A korrupciós kockázatokra figyelmeztet az Európai Bizottság

A magyar gazdaság teljesítménye a korábbi jelentéssel megegyezően szilárd, noha Magyarország korlátozott haladást mutat az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásainak végrehajtásában - közölte az Európai Bizottság a 2017-es európai szemeszter szerdán közzétett téli jelentésében.

Az Európai Bizottság éves növekedési jelentésében hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság stabilitását az egyre növekvő hazai kereslet eredményezte.

Magyarországon a hazai össztermék (GDP) mértéke felülmúlta a 2008-as gazdasági válság előtti csúcsértékét, 2016-ban 1,9 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás és a nettó exportbevételeknek köszönhetően.

Ennek ellenére a gazdasági növekedés továbbra is egy teljes százalékponttal alacsonyabb a válság előtti mutatókhoz képest. Tavaly az Európai Unió (EU) által támogatott beruházások átmeneti visszaesése miatt megtorpant a növekedés, ugyanakkor a fogyasztás, az unió támogatta beruházások újbóli megindulása és az expanzív fiskális politika nyomán várhatóan 3,7 százalékos növekedést hoz 2017-ben.

A bizottság megállapította, hogy az államadósság folyamatos csökkenése javította Magyarország pénzügyi stabilitását. A testület úgy látja, Magyarország fiskális politikája megfontolt, de a költségvetési irányvonal várhatóan lazulni fog. A költségvetési kiigazítás hiánya miatt a strukturális egyenleg romlása veszélyt jelent a középtávú adósság csökkentésére.

A bizottság szerint a magyar bankrendszer erősödött az elmúlt két évben a javuló gazdasági környezet és a bankokra kivetett adó mérséklésének következtében. A magyar bankok finanszírozási struktúrája és tőkehelyzete megfelelő, valamint javultak a magánszektor hitelezési kilátásai, de a hitelállomány növekedése mérsékelt maradt.

A jelentés szerint a munkanélküliség tovább javult, a válság előtti szint alá csökkent, ugyanakkor még mindig magas az uniós átlaghoz képest. A munkaerő-kínálat a nyugdíjkorhatár emelésével növekedett, azonban több ágazatban továbbra is hiány van úgy a képesítéssel, mint a képesítés nélküli munkaerőből.

A szegénység mértéke is csökkent a legutóbbi jelentéshez képest, de továbbra is jelentős a gyerekek, különösképpen a romák körében, ugyanakkor a szociális támogatás és a munkanélküli ellátások lefedettsége továbbra is korlátozott.

A romák gyenge egészségügyi állapota és az orvosi ellátáshoz való egyenlőtlen hozzáférés negatívan befolyásolja a munkaerőpiacon való részvételüket - húzta alá az Európai Bizottság.

A jelentés szerint az országspecifikus ajánlások végrehajtásában Magyarország előrelépett ugyan az alacsony jövedelműek adóértékének csökkenése terén és a közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra való átlépés megkönnyítésében, ugyanakkor elmaradást mutat az ágazati különadók csökkentése, a közbeszerzés rendszere, az átláthatóság, a szociális és munkaügyi ellátások, az oktatáspolitika területén, valamint olyan hátrányos helyzetű csoportok, mint a romák integráló oktatásban való részesítésének kérdésében.

Végezetül a bizottság aláhúzta: az intézményi teljesítmény hiányosságai nehezítik az üzleti környezetet és csökkentik a gazdaság növekedési potenciálját. Az üzleti élet fellendülésének legfőbb akadálya a testület szerint az instabil szabályozási környezet, az érintettek bevonásának és a politikai döntéshozatal hiányosságai.

A költségvetési folyamat átláthatósága és kiszámíthatósága továbbra is korlátozott, a közbeszerzéseket még mindig a korlátozott verseny és az átláthatóság hiánya jellemzi - áll a jelentésben. A korrupciós kockázatok továbbra is magasak, visszaszorítása érdekében hozott intézkedések kérdésében lényeges hiányosságok mutatkoznak - vélekedett az Európai Bizottság.

