Szerb testvérháború a Twitteren

Publikálás dátuma
2017.02.21. 06:31
Aleksandar Vucic kormányfő gondterheltnek tűnik FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PETER DENCH
Elkerülhetetlenné válhat a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) kettészakadása azután, hogy Tomislav Nikolic még hivatalban lévő elnök bejelentette, indulni kíván a szerb elnökválasztáson. Az államfőt az sem tántorította el, hogy az SNS vezetése bejelentette, Aleksandar Vucic miniszterelnököt jelöli, akit a koalíciós partner Szerb Szocialista Párt (SPS) is támogatásáról biztosított. Bár a jelenlegi válság több ismeretlenes egyenlet, Vucic azonban akár jól is kijöhet a belpolitikai válságból.

A közösségi oldalakon, a Facebookon és a Twitteren valóságos háború kezdődött Nikolic és Vucic támogatói között. A hivatalban lévő államfő hívei Vucicot és a párt más vezetőit támadják, árulóknak nevezve őket. Az elnökválasztás Vucic eddigi politikai pályafutásának talán legnagyobb kihívása lesz, hiszen nemcsak személyéről mondanak ítéletet a választók, arról is, mennyire támogatják reformjait, amelyet részint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) finanszíroz. Két irányvonal áll majd szemben egymással: míg Vucic az Európai Unióhoz közelítené hazáját, Nikolic az orosz vonalat erősítené.

A Nikolic és Vucic közötti szakítás nem teljesen váratlan. Az elmúlt hónapok folyamán az SNS több tisztségviselője is bírálta Nikolicot. Az elnök többször is beleköpött a kormányfő levesébe túlontúl oroszbarát megnyilatkozásaival. Ugyanakkor az idősebb párttagok között ma is több híve van, hiszen ő alapította a pártot, s ő tette meg korábban a legnagyobb ellenzéki erővé. Vucic is az ő „találmánya”.

A belgrádi sajtó szerint Vucic az SNS tiszteletbeli elnöki székét ajánlotta Nikolicnak a visszalépésért, s azt, hogy fiát, Radomirt alelnöki poszttal „ajándékozzák” meg. Tomislav Nikolic azonban ennél jóval többet követelt, így azt, hogy tegyék meg az SNS elnökének, s ő legyen Szerbia következő kormányfője. Vucic azonban hallani sem akart erről. Közben mindkét fél nagyon diplomatikus kijelentéseket tett a másikról: Vucic azt üzente, kész folytatni együttműködését a jelenlegi elnökkel, Nikolic pedig reményét fejezte ki, hogy „hallják egymást” a kormányfővel.

Szakértők úgy vélik, Nikolic nem lenne ennyire eltökélt, ha nem kapna külföldi segítséget. A Kreml állhat mögötte, hiszen ő Moszkva leglelkesebb támogatója a belgrádi politikai vezetésben. Sokatmondó az is, hogy a Kremlhez közel álló portál, a Szputnyik közölte először: Nikolic igenis indulni kíván, Vucic kérése ellenére. Moszkva állítólag 20 millió euróval támogatná kampányát, más források szerint azonban az orosz vezetés visszalépett ettől.

Bár szinte minden szerbiai felmérés azt mutatja, hogy Vucicot már az első körben elnökké választhatják, azaz több mint 50 százalékot szerezhet az áprilisi első fordulóban, nem zárható ki, hogy második fordulóra is sor kerül. Ez pedig még jobban elmélyítené a „haladók” válságát. Vucic számára is óriási kihívás lenne, ha Nikoliccsal, egykori mentorával kellene farkasszemet néznie. A Nikolic-párti sajtó arra építheti a kampányt, hogy a szerb polgárok a „bizonytalan” Európai Unió és a „régi szövetséges” Oroszország között választhatnak. Brüsszel pedig valójában nem is akarja befogadni Belgrádot.

Múlt heti lapértesülések szerint ha Vucicot választanák meg államfőnek, Dusan Vujovic pénzügyminiszternek lenne a legnagyobb esélye arra, hogy a kormányfői bársonyszékbe ülhessen. A Danas című lap azt írta, Vujovic azért a legkomolyabb jelölt, mert „technokrata és elismert közgazdász”, megválasztásával „megakadályoznák a szemben álló frakciók összetűzését az SNS-en belül”. „Vujovic szakképzett, megbízható és igen jó hírneve is van” – kommentálták a Danas értesüléseit szerb politológusok. Igaz, az SNS koalíciós partnere, a Szerb Szocialista Párt első embere, Ivica Dacic külügyminiszter is megörökölheti Vucic posztját. Ő ugyanis fontos láncszeme a jelenlegi koalíciónak, s az is sokat nyom a latban, hogy a szocialisták szavazóit arra szólította fel, Vucicot támogassák az elnökválasztáson. Erről múlt szombaton hivatalosan is döntött az SPS vezetése.

