Előfizetés

Standing Rock - Lenyomta az állam az indiánokat

Publikálás dátuma
2017.02.23. 09:22
Fotó: Stephen Yang és Scott Olson/Getty Images
Véget ér a hónapok óta tartó elszánt és elekseredett tiltakozás a Dakota olajvezetéknél az Egyesült Államokban - tudósít az Euronews.

Egy amerikai szövetségi bíró korábban elutasította a helyi őslakos indiánok keresetét, hogy a területen maradhassanak, és csütörtökig adott időt az építkezésnek szánt föld elhagyására. A végső határidőre alig tucatnyi tüntető maradt a helyszínen. Az őslakosok és a környezetvédők szerint a 3,8 milliárd dolláros beruházás veszélyeztetné a Standing Rock rezervátumban élők ivóvizét, és egyéb károkat is okozna a természetben. Az olajvezeték építését Barack Obama függesztette fel, és Donald Trump engedélyezte ismét.

A terület védelmezői az indián temetkezési helyek meggyalázása ellen is küzdöttek, de - ahogy ez lenni szokott - az állam és  az üzleti érdekek lenyomták a bármily elszánt és bármennyi, többnyire érzelmi alapú támogatást élvező, jogaikért fellépő kisebbséget. A Kettős Mérce blog így írt tavaly novemberben az indiánok küzdelméről: Standing Rock egy az Egyesült Államok több mint háromszáz rezervátuma közül, és nagyjából nyolcezer lakota sziú és dakota őslakosnak ad otthont. Ezek az emberek egy véres népirtás emlékét őrző, rendszerszintű kirekesztéstől és szegénységtől sújtott közösség tagjai; ez a közösség ostrom alatt áll. Április óta folynak ( már csak folytak - a szerk.) a tüntetések a Dakota Access kőolajvezetékének megépítése ellen, amely egyrészt rendkívül magas környezeti és egészségügyi kockázatot rejt magában, másrészt az építési tervek megsértik számos szakrális régió, temetkezési terület integritását is.

Standing Rock 1868-ban a Nagy Sziú Rezervátum részeként jött létre, amit az amerikai kormány a véres harcokban megfáradt, elszegényedett indián törzsek számára ajánlott fel, melyek már nem voltak képesek folytatni hagyományos életmódjukat, és túlélésüket csak legyőzőik kegyétől remélhették. A rezervátum ekkor még magában foglalta a Black Hills megszentelt területeit, ahol azonban 1874-ben aranyat találtak. A hatóságok azonnal lépéseket tettek a terület kisajátítására; a helyi őslakosok fegyverrel álltak ellen, de vereséget szenvedtek, a rezervátum területét átrajzolták. Majd újra így tettek 1889-ben, hogy helyet biztosítsanak fehér telepesek számára – ekkor szűnt meg a Nagy Rezervátum és jött létre öt utódintézménye, köztük Standing Rock.

Ez persze csak néhány példa az amerikai őslakosokat ért jogi és emberjogi atrocitások hosszú sorából, de talán már ez is érzékletessé teszi, miért látják sokan a Dakota Access kőolajvezetékben annak a régi hagyománynak a folytatását, mely a gazdasági expanziót mindig előbbre valónak tartotta az amerikai őslakosok életénél. Az olajvezeték megépítése ugyanis életveszéllyel is járna, mivel a Dakota Access a tervek szerint átszelné a Missouri folyót, amely a rezervátum vízellátását biztosítja. A vezeték sérülése esetén beláthatatlan környezeti és egészségügyi katasztrófa következne be. A vezeték eredeti terveit ezért is utasították el, azok ugyanis Észak-Dakota állam fővárosának, Bismarcknak a vízellátását fenyegették volna (a különbség persze az, hogy Bismarckot 92%-ban fehérek lakják, nem indiánok).

 

 

Tovább élhetünk 2030-ban

A fejlett országok némelyikében 2030-ban már a 90 éves kor elérése is mindennaposnak számít. Erre a következtetésre jutottak brit szakértők egy, a The Lancet című folyóiratban megjelent tanulmányukban. Nem mindenki ért egyet megállapításaikkal.

A The Lancet című brit folyóirat által közölt felmérés szerint a fejlett országokban 2030-ra 90 évre növekedhet az életkor. A brit Imperial College kutatóintézet megállapítása szerint a nők 90, a férfiak pedig 85 évig élhetnek majd. A kutatócsoport egy bonyolult matematikai modell révén jutott erre a következtetésre. A számításokat elsősorban a 35 fejlett állam 1985-2013 között született statisztikai adataira alapozták. Az eredmény szerint a férfiak élettartamának emelkedésére 85, a nőkére 65 százalék az esély.

A tanulmány utal arra, hogy a a regionális különbségekre is oda kell figyelni. Dél-Koreában például 57 százalék az esélye annak, hogy 2030-ra a nők várható élettartama a 90 évet is meghaladja, s 90 százalék a valószínűsége, hogy ez legalább 86,7 év lesz. Ezt még az ezredfordulón is elképzelhetetlennek tartotta sok szakértő. A brit kutatók szerint a hosszú élet világbajnokai bizonyosan a dél-koreaiak lesznek, hiszen 2010-2030 között a nők élettartama 6,6 évvel növekedhet. A férfiaknál ez a hét évet is elérheti.