Szerző

Tovább kísért a Grexit

Publikálás dátuma
2017.02.22. 06:32
Ciprasz nem tervez költséglefaragásokat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MICHELE TANTUSSI
Már ezen a héten visszatérhetnek Görögországba a hitelezők szakértői, hogy az athéni reformfolyamatot vizsgálják. Mindez előrelépést sejtet ugyan a görög kormány és az euróövezet országai között, ám még mindig igen korai lenne kijelenteni, hogy Athén megmenekült volna.

A görög kormány belement a hitelezőknek abba a követelésébe, hogy automatikusan vezessenek be megszorításokat, ha az ország nem teljesíti a kitűzött költségvetési célokat. Ez azt jelentheti, hogy hamarosan újabb hitelrészlethez juthat az állam.

Az utóbbi időben ismét felmerült a lehetősége annak, hogy Görögország csődbe megy, hiszen Athén nem teljesítette a hitelezők legújabb követeléseit, márpedig ha nyárig nem kapja meg az újabb hitelrészletet a harmadik, 86 milliárd eurós mentőcsomagból, akkor fizetésképtelenné válik. Ehhez képest az euróövezet pénzügyminisztereinek hétfői tanácskozása nem volt borongós hangulatú, a tárcavezetők úgy tettek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Még a Görögországgal szemben rendre kritikus hangot megütő német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble, valamint az euróövezeti csoportot vezető Jeroen Dijselbloem is elismeréssel illette a görög reformfolyamatot, s „haladásról” tett említést. Schäuble még azt megemlítette, bár számos vita alakult ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepvállalásáról, szerinte az IMF továbbra is a hitelezők között marad.

A valutaalap csak addig játszik szerepet egy mentőcsomagban, amíg úgy látja, hogy az adósság rendezhető. Az IMF azonban úgy véli, hogy a jelenlegi feltételek mellett a görög hitelállomány finanszírozhatatlan, ezért adósságelengedést követel. Berlin azonban azért nem hajlandó erre, mert a szeptemberi német választás közeledtével igen népszerűtlen lenne egy ilyen húzás. Németországban amúgy sem túl népszerű a görög mentőcsomag. Ha az IMF csökkentené a görög adósságot, Alekszisz Ciprasz kormánya mégis miért akar megszabadulni tőle? Azért, mert az IMF sokkal szigorúbb reformokat követel Athéntól, mint az európai hitelezők. A valutaalap szerint a GDP további két százalékát érintő leépítésekre, költségcsökkentésekre lenne szükség a közszférában, ami 4-4,5 milliárd eurónak felelne meg. Ciprasz kormánya azonban ennyire semmiképpen sem lenne hajlandó.

A Konrad Adenauer Alapítvány elemzése szerint az adósságcsökkentés azért nem lenne jó ötlet, mert hiába tekintenének el a hitelezők több milliárd euró visszafizetésétől, a görög állami apparátus katasztrofális állapotai miatt az adósság ismét gyors növekedésnek indulna. Mindenesetre akár marad az IMF, akár nem, a következő hónapok legfontosabb feladata Görögország számára a nyugdíjrendszer átalakítása lesz, amely továbbra is fenntarthatatlan. Az IMF úgy véli, Görögországnak a gazdasági teljesítmény tíz százalékát kellene megmozgatnia ahhoz, hogy betömködje a nyugdíjrendszerében keletkezett hatalmas lyukakat. Európai átlagban ez csak 2,5 százalék.

Az is nagy kérdés, mennyire viseli szívén Görögország sorsát Donald Trump. E tekintetben az európai hitelezőknek komoly kételyei vannak. Míg Barack Obama többször is hitet tett Athén megmentése mellett, meglepetéssel érne fel, ha a jelenlegi amerikai elnök mentőövet akarna dobni Görögország számára. Ez szintén csökkenti az IMF további szerepvállalásának esélyeit.

Mivel Athén az euróövezeti találkozón ígéretet tett arra, teljesíti az általa követelt reformokat, előre borítékolható, hogy forró nyár elé néz Görögország, hiszen a várható újabb megszorítások miatt ismét tüntetés- és sztrájkhullámra kell számítani. Most azonban mégis minden európai szereplő igyekszik jó arcot vágni, hiszen a holland parlamenti, illetve a francia elnökválasztás közeledtével nem lenne jó beismerni: Athén még sok gondot okozhat az EU számára.

