Ingyen sem olcsó a tudás

Publikálás dátuma
2017.02.28. 06:15

A kormány tervei alapján már 2018-tól ingyenes lesz a nyelvvizsga, és térítésmentesen mehetnek a diákok a Kresz-vizsgára tudta meg a Magyar Idők. Az „ingyenes nyelvvizsga" azonban csupán illúzió: a költségek tetemes részét az iskolán kívüli különórák, felkészítő tanfolyamok jelentik. Ugyanez mondható el a KRESZ-vizsgadíj esetében is.

Nem valószínű, hogy jelentősen növekedik majd a nyelvvizsgával rendelkező fiatalok aránya attól, hogy a kormány átvállalja az első középfokú nyelvvizsga költségeit - mondta lapunknak Légrádi Tamás. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint nem azért csökken évről évre a nyelvvizsgázók száma, mert a jelentkezők nem tudják kifizetni a 20-30 ezer forintos vizsgadíjat. „Természetesen jó dolog, hogy támogatja az állam, de a problémát ezzel nem oldják meg" - mondta.

A kormány napilapja, a Magyar Idők írta meg: az ingyenes nyelvvizsgára az új ifjúsági stratégiában tesz javaslatot a kabinet, az intézkedés pedig már jövőre életbe léphet. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter már február elején, a Magyar Ifjúság 2016 kutatás eredményeinek bemutatása után is beszélt a kormány terveiről. A kutatás szerint ugyanis a fiatal, 15-29 éves korosztálynak csupán töredéke (31 százaléka) rendelkezik legalább egy középfokú nyelvvizsgával. Arányuk 2010-től csökken: míg 2007-2010 között évente mintegy 100 ezer volt a megszerzett bizonyítványok száma, 2013-ra majdnem felére esett vissza.

Légrádi Tamás szerint a demográfiai okok mellett ebben nagy szerepet játszik az is, hogy az egyetemi felvételiknél jelenleg még egy felsőfokú nyelvvizsgánál is többet ér egy emelt szintű nyelvi érettségi. „Sokkal fontosabb kérdés, a nyelvtanítás belső tartalmát hogyan javítanák az állami iskolákban. Felkészült, motivált nyelvtanárok kellenek, akiknek nincs megkötve a kezük abban, mit és hogyan tanítsanak" - fogalmazott a szakértő. Az „ingyenes nyelvvizsga" ráadásul így is csak illúzió: a költségek tetemes részét a különórák, felkészítő tanfolyamok jelentik, amelyek nélkül az iskolai nyelvoktatás jelenlegi színvonala mellett csak kevesen jutnak el a középfokú nyelvvizsgáig.

A lap óriási sikerként tálalta azt is, miszerint az állam lemond a KRESZ-vizsga 4600 forintos díjáról. A lap emlékeztetett, az elméleti tanfolyam 20-30 ezer forintba kerül. Arról viszont nagyvonalúan hallgattak, hogy a B-kategóriás jogosítvány megszerzése más kiadásokkal is jár, a KRESZ-vizsga díja csak elenyésző része a vezetői engedély összköltségének. A vizsga díjának rögtön bő kétszerese a gyakorlati vizsga 11 ezer forintos tarifája. Ahhoz persze, hogy egyáltalán meg lehessen próbálkozni a gyakorlati vizsgával, legalább 29 órát, 580 kilométert kell vezetni. Óránként minimum 3000-4000 forintos tarifával számolva, ez összességében 87-116 ezer forint. Mindezen túl mintegy 16-17 ezer forinttal növeli a kiadást az elsősegély tanfolyam ára és a vizsgadíj.

Mindez azt jelenti, hogy 130-140 ezer forintos költségből kell kiindulnia annak, aki B-kategóriás jogosítványt szeretne. Mindez ráadásul az esetek többségében tényleg csak kiindulási pont, hiszen sok múlik a tanuló tehetségén, azon, szükség van-e plusz gyakorlásra. Nem mellékes az sem, becsületes-e az oktató. A szakmában ugyanis - az iskolák közötti éles konkurenciaharc miatt - sokan trükköznek, s az alacsony árakon elcsábított tanulók végül a különféle rejtett költség miatt 180-200 ezer forintos kiadásnál tartanak, mire kézbe vehetik a jogosítványt.

