Oltás nélkül ne vigyen Romániába csecsemőt

Ha valaki 15 hónaposnál fiatalabb csecsemővel indul útnak Romániába, föltétlenül keresse fel a gyermekorvost és kérjen kanyaró elleni oltást. A vakcina térítésmentes.

Aki kapott oltást, azt nem veszélyezteti a járvány – mondta a Népszavának Ócsai Lajos járványügyi szakértő. A hazai oltási rendnek része a kanyaró elleni oltás, a gyerekeket először 15 hónapos korukban oltják, majd 11 éves korban ismétlik. Hozzátette: bajba csak olyan gyermek kerülhet, akinek a szülei valamilyen módon megakadályozták az immunizálást.

A csecsemőket nyolc hónapos korukig védi az anyaméhben megszerzett immunitásuk, ám ekkor még azért nem oltják őket, mert a vakcina 15 hónapos korban váltja ki a legjobb immunválaszt a szervezetben. Nyolc és 15 hónapos koruk között pedig a lakosság átoltottsága védi őket. Ha valaki – utazás miatt -, rákényszerül, akkor nyolc és 15 hónapos kora között be kell adatnia babájának a kanyaró elleni vakcinát, amit viszont az oltási naptár szerint esedékes 15 hónapos korában meg kell ismételni, hogy elérje az optimális hatást.

A hétvégén arról számolt be a Digi24 hírtelevízió, hogy már 16 halálos áldozata van Romániában annak a kanyarójárványnak, amely elsősorban az ország nyugati, délnyugati megyéiben terjed. A múlt év eleje óta több mint 3100 kanyarós megbetegedés történt Romániában, öt évvel ezelőtt is volt egy hasonló járvány. A 2016-os járvány kezdete óta tizenhatan már meghaltak a betegség szövődményei miatt. A legtöbb megbetegedést a Bánságban észlelték, de Erdély belső megyéiben is sok a beteg. Alexandru Rafila járványügyi szakértő a hírtelevíziónak elmondta, soron kívül kezdték oltani az egy évnél kisebb gyermekeket kanyaró ellen, hogy megállítsák a járvány terjedését. Hozzátette, az áldozatok többsége ebből a korosztályból került ki.

Ha valaki nincs beoltva, és kanyarós személlyel egy légtérben tartózkodik, szinte biztosan megkapja a betegséget. A vírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de nem csupán a beteg közvetlen környezetében lévők, hanem a kissé távolabb tartózkodó fogékonyak (nem oltottak) is megfertőződhetnek. A szövődmények - agyvelőgyulladás, egyéb, ritkán megjelenő idegrendszeri kórképek - egy részét maga a kanyaróvírus okozza. A fertőzés következtében kialakuló bakteriális felülfertőződés miatt kialakulhat gége-, légcső-, tüdőgyulladás, hörghurut, valamint középfül-, melléküreg-gyulladás, gyomor-bélhurut, szájgyulladás, kötőhártya-gyulladás, szívizomgyulladás. A komplikációkkal járó esetek közül az idegrendszert érintő szövődmények egy része maradandó károsodással gyógyulhat.

Átlagosan 500 kanyarós betegből egy meghal.

Ócsai Lajos szerint a romániai járványokért egyértelműen az oltásellenes kampányok okolhatók. A pravoszláv egyház is védelmébe vette az oltás ellen fellépőket.