Dacic ellen szól azonban, hogy Brüsszel valószínűleg nem lelkendezne kormányfővé választása esetén, mivel a szocialisták vezére közeli politikai kapcsolatot ápol Oroszországgal, ő azonban - szemben Nikoliccsal - kész arra, hogy nagyobb mértékben egyensúlyozzon Brüsszel és Moszkva között. Daciccsal ráadásul 2012 júliusa és 2014 áprilisa között, amikor kormányfőként szolgált, megtalálta a közös hangot a Nyugat. Dacic hétvégén azt közölte, a belpolitikai viszályok ellenére nincs napirenden az előrehozott parlamenti választások kérdése Szerbiában.

Ha Vucicot már az első fordulóban elnökké választanák, kifejezetten jól jöhet ki a jelenlegi belpolitikai válságból még akkor is, ha többen kilépnek az SNS-ből, s Nikolic új pártot hozna létre. A jelenlegi kormányfő ugyanis megszabadulhat az egykori keményvonalas nacionalistáktól, akikre Brüsszel is kétkedéssel tekint. A Danas szerint Nikolic új párt alapítása esetén legalább 12 képviselőre számíthatna a parlamentben, így a tömörülés új frakciót hozhatna létre. Jelenleg az SNS 102 képviselői hellyel rendelkezik a 250 tagú törvényhozásban.

Montenegróban is próbálkozott Moszkva
Hogy Oroszország nemcsak Belgrádban akar beavatkozni az ügyek menetébe, azt az a londoni állítás is igazolja, amely szerint Oroszország közvetlenül részt vett egy Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnök elleni merénylet megszervezésében, s a cél az volt, hogy megakadályozzák a volt jugoszláv tagköztársaság NATO-hoz való csatlakozását.
A tavaly októberi montenegrói választások napjára időzített merényletkísérletet orosz nacionalisták szervezték, s a brit külügyminisztérium képviselői szerint aligha elképzelhető, hogy a terveket ne támogatta volna a moszkvai vezetés.

Fennakadhat Brüsszel szűrőjén az új selyemút

Az Európai Bizottság vizsgálja, megfelel-e az uniós szabályoknak a tervezett Budapest-Belgrád vasútvonal építése. Egy esetleges elmarasztaló eredmény komoly konfliktushoz vezethet Brüsszel és Peking viszonyában, ugyanis a vasútvonal fő beruházója, finanszírozója Kína.

A tervezett, Budapest-Ferencváros-Kelebia közötti, 159,4 kilométeres magyar szakasz is része az ázsiai ország új selyemútjának, vagy újabb nevén az Egy öv, egy útvonal projektnek, amellyel részben szárazföldi utat akarnak építeni az Európába szállítandó kínai áruknak. A vizsgálat tényéről a Financial Times (FT) számolt be, amelyet uniós illetékesek úgy tájékoztattak, hogy Brüsszel több ponton is aggályosnak érzi a vasúti szakasz felújításáról szóló magyar-kínai megállapodást.

Szakértők már korábban megállapították, hogy a Pireusztól Budapestig tartó ezer kilométernyi vasút magyarországi szakaszának megépítése kiugrón sokba, 1,8 milliárd dollárba kerülne, ami több, mint amennyibe a 4-es metró került, emellett a beruházás beláthatatlanul hosszú idő alatt térülne meg. Az Európai Bizottság nemcsak az árat, hanem a szerb résszel együtt 2,89 milliárd dollárba kerülő beruházás pénzügyi megvalósíthatóságát is vizsgálja, emellett Brüsszelnek aggályai lehetnek azzal kapcsolatban is, hogy a beruházás során megsérthették az uniós szabályokat azzal, hogy nem írtak ki közbeszerzést. E tekintetben Magyarországra, mint az Unió tagjára szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint Szerbiára, amelyik még csak tagjelölt.

Sem a selyemút európai része, sem a magyar szakasz nem szerepel az európai vasúti törzshálózatban, emiatt a magyar kormány szerint uniós források nem vehetők igénybe a felújításhoz. A projekt mintegy 85 százalékát így kínai államközi hitelből biztosítanák. Az építés/tervezés tavalyi bejelentésekor a tervezett költségeket még 472 milliárd forintban határozták meg az egyezményben, ám az olimpiára hivatkozva ezt az ősszel felemelték 550 milliárd forintra.

