvétve sem találkozunk hasonlóval, de valamikor régen, az előző századokban bizony volt ilyen.

- A darabban mennyire fontos a halál gondolata?

Gálvölgyi János: Alapvetően az. Ha nem lenne halál, nem volna menekvés a szenvedéstől. A hullaégető nagy álma, hogy lesz majd egy nagy, közös krematórium, ahol együtt lehet elégetni bennünket, hogy közösen szabaduljunk meg a szenvedéstől.

- Épülnek már ezek a krematóriumok?

Gálvölgyi János: Igen, mi magunk építjük őket.

Szerző

A NATO miatt aggódik Oroszország

Oroszország biztonságát célzó fenyegetésnek tekinti Moszkva, hogy a NATO csapatokat és nehézfegyvereket telepít a Baltikumba, illetve Lengyelországba és Németországba, közölte a Reuters hírügynökség.

Alekszej Meskov orosz külügyminiszter-helyettes szerint Oroszországnak nincs információja arról, meddig tart a NATO-erők telepítése a jelzett országokban, és ez aggodalomra ad okot. Moszkva figyelemmel kíséri ezeket a csapatmozgásokat és garanciát vár arra, hogy nem veszélyeztetik biztonságát. „Első alkalommal a második világháború befejezése óta német katonákat látunk felsorakozni az orosz határok mentén”, aggodalmaskodott az orosz diplomata.

Ugyanakkor Alkeszandr Bocan-Karcsenko orosz külügyi tisztségviselő arról beszélt, hogy Oroszország a NATO „előretolt helyőrségének" tekinti Romániát. Az amerikai rakétavédelmi pajzs egyes elemeinek Romániába telepítésével az ország egyértelmű fenyegetést jelent Oroszország számára, szögezte le. Hozzátette, a román hatóságok tobzódnak az oroszellenes kijelentésekben.

A Deveselura telepített amerikai rakétavédelmi pajzs nem először került moszkvai bírálatok kereszttüzébe, a kérdésben már nyilatkozott Vlagyimir Putyin és Szergej Lavrov külügyminiszter is. A NATO vezetése és a Bukarest számtalanszor biztosították már Moszkvát, hogy a rakétavédelmi pajzs nem jelent fenyegetést Oroszország biztonságára, hiszen szigorúan védelmi jellegű.

Szerző

A NATO miatt aggódik Oroszország

Oroszország biztonságát célzó fenyegetésnek tekinti Moszkva, hogy a NATO csapatokat és nehézfegyvereket telepít a Baltikumba, illetve Lengyelországba és Németországba, közölte a Reuters hírügynökség.

Alekszej Meskov orosz külügyminiszter-helyettes szerint Oroszországnak nincs információja arról, meddig tart a NATO-erők telepítése a jelzett országokban, és ez aggodalomra ad okot. Moszkva figyelemmel kíséri ezeket a csapatmozgásokat és garanciát vár arra, hogy nem veszélyeztetik biztonságát. „Első alkalommal a második világháború befejezése óta német katonákat látunk felsorakozni az orosz határok mentén”, aggodalmaskodott az orosz diplomata.

Ugyanakkor Alkeszandr Bocan-Karcsenko orosz külügyi tisztségviselő arról beszélt, hogy Oroszország a NATO „előretolt helyőrségének" tekinti Romániát. Az amerikai rakétavédelmi pajzs egyes elemeinek Romániába telepítésével az ország egyértelmű fenyegetést jelent Oroszország számára, szögezte le. Hozzátette, a román hatóságok tobzódnak az oroszellenes kijelentésekben.

A Deveselura telepített amerikai rakétavédelmi pajzs nem először került moszkvai bírálatok kereszttüzébe, a kérdésben már nyilatkozott Vlagyimir Putyin és Szergej Lavrov külügyminiszter is. A NATO vezetése és a Bukarest számtalanszor biztosították már Moszkvát, hogy a rakétavédelmi pajzs nem jelent fenyegetést Oroszország biztonságára, hiszen szigorúan védelmi jellegű.

Szerző