Előfizetés

Siker és kudarc két angliai voksoláson

R. Hahn Veronika (London) írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.02.25. 06:35
Jeremy Corbyn öröme nem lehet felhőtlen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A Konzervatív Párt copeland-i győzelme újabb csapás Jeremy Corbyn munkáspárti vezérre, míg a Stoke-on-Trent-i mandátum Labour általi megőrzése a UKIP megosztó politikájának elutasítását jelenti.

A legendás brit szívósság bizonyítéka, hogy az emberéletet is követelő, súlyos anyagi károkat okozó Doris vihar ellenére tisztes, 51,3 százalékos részvételi arány mellett rendezték meg az észak-angliai Copeland-ben rendezett parlamenti pótválasztást, míg a közép-angliai Stoke-on-Trent-ben a szavazók szerényebb, 38 százaléka élt állampolgári jogával. Mindkét választókörzetben munkáspárti mandátum sorsa dőlt el. Előbbiben a pártvezető régi ellenlábasa, Jamie Reed tiltakozással felérő lemondása, utóbbiban a párt élére is esélyes Tristram Huntnak a Viktória és Albert múzeum igazgatói posztjára való kinevezése tette szükségessé a voksot.

Igazán drámai eredményt a copeland-i választás hozott, ahol a helyi lakos Trudy Harrison, négy lánygyermek édesanyja több mint kétezer szavazattal győzte le munkáspárti ellenfelét, 6,7 százalékkal javítva a konzervatívok helyi eredményt a 2015-ös parlamenti választás óta. Harrison joggal használta győzelmi beszédében a “történelmi” jelzőt, hiszen 1982 óta ez volt az első alkalom, hogy pótválasztáson kormánypárti jelölt kerekedett felül ellenzéki riválisán. A Munkáspárt abban az időben - Michael Foot katasztrofális vezetése alatt - ha lehet, még megosztottabb volt, mint most. Különösen kínos, hogy a Labour jelöltje úgy vesztett Copeland-ben, hogy kampánya kizárólag a konzervatív költségvetési takarékossági intézkedések fenyegette egészségügyi ellátásra épült.

Jeremy Corbyn nem az egyedüli, aki fellélegezett Stoke Central megőrzése miatt. Itt a vezető pártok közös célja volt a UKIP élére nemrégiben megválasztott Paul Nuttall megállítása. Ahogy a Labour-vezető fogalmazott, “a siker a UKIP megosztó és tisztességtelen politikájának elutasítását jelenti”. Az új honatya, Gareth Snell “a remény politikájának diadalát” éltette a “félelem politikája felett”. A 2015-ös választáson több mint négymillió szavazatot kapott UKIP-nak továbbra sincs egyetlen westminsteri képviselője sem. Míg az Európai Unióból való kilépésről hozott döntés jelentős részben a korábbi frontember, Nigel Farage érdeme, a Brexittel szinte el is veszett a párt létjogosultsága. Kudarca ellenére Paul Nuttall kijelentette, hogy a UKIP “nem megy sehova, eljön még a párt ideje”.

A Népszava tudósítója által megkeresett Richard Hayton, a Leedsi Egyetem professzora az eredményeket röviden “rossz hírnek” minősítette a Munkáspárt és a UKIP, “ragyogónak” viszont a toryk szempontjából. “Theresa May Brexit-stratégiája a jobb oldalról elszívta a UKIP támogatását, a kilépést helyeslő szavazók újabb részét egyesítve a konzervatív zászló alatt. A UKIP ennek tudatában a munkáspárti szavazatok megszerzésére utazott. A stoke-i vereség súlyos csalódás számukra”. A politológus szerint a kormány folytatni fogja eddigi Brexit- és bevándorlási politikáját. A Labour vezetőjének pozíciója nem került veszélybe, mert nincs olyan jelölt, aki a helyébe tudna lépni. Hayton biztosra veszi, hogy Corbyn irányítása alatt a Munkáspárt újabb “parlamenti választási katasztrófa” felé halad.

Kell a támogatás a lakásépítőknek

Publikálás dátuma
2017.02.25. 06:21

Látványosan emelkedett 2016-ban az újlakások építése iránti igény, de ez csak egy nagyon alacsony bázishoz képest imponáló. Tavaly kevesebb családi ház és több társasház épült. A nagyvárosokon kívül viszont alig érezhető a lakásépítési konjunktúra.

Tavaly 9994 újlakás épült, ami majd’ egyharmaddal több, mint 2015-ben. A kiadott lakásépítési engedélyek és az újlakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma meghaladta a 31 ezret, ez több mint két és félszerese a 2015. évinek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, pénteki jelentésében.