Szerző

Tovább kísért a Grexit

Publikálás dátuma
2017.02.22. 06:32
Ciprasz nem tervez költséglefaragásokat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MICHELE TANTUSSI
Már ezen a héten visszatérhetnek Görögországba a hitelezők szakértői, hogy az athéni reformfolyamatot vizsgálják. Mindez előrelépést sejtet ugyan a görög kormány és az euróövezet országai között, ám még mindig igen korai lenne kijelenteni, hogy Athén megmenekült volna.

A görög kormány belement a hitelezőknek abba a követelésébe, hogy automatikusan vezessenek be megszorításokat, ha az ország nem teljesíti a kitűzött költségvetési célokat. Ez azt jelentheti, hogy hamarosan újabb hitelrészlethez juthat az állam.

Az utóbbi időben ismét felmerült a lehetősége annak, hogy Görögország csődbe megy, hiszen Athén nem teljesítette a hitelezők legújabb követeléseit, márpedig ha nyárig nem kapja meg az újabb hitelrészletet a harmadik, 86 milliárd eurós mentőcsomagból, akkor fizetésképtelenné válik. Ehhez képest az euróövezet pénzügyminisztereinek hétfői tanácskozása nem volt borongós hangulatú, a tárcavezetők úgy tettek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Még a Görögországgal szemben rendre kritikus hangot megütő német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble, valamint az euróövezeti csoportot vezető Jeroen Dijselbloem is elismeréssel illette a görög reformfolyamatot, s „haladásról” tett említést. Schäuble még azt megemlítette, bár számos vita alakult ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepvállalásáról, szerinte az IMF továbbra is a hitelezők között marad.

A valutaalap csak addig játszik szerepet egy mentőcsomagban, amíg úgy látja, hogy az adósság rendezhető. Az IMF azonban úgy véli, hogy a jelenlegi feltételek mellett a görög hitelállomány finanszírozhatatlan, ezért adósságelengedést követel. Berlin azonban azért nem hajlandó erre, mert a szeptemberi német választás közeledtével igen népszerűtlen lenne egy ilyen húzás. Németországban amúgy sem túl népszerű a görög mentőcsomag. Ha az IMF csökkentené a görög adósságot, Alekszisz Ciprasz kormánya mégis miért akar megszabadulni tőle? Azért, mert az IMF sokkal szigorúbb reformokat követel Athéntól, mint az európai hitelezők. A valutaalap szerint a GDP további két százalékát érintő leépítésekre, költségcsökkentésekre lenne szükség a közszférában, ami 4-4,5 milliárd eurónak felelne meg. Ciprasz kormánya azonban ennyire semmiképpen sem lenne hajlandó.

A Konrad Adenauer Alapítvány elemzése szerint az adósságcsökkentés azért nem lenne jó ötlet, mert hiába tekintenének el a hitelezők több milliárd euró visszafizetésétől, a görög állami apparátus katasztrofális állapotai miatt az adósság ismét gyors növekedésnek indulna. Mindenesetre akár marad az IMF, akár nem, a következő hónapok legfontosabb feladata Görögország számára a nyugdíjrendszer átalakítása lesz, amely továbbra is fenntarthatatlan. Az IMF úgy véli, Görögországnak a gazdasági teljesítmény tíz százalékát kellene megmozgatnia ahhoz, hogy betömködje a nyugdíjrendszerében keletkezett hatalmas lyukakat. Európai átlagban ez csak 2,5 százalék.

Az is nagy kérdés, mennyire viseli szívén Görögország sorsát Donald Trump. E tekintetben az európai hitelezőknek komoly kételyei vannak. Míg Barack Obama többször is hitet tett Athén megmentése mellett, meglepetéssel érne fel, ha a jelenlegi amerikai elnök mentőövet akarna dobni Görögország számára. Ez szintén csökkenti az IMF további szerepvállalásának esélyeit.

Mivel Athén az euróövezeti találkozón ígéretet tett arra, teljesíti az általa követelt reformokat, előre borítékolható, hogy forró nyár elé néz Görögország, hiszen a várható újabb megszorítások miatt ismét tüntetés- és sztrájkhullámra kell számítani. Most azonban mégis minden európai szereplő igyekszik jó arcot vágni, hiszen a holland parlamenti, illetve a francia elnökválasztás közeledtével nem lenne jó beismerni: Athén még sok gondot okozhat az EU számára.

Szerző