Puerto Rico álma az 51. csillag

Puerto Rico újra arról álmodik, hogy 51. tagállamként belépjen az Egyesült Államokba. A 3,6 millió lakosú karibi sziget már ötödször rugaszkodik neki, hogy népszavazás révén megváltoztassa státuszát. San Juanban csütörtökön ünneplik, hogy száz éve kapták meg az amerikai állampolgárságot.

A tavaly novemberi választáson győztes új kormányzó, Ricardo Roselló február elején bejelentette, újabb, nem kötelező erejű népszavazást írnak ki a sziget státuszának rendezésére. A választókat június 11-én kérdezik meg arról, szeretnék-e, ha Puerto Rico szövetségi államként formálisan is csatlakozna az Egyesült Államokhoz, vagy a függetlenséget, netán a jelenlegi státusz fenntartását választják? Ha a többség nemet mondana a csatlakozásra, akkor októberben egy újabb referendumon már arról szavaznának, Puerto Rico váljon-e függetlenné, vagy maradjon fenn a jelenlegi állapot, vagyis az önkéntes társult státusz.

A tervezett népszavazás nem előzmények nélküli: a legutóbbi, 2012. november 6-i referendumon két kérdést tettek fel. A választásra jogosultak 54 százaléka akkor elutasította a mostani jogviszony fenntartását. A második kérdés a jövendő államformáról szólt: a voksolók 61 százaléka a tagállami státusz, 33 százaléka a társult államiság mellett foglalt állást, s alig 5,5 százaléka akarta, hogy Puerto Rico váljon függetlenné. Mivel azonban félmillió üres szavazólapot adtak le, a referendum végeredményét máig vitatják. Az Obama-kormányzat 2,5 millió dollárt különített el egy újabb népszavazás megrendezésére, ezt a voksolást rendezik meg júniusban. Mindenesetre tény, hogy bármi legyen is a referendum eredménye, Puerto Ricóból csak akkor lehet az 51. tagállam, ha azt a washingtoni kongresszus is úgy akarja.

A sziget neves íróját idézte a minap az El País spanyol napilap, Héctor Feliciano azt írta, hogy országa története az egyoldalú, viszonzatlan szerelem tipikus esete. Puerto Rico abban a hitben él, hogy van egy menyasszonya Washingtonban, csakhogy a menyasszony mit sem tud arról, hogy vár rá egy vőlegény Puerto Ricóban.

Aníbal Acevedo Vilá egykori kormányzó (2005-2009) szerint „ostobaság” arra várakozni, hogy Puerto Ricót felveszik a szövetségi államok közé. „Az Egyesült Államok nem akar bennünket, rengeteg az előítélet velünk szemben” – vélekedett Puerto Rico korábbi első embere. Szerinte ráadásul a belépés nem is szükséges, hisz az önmagában nem oldaná meg a sziget bajait.

Gazdasági gondok pedig akadnak bőven, több mint egy évtizede válságos a helyzet. Puerto Rico bruttó nemzeti terméke tavaly 104 milliárd dollár volt, az államadósság pedig majdnem elérte a 70 milliárdot. Tíz év alatt félmillióan kivándoroltak, főként a fiatalok, állampolgárként szabadon letelepedhetnek az Egyesült Államokban. A munkanélküliség tavaly 12,1 százalékot tett ki, a lakosság 46,2 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. A nyugdíjrendszer az összeomlás szélén áll, 2018-ra már nem biztos, hogy ki tudják fizetni az idősek járandóságait. Ám Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász szerint Puerto Rico helyzetét mégsem lehet mondjuk Görögországéhoz hasonlítani, mivel a társult státusz révén mindig számíthat valamiféle mentőövre.

A washingtoni kongresszus tavaly júniusi hatállyal, amikor államcsőd fenyegetett, valóban életbe léptetett egy Puerto Ricó-i felügyeleti, irányítási, gazdasági stabilitási törvényt. A Promesa-terv segítséget igyekezett nyújtani az adósság átütemezéséhez, a javasolt megszorító lépések ellen azonban nagy volt a tiltakozás. Az egyik vitatott intézkedés az volt, hogy a 25 év alatti fiatalok minimálbérét 7,25 dollárról 4,25 dollárra csökkentették. A Promesa kidolgozói nem hagytak kétséget afelől, hogy a tartós áldozatvállalásra lesz szükség, 2020-ig nem is látnak reményt a visszaesés megállítására. Ha Puerto Rico megszerezné az 51. csillagot, tagállamként további 10 milliárdos szövetségi támogatást, s egyéb jogosítványokat kapnának.

A január 2-án beiktatott Roselló néhány nap elteltével már New Yorkban tárgyalt Donald Trump embereivel, s igyekezett kitapogatni, hogyan viszonyul az új amerikai elnök a társult terület problémáihoz. A Republikánus Párt 2016-os választási programja tartalmazta ugyan Puerto Rico felvételének támogatását, de Trump szándékai e téren is kifürkészhetetlenek.

Kiárusított rumkoncessziók

Puerto Rico súlyos pénzszűkébe került, ezért mindent megtesz, hogy a híres rumgyártó cégeket a szigeten tartsa. Az ágazat olyannyira fontos, hogy külön rumügyi minisztérium is van San Juanban. Nyomozó újságírók tanulmánya derítette fel, hogy mióta a Virgin-szigetek 2007-ben hatalmas kedvezményekkel átcsábította az egyik legjobb márka, a Captain Morgan gyártóját Puerto Ricóról, a helyi vezetés az ottmaradt cégeket elképesztő kedvezményekkel marasztalja, 10-ről 40 százalékra emelték adóvisszatérítésüket.

Csakhogy így 2011 óta 434 millió dollárt veszítettek a kieső bevételek miatt. Miközben a rumcégek 11 százalékkal növelték termelésüket, 18 százalékkal kevesebb adót fizetnek. A legnagyobb kedvezményezett a Bacardi, a világ vezető rumtermelője. Az új kormányzó, Ricardo Roselló e kedvezmények felülvizsgálatát is kilátásba helyezte.

Történelmi mérföldkövek

Puerto Rico 1898 óta az Egyesült Államok külbirtoka. Csütörtökön lesz száz éve, hogy Woodrow Wilson elnök 1917. március 2-án aláírta az úgynevezett Jones-törvényt, melynek értelmében a szigeten születettek automatikusan amerikai állampolgárrá válnak. A helyi kormányzati rendszert az Egyesült Államokéhoz igazították. Washington nevezte ki a helyi kormányzót egészen 1948-ig, ám azóta közvetlenül választják. Puerto Rico alkotmánya szerint 1952 óta az Egyesült Államokhoz önként társult állam. Puerto Rico polgárai nem szavazhatnak az amerikai elnökre és alelnökre, harcolhatnak viszont az amerikai fegyveres erők soraiban.