A vasútvonal magyar szakaszának építéséről egyelőre nincs nyilvános szerződés, azonban az FT munkatársa betekinthetett a tavaly aláírt magyar-kínai egyezménybe, melyben már szerepel az, hogy a két ország kormánya által kijelölt cégek együttműködnek a beruházás megvalósításában. A dokumentum két állami tulajdonban lévő kínai vállalatot név szerint is említ: a China Railway International Corporation lenne a beruházás kivitelezője, a finanszírozást pedig az Export-Import Bank of China biztosítaná.

Korábban egyébként a magyar kormány sem tagadta azt, hogy a Bizottságnak lehetnek aggályai a beruházással kapcsolatban, azonban a Financial Timesnak úgy reagáltak, hogy a kínai féllel kötött együttműködésben van egy külön melléklet arra vonatkozólag, hogyan igyekeznek a felek megfelelni az uniós közbeszerzési szabályoknak - írta a Portfolió.

Szerző

Fennakadhat Brüsszel szűrőjén az új selyemút

Az Európai Bizottság vizsgálja, megfelel-e az uniós szabályoknak a tervezett Budapest-Belgrád vasútvonal építése. Egy esetleges elmarasztaló eredmény komoly konfliktushoz vezethet Brüsszel és Peking viszonyában, ugyanis a vasútvonal fő beruházója, finanszírozója Kína.

A tervezett, Budapest-Ferencváros-Kelebia közötti, 159,4 kilométeres magyar szakasz is része az ázsiai ország új selyemútjának, vagy újabb nevén az Egy öv, egy útvonal projektnek, amellyel részben szárazföldi utat akarnak építeni az Európába szállítandó kínai áruknak. A vizsgálat tényéről a Financial Times (FT) számolt be, amelyet uniós illetékesek úgy tájékoztattak, hogy Brüsszel több ponton is aggályosnak érzi a vasúti szakasz felújításáról szóló magyar-kínai megállapodást.

Szakértők már korábban megállapították, hogy a Pireusztól Budapestig tartó ezer kilométernyi vasút magyarországi szakaszának megépítése kiugrón sokba, 1,8 milliárd dollárba kerülne, ami több, mint amennyibe a 4-es metró került, emellett a beruházás beláthatatlanul hosszú idő alatt térülne meg. Az Európai Bizottság nemcsak az árat, hanem a szerb résszel együtt 2,89 milliárd dollárba kerülő beruházás pénzügyi megvalósíthatóságát is vizsgálja, emellett Brüsszelnek aggályai lehetnek azzal kapcsolatban is, hogy a beruházás során megsérthették az uniós szabályokat azzal, hogy nem írtak ki közbeszerzést. E tekintetben Magyarországra, mint az Unió tagjára szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint Szerbiára, amelyik még csak tagjelölt.

Sem a selyemút európai része, sem a magyar szakasz nem szerepel az európai vasúti törzshálózatban, emiatt a magyar kormány szerint uniós források nem vehetők igénybe a felújításhoz. A projekt mintegy 85 százalékát így kínai államközi hitelből biztosítanák. Az építés/tervezés tavalyi bejelentésekor a tervezett költségeket még 472 milliárd forintban határozták meg az egyezményben, ám az olimpiára hivatkozva ezt az ősszel felemelték 550 milliárd forintra.

A vasútvonal magyar szakaszának építéséről egyelőre nincs nyilvános szerződés, azonban az FT munkatársa betekinthetett a tavaly aláírt magyar-kínai egyezménybe, melyben már szerepel az, hogy a két ország kormánya által kijelölt cégek együttműködnek a beruházás megvalósításában. A dokumentum két állami tulajdonban lévő kínai vállalatot név szerint is említ: a China Railway International Corporation lenne a beruházás kivitelezője, a finanszírozást pedig az Export-Import Bank of China biztosítaná.

Korábban egyébként a magyar kormány sem tagadta azt, hogy a Bizottságnak lehetnek aggályai a beruházással kapcsolatban, azonban a Financial Timesnak úgy reagáltak, hogy a kínai féllel kötött együttműködésben van egy külön melléklet arra vonatkozólag, hogyan igyekeznek a felek megfelelni az uniós közbeszerzési szabályoknak - írta a Portfolió.

Szerző