A családi otthonteremtési kedvezményt (csok) a bevezetése óta eltelt másfél évben összesen 36 ezer család vette igénybe összesen 87 milliárd forint értékben. Vagyis egy család átlagosan mintegy 2,4 millió forint támogatásban részesült. A befogadott kérelmeken belül használt lakás vásárlására több mint 17 ezer család kérte a támogatást, bővítésre pedig 658. A megkötött szerződések 70 százaléka vonatkozott már meglévő, 30 százaléka pedig előre vállalt gyermekre.

Bár az épített lakások száma valamennyi településtípusban nőtt, az átlagosnál nagyobb mértékű volt az emelkedés a megyei jogú városokban (49 százalék) és Budapesten (44 százalék). A településfajták közötti különbségek azonban továbbra is igen jelentősek, így például a községekben, ide tartoznak az agglomerációs települések is, átlagosan csak 10 százalékkal bővült az újlakások száma – mondta a Népszavának Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója.

A KSH elemzéséből kiderült, hogy az új otthonok között 60-ról 51 százalékra csökkent a családi házak aránya, míg azoké, amelyeket többszintes, többlakásos épületekben vettek használatba, 33-ról 42 százalékra nőtt. A gazdaságkutató szerint az arányeltolódásban nem annyira a családi ház építések visszaesése játszott szerepet, hanem az, hogy a csok és az új lakásokra 2019-ig érvényes 5 százalékos áfa lendületet adott a társasházépítéseknek. A GKI várakozásai szerint, ha a trendek nem változnak, idén 14-16, jövőre 17-19, míg 2019-ben pedig akár 20-22 ezer új otthon is felépülhet. Igaz, még ezek a javuló számok is messze elmaradnak a válság előtti évek 35-40 ezer újlakás számától. Márpedig legalább ennyire lenne szükség a hazai lakóingatlan-állomány minőségi javulásához.

Tavaly tavasszal érezhetően nőni kezdett a kereslet, akkor amikor véglegesítették a csok feltételeit, majd ősszel egy újabb, ám a tavaszinál kisebb fellendülés következett, amikor a kormány kiterjesztette a kedvezményezettek körét - tette hozzá a kutató.

Jelenleg mintegy 20 ezer lakóingatlan kivitelezése folyik – említette lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. Ezek egy részét azonban várhatóan csak 2018-ban adják át.

Azt a szakember is megerősítette, hogy az új lakások építésének területi eloszlása rendkívül egyenetlen. A fővároson, megyei jogú városokon, illetve nagyvárosokon kívül tapasztalható csekély növekedés is csak a nagyon alacsony bázishoz képest mérhető. Sőt, vannak az országnak olyan térségei, ahol egyelőre nem is éledezik a lakáspiac.

Koji László szerint csak átmeneti állapot, hogy kevesebb családi ház épül, mint társasház, idén a szakma ennek ellenkezőjére számít. Ugyanis a jelzések szerint egyre több magánberuházó köt majd közvetlenül szerződést a kivitelezőkkel. Mondhatni 2016 az ingatlanfejlesztők és egyéb vállalkozók éve volt, hiszen az általuk építtetett lakások építése gyorsult föl és többnyire ezeket értékesítették. Azért is érdekes lesz ennek a tendenciának a megfordulása, mert a vállalkozók építtette és használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 négyzetméterrel, 101-ről 94 négyzetméterre csökkent. A lakosság és a kivitelező közötti közvetlen szerződések alapján épített és átadott családi házak átlagos alapterülete viszont 150-200 négyzetméter.

Az ÉVOSZ elnöke szerint nem lesz gond idén a lakásépítő-kapacitással. A piac átrendeződhet és egyre több cég foglalkozik majd lakásépítéssel. A magasabb bérek pedig a még meglévő építőipari szakmunkásokat is itthon tarthatja.

Drágulásra számítanak
Az érem másik oldala, hogy éppen a magasabb bérek és a növekvő kereslet egyelőre tovább húzza felfelé a lakásárakat. A GKI elemzésében idén 5-6 százalékos árnövekedésre számít, de sok építőipari szereplő akár 10-20 százalékos áremelkedést sem tart kizártnak. Ez pedig már fékezheti az új lakások iránti keresletet és megtörheti a használt lakások már így is lanyhuló drágulási hullámát. Nagy kérdés az is, hogy ha a kormány nem hosszabbítja meg 2019-ben az új lakások 5 százalékos áfaterhét, hogyan hat majd az árakra, a piacra, a keresletre, ha újból a 27 százalékos áfa körbe kerülnek a lakóingatlanok.

Kell a támogatás a lakásépítőknek

Publikálás dátuma
2017.02.25. 06:21

Látványosan emelkedett 2016-ban az újlakások építése iránti igény, de ez csak egy nagyon alacsony bázishoz képest imponáló. Tavaly kevesebb családi ház és több társasház épült. A nagyvárosokon kívül viszont alig érezhető a lakásépítési konjunktúra.