Szerző

Borsod is kap egy szuperkórházat

Új kórházat alapít a kormányzat a két nagy miskolci intézmény helyén. A tervek szerint előbb „papíron” megszűnik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Egyetemi Oktató Kórház, valamint a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház (MISEK), és a kettőből egy új intézményt alapítanak. Az új kórház április elsejétől működik majd. A megszüntetett ellátóhelyek munkatársaival újra szerződnek, feladataikat újraosztják. Információink szerint e folyamat részeként megszűnik Csiba Gábor, a megyei kórház főigazgatójának megbízatása is. A Népszava úgy tudja a most alapítandó intézmény élére Tiba Sándort, a MISEK jelenlegi főigazgatóját nevezik ki.

A vezetőváltás nem lett volna váratlan, mert szeptemberben amúgy is lejár az összes főigazgatói és gazdasági igazgatói kinevezés, illetve több mint 30 vezetőnek már le is járt a mandátuma. Az utóbbiak már egy ideje megbízással dolgoznak, úgy tudni: a tárcánál azzal számoltak, hogy ősszel pályázattal frissíthetik a kórházi menedzsmenteket. Csakhogy - úgy tudjuk - a Fidesz frakció olimpiarendezési kudarca mellett nem akart új politikai frontot nyitni. Ezért az a döntés született, hogy a most státuszban lévők mandátumát meghosszabbítják a választásokig. Ez azonban nem zárja ki, hogy államtitkárság akár ilyen körmönfont módon is cseréljen menedzsmentet ahol akar. A részletekről kedden Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a helyszínen személyesen tájékoztatja a kórházak dolgozóit és a sajtót is.

Szerző

Rádió Q - Vége a dalnak

Publikálás dátuma
2017.02.28. 06:09
Fiala János állítja, személyes konfliktusa vezetett munkahelye bezárásához, ám a tulajdonos szerint másért hallgat el a rádió FO
Ma éjfélkor elhallgat a Rádió Q, többé nem sugároz ugyanis műsort ezen a frekvencián az állomás tulajdonosa. Van lehetőség arra, hogy a médiahatóság elvegye, és újrapályáztassa a március elsején megszűnő rádió frekvenciáját, a szolgáltató ugyanis szerződést szeghet, ha nem sugároz műsort az elnyert sávon. Fiala János szerint a tulajdonos felelőtlensége miatt húzták le a rolót, miután Vadas Tamás összevitázott a műsorvezetővel. Vadas azonban okként egy, az NMHH-val fennálló nézeteltérést említett, amely kapcsán perre is meg. Úgy látja, a megszűnés most volt hatásos lépés részéről.

Jelenleg semmilyen tervem nincs, az a fajta özvegy vagyok, akinek ha új partnert ajánlanak azt mondja: most nem aktuális - mondta lapunknak Fiala János, amikor arról érdeklődtünk, merre folytatja azt követően, hogy ma éjfélkor elhallgat a Rádió Q, amelyen eddig reggeli műsora szólt. A műsorvezető a megszűnés okaként a tulajdonos hiúságát, felelőtlenségét jelölte meg: "február elején egy műsorban vitatkoztunk Vadas Tamással, főként anyagi kérdésekről", ekkor azonban vitapartnere még nem jelentette ki, hogy vége a rádiónak, ez csak két nappal később derült ki. Hozzátette, érdekes, hogy a történtek után szűntek meg, "ha velem volt problémája, akkor engem szüntetett volna meg. Furcsa ugyanakkor, hogy pont azt követően húzta le a rolót a rádió, hogy megemlítettem, lehet később magam is pályáznék a frekvenciára egy másik társasággal".

Fiala szerint a történtekre nincs értékelhető magyarázat, óriási felelőtlenség a frekvenciaengedély lejárta előtt másfél évvel bezárni a Rádió Q-t - amely fenntartásához egyébként maga is hozzájárult. Hozzátette, a maga módján tiszta víz került a pohárba, az üresség is tisztább, mint ami ezelőtt volt. A rádiós szerint nemcsak a tulajdonos volt "unortodox", hanem az adó működése is: úgy látja, "totális káosz volt", nemigen teljesítették a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felé vállalt kötelezettségeket, ám a hatóság sosem zsarolta őket, "korrekten bírságoltak azért, ami szabálytalan volt". "Persze hálával tartozom Tamásnak azért, hogy megkaptam ezt a szabadságot, még ha kompromisszumokat is kellett vállalnom. Nem a legjobb körülmények között, de annak éltem, amit szerettem" - fogalmazott Fiala.