A várhatóan 90,82 évet megélő dél-koreai nőket a franciák követik majd 88,55 évvel, a japán nők pedig 88,41 évig élnek majd. Jelentős előrelépés történhet Ausztráliában (84 év) és Svájcban (83,95 év). Az Egyesült Államok igen rosszul áll az összehasonlításban, a 25-ről a 27. helyre esik vissza. Az amerikai férfiak három helyet „rontanak”. Az országban komoly gondot jelent a túlsúlyosság, az egészségtelen életmód, bár e tekintetben jelentős előrelépések történtek az eltelt évtized folyamán. Ugyanakkor a várható élettartam nem emelkedett az utóbbi négy évben, aminek az is oka lehet, hogy a fiatalok indokolatlan esetekben is gyógyszereket fogyasztanak.

A tanulmány a magyar férfiakra is kitér, várható élettartamuk 7,5 évvel emelkedhet, igaz, igen mélyről indulunk.

Vitatja a brit jelentés megállapításait a francia Le Monde-ban Jay Olshansky, az illinois-i egyetem professzora. Szerinte annak legnagyobb hibája az, hogy egy sor tényezőt nem vettek figyelembe.

Az eltelt kétszáz évben a kétszeresére emelkedett a várható élettartam. A 1800-as években a fejlett ipari országokban ez még csak 40 év volt, sőt ez az 1900-as évek elejére is alig emelkedett. Akadtak ugyan, akik 80 évet éltek, de a halálozási arány magas volt már egész fiatal korban is. Az orvostudomány fejlődése következtében ma ezekben az országokban 80–85 év a várható élettartam. A 65 éves kor megérésére pedig háromszor akkora az esélyünk, mint száz évvel korábban. Az élelmiszerellátás és a tiszta ivóvíz biztosítása, illetve az oltásoknak köszönhetően számos betegség megszűnése miatt a fejlett országokban egyre tovább élnek az emberek.

Akadtak a várható élettartam emelkedésének tekintetében igen merész jóslatok is. 2015 októberében tudósok azt közölték, már megszületett az a gyermek, aki a 150 éves kort is megérheti. Alex Zhavoronkov, a brit Biogerontology Research Foundation igazgatója szerint az orvostudomány fejlődésének, és legfőképpen az antibiotikum széleskörű használatának köszönhetően hamarosan ez az életkor sem válik elérhetetlenné. Ehhez persze arra is szükség van, hogy egészséges életmódot folytassunk. Zhavoronkov önmagán teszteli az elméletét: minden nap 100 különböző típusú gyógyszert és táplálékkiegészítőt szed, rendszeres edz, illetve gyakran jár orvosi felülvizsgálatokra. Saját bevallása szerint elnyomta magában a házasság, a gyerekek és az anyagi javak iránti sóvárgást, így csak az öregedés-kutatásra összpontosít.

Az eddigi „csúcstartó” egyébként Jeanne Calment, aki bizonyíthatóan 122 éves korában halt meg, 1997-ben. Egészen pontosan 122 évesen és 164 naposan hunyt el, s összesen 44 724 napig élt. Egész életét a franciaországi Arles-ban töltötte, és túlélte a saját lányát, és unokáját is.

Kiiktatta ellenfelét Recep Tayyip Erdogan

Alig néhány héttel az április 16-i népszavazás előtt, amelyen Recep Tayyip Erdogan török államfő régi tervéről, az elnöki köztársaság bevezetéséről kell döntenie a lakosságnak, tegnap gyakorlatilag kiiktatták Törökországban az egyik legnagyobb ellenzéki pártot, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártját (HDP) azzal, hogy egyik társelnökét börtönbüntetésre ítélték, a másikat pedig megfosztották képviselői mandátumától.

A formáció 10 parlamenti képviselőjét és két társelnökét Selahattin Demirtast és Figen Yüksekdag-t még november 4-én helyezték előzetes letartóztatásba egy úgynevezett terrorizmusellenes nyomozás keretében. Az őrizetbe vettek között van a párt frakcióvezetője is. A vád szerint a két társelnök egyebek mellett egy fegyveres terrorszervezet tagjaként folytatott propagandatevékenységet. A török vezetés szerint a HDP a szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) politikai szárnya.

Demirtast, aki kezdettől jogellenesnek tartotta őrizetbe vételüket és az ellenük felhozott vádakat egyaránt, öt hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság, képviselői mandátumától Yüksekdag-t fosztotta meg. Így gyakorlatilag vezető nélkül maradt a második legnagyobb török ellenzéki erő, amely első alkalommal képviseli a 15 milliós kurd kisebbség és a török demokrácia és világi jogállam érdekeit egyaránt az ankarai törvényhozásban. A HDP parlamentbe jutásának köszönhetően veszítette el kétharmados többségét Erdogan pártja, az AKP.

A kurdbarát formáció az alkotmánymódosítás és az elnöki köztársaság bevezetésének egyik legkomolyabb ellenzője. Demirtasék szerint a tervezett alkotmánymódosítás egyeduralomhoz vezet, következtében súlyosan sérülnek a szabadságjogok. Ha a referendumon nyernek az igenek, akkor Erdogan újabb tizenkét évre bebiztosítja magának a hatalmat.