A közösségi oldalakon, a Facebookon és a Twitteren valóságos háború kezdődött Nikolic és Vucic támogatói között. A hivatalban lévő államfő hívei Vucicot és a párt más vezetőit támadják, árulóknak nevezve őket. Az elnökválasztás Vucic eddigi politikai pályafutásának talán legnagyobb kihívása lesz, hiszen nemcsak személyéről mondanak ítéletet a választók, arról is, mennyire támogatják reformjait, amelyet részint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) finanszíroz. Két irányvonal áll majd szemben egymással: míg Vucic az Európai Unióhoz közelítené hazáját, Nikolic az orosz vonalat erősítené.
A Nikolic és Vucic közötti szakítás nem teljesen váratlan. Az elmúlt hónapok folyamán az SNS több tisztségviselője is bírálta Nikolicot. Az elnök többször is beleköpött a kormányfő levesébe túlontúl oroszbarát megnyilatkozásaival. Ugyanakkor az idősebb párttagok között ma is több híve van, hiszen ő alapította a pártot, s ő tette meg korábban a legnagyobb ellenzéki erővé. Vucic is az ő „találmánya”.
A belgrádi sajtó szerint Vucic az SNS tiszteletbeli elnöki székét ajánlotta Nikolicnak a visszalépésért, s azt, hogy fiát, Radomirt alelnöki poszttal „ajándékozzák” meg. Tomislav Nikolic azonban ennél jóval többet követelt, így azt, hogy tegyék meg az SNS elnökének, s ő legyen Szerbia következő kormányfője. Vucic azonban hallani sem akart erről. Közben mindkét fél nagyon diplomatikus kijelentéseket tett a másikról: Vucic azt üzente, kész folytatni együttműködését a jelenlegi elnökkel, Nikolic pedig reményét fejezte ki, hogy „hallják egymást” a kormányfővel.
Szakértők úgy vélik, Nikolic nem lenne ennyire eltökélt, ha nem kapna külföldi segítséget. A Kreml állhat mögötte, hiszen ő Moszkva leglelkesebb támogatója a belgrádi politikai vezetésben. Sokatmondó az is, hogy a Kremlhez közel álló portál, a Szputnyik közölte először: Nikolic igenis indulni kíván, Vucic kérése ellenére. Moszkva állítólag 20 millió euróval támogatná kampányát, más források szerint azonban az orosz vezetés visszalépett ettől.
Bár szinte minden szerbiai felmérés azt mutatja, hogy Vucicot már az első körben elnökké választhatják, azaz több mint 50 százalékot szerezhet az áprilisi első fordulóban, nem zárható ki, hogy második fordulóra is sor kerül. Ez pedig még jobban elmélyítené a „haladók” válságát. Vucic számára is óriási kihívás lenne, ha Nikoliccsal, egykori mentorával kellene farkasszemet néznie. A Nikolic-párti sajtó arra építheti a kampányt, hogy a szerb polgárok a „bizonytalan” Európai Unió és a „régi szövetséges” Oroszország között választhatnak. Brüsszel pedig valójában nem is akarja befogadni Belgrádot.
Múlt heti lapértesülések szerint ha Vucicot választanák meg államfőnek, Dusan Vujovic pénzügyminiszternek lenne a legnagyobb esélye arra, hogy a kormányfői bársonyszékbe ülhessen. A Danas című lap azt írta, Vujovic azért a legkomolyabb jelölt, mert „technokrata és elismert közgazdász”, megválasztásával „megakadályoznák a szemben álló frakciók összetűzését az SNS-en belül”. „Vujovic szakképzett, megbízható és igen jó hírneve is van” – kommentálták a Danas értesüléseit szerb politológusok. Igaz, az SNS koalíciós partnere, a Szerb Szocialista Párt első embere, Ivica Dacic külügyminiszter is megörökölheti Vucic posztját. Ő ugyanis fontos láncszeme a jelenlegi koalíciónak, s az is sokat nyom a latban, hogy a szocialisták szavazóit arra szólította fel, Vucicot támogassák az elnökválasztáson. Erről múlt szombaton hivatalosan is döntött az SPS vezetése.
Dacic ellen szól azonban, hogy Brüsszel valószínűleg nem lelkendezne kormányfővé választása esetén, mivel a szocialisták vezére közeli politikai kapcsolatot ápol Oroszországgal, ő azonban - szemben Nikoliccsal - kész arra, hogy nagyobb mértékben egyensúlyozzon Brüsszel és Moszkva között. Daciccsal ráadásul 2012 júliusa és 2014 áprilisa között, amikor kormányfőként szolgált, megtalálta a közös hangot a Nyugat. Dacic hétvégén azt közölte, a belpolitikai viszályok ellenére nincs napirenden az előrehozott parlamenti választások kérdése Szerbiában.
Ha Vucicot már az első fordulóban elnökké választanák, kifejezetten jól jöhet ki a jelenlegi belpolitikai válságból még akkor is, ha többen kilépnek az SNS-ből, s Nikolic új pártot hozna létre. A jelenlegi kormányfő ugyanis megszabadulhat az egykori keményvonalas nacionalistáktól, akikre Brüsszel is kétkedéssel tekint. A Danas szerint Nikolic új párt alapítása esetén legalább 12 képviselőre számíthatna a parlamentben, így a tömörülés új frakciót hozhatna létre. Jelenleg az SNS 102 képviselői hellyel rendelkezik a 250 tagú törvényhozásban.
