G.M.;
Műsormagazin;kampány;népszavazás;Recep Tayyip Erdogan;elnöki köztársaság;Igazság és Fejlődés Pártja;
2017-02-27 06:34:00
Az alkotmánymódosítást Recep Tayyip Erdogan államfő már korábban szerette volna megvalósítani, de a 2015 júniusi parlamenti választáson pártja elveszítette abszolút többségét, s ezzel lehetőségét is az alkotmánymódosításra. Ugyanazon év novemberében azonban újabb, előrehozott választást rendeztek, amelyen az AKP ugyan szűk, de abszolút többséget szerzett. A júniusi kudarc mindenekelőtt annak volt köszönhető, hogy először jutott be a parlamentbe a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) és mintegy 13 százalékot szerzett. A HDP az egyik legkövetkezetesebb ellenzője az elnöki rendszer bevezetésének, amely jogilag is kiszélesítené Erdogannak a gyakorlatban amúgy is tág elnöki jogköreit. Az elnök és a kormánypárt, illetve híveik szerint az elnöki rendszert stabilitást jelentene az ország számára, az ellenzék szerint azonban elősegítené a diktatúra bebetonozását.
Ezért is a HDP Erdogan egyik elsődleges célpontjává vált a tavaly júniusi puccskísérlet nyomán bevezetett szükségállapotot arra is kihasználta a rezsim, hogy leszámoljon legkövetkezetesebb politikai ellenfelével. A HDP-t a Kurd Munkáspárt (PKK) politikai szárnyának tartja Ankara. Novemberben terrorizmus vádjával rajtaütésszerűen letartóztatták a kurd párt 13 parlamenti képviselőjét, köztük két társelnökét, Selahattin Demirtast és Figen Yüksekdagot, és frakcióvezetőjét. Múlt héten Demirtast öt hónap börtönbüntetésre ítélték, Yüksekdagot pedig megfosztották parlamenti mandátumától, lefejezve a kampánykezdetre az elnöki rendszer legerősebb politikai ellenfelét.
Ha a népszavazás a kezdeményezők által remélt eredményt hozza, jóváhagyja az alkotmánymódosítást, akkor a hatalom jogilag is átkerül Erdogan kezébe, aki valójában így is birtokolja tulajdonképpen mindenféle kontroll nélkül.
Recep Tayyip Erdogan 2003 óta áll Törökország élén. Kezdetben kormányfőként irányította az országot, a 2014-es elnökválasztáson lett államfővé. Ha a refendumon az igenek győznek, akár 2029-ig hivatalában maradhat. A tervezett módosítások szerint 2019-ben egyszerre rendeznek majd parlamenti és elnökválasztást. Az új elnök kétszer öt éves mandátumot kaphat, Erdogannak pedig az eddigi elnöki évei nem számítanak bele a mandátumba. Az elnöki köztársaság azt jelentené majd, hogy a parlament eddigi jogainak egy része átkerül az államfő kezébe.
A referendum kimenetelét szinte biztosnak veszik az elemzők. Erdogan és az AKP komoly támogatottságnak örvend, a puccskísérlet utáni tisztogatások pedig megfélemlítették az ellenzéket, így nem sokan vállalják azt, hogy nyilvánosan szembemennek a hatalom akaratával.