Vadas Tamás lapunknak arról beszélt, a rádió bezárásának egyik fő oka az NMHH-val kialakult vitája: ugyanis szerinte nem érnek el annyi hallgatót, amennyi a korábbi szerződésükben volt foglalva. Ezt 2012-ben megújították, s az NMHH módosította is a kontraktust, így már nem garantálták az elérést - állította, ahogy azt is, ezt csak utólag vették észre. Idő közben az adót átköltöztették a Citadelláról a Sashegyre, Vadas saját telkére, ahonnan jóval kisebb teljesítményű sugárzást engedélyeztek. A tulajdonos is kifejtette: azt akarja elérni a bíróságon, hogy az NMHH annyival hosszabbítsa meg a szerződésüket, amennyi ideig kevesebb embert értek el. A hatóság szerinte többször is ígéretet tett a helyzet rendezésére az utóbbi években, ám ez nem történt meg. A rádiót azért most állította le, mert "még több súlya van a lépésnek, mintha várnék egy évet".

A Rádió Q megszűnése kapcsán korábban az NMHH az Index megkeresésére közölte, hogy a rádió ellen legutóbb amiatt indítottak eljárást, mert nem teljesítette a 2016. szeptember 5. és 2016. december 31. közötti időszakra vonatkozó kötelező adatszolgáltatást. Vadas ugyanakkor leszögezte: ezt azóta megtették, az eljárásnak nincs köze a mostani lépéséhez. "Ha politikailag elfogulatlan bírót kapunk, akkor akár nyerhető is lehet a per, de attól sem riadok vissza, hogy elmenjünk Brüsszelig" - mondta Vadas, aki azt is hozzátette, minden korábban kiszabott büntetést kifizettek a médiahatóságnak, elmaradásuk nincs. Amennyiben sikerül megoldani a problémát, újra leülne a tárgyalóasztalhoz Fialával, cáfolta ugyanis, hogy kettejük konfliktusa vezetett a megszűnéshez, ám a békülés a műsorvezetőt jelenleg nem foglalkoztatja.

A munkatársak sorsáról való érdeklődésünkre Bognár Éva, a Rádio Q főszerkesztője annyit mondott, a műsorkészítők 99 százaléka az utolsó években közösségi munkaként, hobbiként tevékenykedett a csatornánál. A főszerkesztő és a stáb is sajnálja azt a másfél évet, amit még kihúzhattak volna így, "de ez most elveszni látszik. Ha mégis folytathatnánk, boldogan tennénk" - fogalmazott.

"Kormánypárti médiaguruk tehetik rá a kezüket"
Lapunk is kereste a médiahatóságot, hogy megtudjuk, mi fog történni a Rádió Q budapesti frekvenciájával. Válasz lapzártánkig nem érkezett. Azonban létezik olyan forgatókönyv Polyák Gábor szerint, amely alapján az NMHH (a jogi helyzet rendeződése után) elveheti, és újrapályáztathatja a rádió frekvenciáját, hiszen a szolgáltatónak joga, és kötelessége kitölteni az általa elnyert sávot, amennyiben ezt nem teszi szerződést szeghet. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője emlékeztetett: a korábbi szabályozással ellentétben ez immár csak lehetőség az NMHH kezében, nem kötelező minden "felszabadult" frekvenciát betölteni, ám ha új pályázatra kerül sor, vélhetően a kormánypárti médiaguruk tehetik rá a kezüket a budapesti sávra: "ahogyan Andy Vajna is megkaphatta a fél országot lefedő hálózatot". A médiajogász úgy látja, politikai, gazdasági szál is lehet a megszűnés mögött: "egy közösségi rádiónak, amilyen a Rádió Q is volt igen nehéz az anyagi túlélés a mai Magyarország kusza rádiós világában, hiszen például a vállalatok java racionalitás helyett politikai nyomásra hirdetnek az orgánumokban".

Kapcsolódó

Leáll a Rádió Q