Tavaly 9994 újlakás épült, ami majd’ egyharmaddal több, mint 2015-ben. A kiadott lakásépítési engedélyek és az újlakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma meghaladta a 31 ezret, ez több mint két és félszerese a 2015. évinek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, pénteki jelentésében.

A családi otthonteremtési kedvezményt (csok) a bevezetése óta eltelt másfél évben összesen 36 ezer család vette igénybe összesen 87 milliárd forint értékben. Vagyis egy család átlagosan mintegy 2,4 millió forint támogatásban részesült. A befogadott kérelmeken belül használt lakás vásárlására több mint 17 ezer család kérte a támogatást, bővítésre pedig 658. A megkötött szerződések 70 százaléka vonatkozott már meglévő, 30 százaléka pedig előre vállalt gyermekre.

Bár az épített lakások száma valamennyi településtípusban nőtt, az átlagosnál nagyobb mértékű volt az emelkedés a megyei jogú városokban (49 százalék) és Budapesten (44 százalék). A településfajták közötti különbségek azonban továbbra is igen jelentősek, így például a községekben, ide tartoznak az agglomerációs települések is, átlagosan csak 10 százalékkal bővült az újlakások száma – mondta a Népszavának Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója.

A KSH elemzéséből kiderült, hogy az új otthonok között 60-ról 51 százalékra csökkent a családi házak aránya, míg azoké, amelyeket többszintes, többlakásos épületekben vettek használatba, 33-ról 42 százalékra nőtt. A gazdaságkutató szerint az arányeltolódásban nem annyira a családi ház építések visszaesése játszott szerepet, hanem az, hogy a csok és az új lakásokra 2019-ig érvényes 5 százalékos áfa lendületet adott a társasházépítéseknek. A GKI várakozásai szerint, ha a trendek nem változnak, idén 14-16, jövőre 17-19, míg 2019-ben pedig akár 20-22 ezer új otthon is felépülhet. Igaz, még ezek a javuló számok is messze elmaradnak a válság előtti évek 35-40 ezer újlakás számától. Márpedig legalább ennyire lenne szükség a hazai lakóingatlan-állomány minőségi javulásához.

Tavaly tavasszal érezhetően nőni kezdett a kereslet, akkor amikor véglegesítették a csok feltételeit, majd ősszel egy újabb, ám a tavaszinál kisebb fellendülés következett, amikor a kormány kiterjesztette a kedvezményezettek körét - tette hozzá a kutató.

Jelenleg mintegy 20 ezer lakóingatlan kivitelezése folyik – említette lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. Ezek egy részét azonban várhatóan csak 2018-ban adják át.

Azt a szakember is megerősítette, hogy az új lakások építésének területi eloszlása rendkívül egyenetlen. A fővároson, megyei jogú városokon, illetve nagyvárosokon kívül tapasztalható csekély növekedés is csak a nagyon alacsony bázishoz képest mérhető. Sőt, vannak az országnak olyan térségei, ahol egyelőre nem is éledezik a lakáspiac.

Koji László szerint csak átmeneti állapot, hogy kevesebb családi ház épül, mint társasház, idén a szakma ennek ellenkezőjére számít. Ugyanis a jelzések szerint egyre több magánberuházó köt majd közvetlenül szerződést a kivitelezőkkel. Mondhatni 2016 az ingatlanfejlesztők és egyéb vállalkozók éve volt, hiszen az általuk építtetett lakások építése gyorsult föl és többnyire ezeket értékesítették. Azért is érdekes lesz ennek a tendenciának a megfordulása, mert a vállalkozók építtette és használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 négyzetméterrel, 101-ről 94 négyzetméterre csökkent. A lakosság és a kivitelező közötti közvetlen szerződések alapján épített és átadott családi házak átlagos alapterülete viszont 150-200 négyzetméter.

Az ÉVOSZ elnöke szerint nem lesz gond idén a lakásépítő-kapacitással. A piac átrendeződhet és egyre több cég foglalkozik majd lakásépítéssel. A magasabb bérek pedig a még meglévő építőipari szakmunkásokat is itthon tarthatja.

Drágulásra számítanak
Az érem másik oldala, hogy éppen a magasabb bérek és a növekvő kereslet egyelőre tovább húzza felfelé a lakásárakat. A GKI elemzésében idén 5-6 százalékos árnövekedésre számít, de sok építőipari szereplő akár 10-20 százalékos áremelkedést sem tart kizártnak. Ez pedig már fékezheti az új lakások iránti keresletet és megtörheti a használt lakások már így is lanyhuló drágulási hullámát. Nagy kérdés az is, hogy ha a kormány nem hosszabbítja meg 2019-ben az új lakások 5 százalékos áfaterhét, hogyan hat majd az árakra, a piacra, a keresletre, ha újból a 27 százalékos áfa körbe kerülnek a lakóingatlanok.