Puskás - Drága, de legalább késik

Publikálás dátuma
2017.03.02. 06:50
A látványterveken jól mutat az új Puskás-stadion, ám korántsem biztos, hogy valóban így néz majd ki
Az eredeti tervek szerint már 2015-ben el kellett volna készülnie az új Puskás Ferenc Stadionnak, amely jelentősen többért épül, mint előzetesen ígérték. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter még a múlt héten jelentette be, hogy a beruházás bruttó 190 milliárd forintba kerül majd, noha Fürjes Balázs, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának (KKBK) vezetője korábban még arról beszélt, hogy visszafogottabb tervek készültek a stadionra, hogy tudják tartani a 100 milliárdos költségkeretet. Arra viszont semmilyen magyarázat nincs, hogy miért növekedtek ekkora mértékben a költségek az olimpiai pályázat lefújásának másnapján. Korábban hasonló növekedést tapasztalhatunk a nyári vizes vb és az olimpiai pályázat kapcsán is.

„Az új Puskás stadion egy székre jutó költsége 2,1 millió forint, ez a költség pedig európai viszonylatban átlagos" – jelentette ki a KKBK abban a közleményben, amelyből kiderült, hogy Mészáros Lőrinccel összefonódó cégek, a Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Építőipari Zrt. kapják meg a nettó 140 milliárdos, bruttó 190 milliárdos munkát. A felcsúti polgármesternek a Magyar Építő tulajdonosával, Szíjj Lászlóval több közös cége van, míg a Matolcsy György-rokon, Szemerey Szabolcs vezette ZÁÉV mindemellett 11,9 milliárd forintért megépítheti a Pallas Athéné egyetem új kecskeméti campusát is.

A stadion méretének és költségeinek növekedése már csak azért is érdekes, mert Orbán Viktor miniszterelnök 2011 novemberében azt nyilatkozta, hogy egy 45 ezres új aréna bőségesen elegendő. „A terveket visszább kellett venni, a 65 ezres stadion költsége 100 milliárd felett lett volna. Nem tudtunk annyi pénzt áldozni egy olyan stadionra, amit talán sokan szerettek volna, de szerintem a magyar futball állapotában 10-15 évig egy 45 ezres stadion bőségesen elegendő lesz, aztán majd meglátjuk, hova repít bennünket a siker” – mondta öt évvel ezelőtt.

A KKBK közleményében öt nem régiben épült, nagyságrendileg azonos méretű európai stadionnal hasonlítgatja a Puskást. Mint írják: Baku, Marseille, München, London, Varsó nettó egy székre jutó költsége átlagosan 1,24-3,1 millió forint között változik, azaz a nemzetközi összehasonlítás alapján az új Puskás Stadion reális piaci keretek között épül fel, az építés költsége európai viszonylatban átlagosnak tekinthető - olvasható a dokumentumban.

Az összehasonlítást érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis a londoni Wembley Európában a legdrágábban felépített stadion, amelynél jelentősen megnövekedtek a költségek. Bakuban pedig a helyi diktátor nagyzási hóbortjába belefért a nemzeti stadion felépítése. A müncheni Allianz Aréna viszont már olcsóbb volt, mint a Puskás, ráadásul az építtető cég elnökét vesztegetésen is kapták. A tavalyi Eb-re teljesen átépített, szintén 67 ezres marsellie-i Velodrom is olcsóbb volt.

A KPMG Magyarország egyik vezető könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társasága, 2011-es kutatásából az derült ki, hogy a Real Madridéhoz és a Barcelonáéhoz hasonló hatalmas stadionok építésének ideje lejárt, inkább kisebb méretű, de üzletileg jól hasznosítható stadionok építésére van szükség.

Kozma Miklós, a KPMG sporttanácsadási szolgáltatások csoportjának korábbi menedzsere hangsúlyozta, hogy a stadionok kapacitását nem egy csúcseseményre, hanem az átlagos nézőszámhoz célszerű közelíteni.

Az akkori tanulmány szerint a stadionok nyereséges működéséhez elengedhetetlen az arénák kihasználtságának javítása. Míg Magyarországon az átlagos kihasználtsági ráta 30%, Németországban ugyanez az adat 80%, de Norvégiában (67%), Ausztriában (63%), vagy akár Csehországban (46%) és Lengyelországban (46%) is magasabb a magyar átlagnál. S mint tudjuk, a nézőszámok az elmúlt években nem emelkedtek, a magyarfutball.hu adatai szerint az őszi idényben 2564 fő volt az NB I-es találkozók átlagnézőszáma, miközben a magyar szövetség 2011-ben elfogadott és 2021-ig érvényes hosszú távú futballstratégiája erre a bajnoki szezonra átlagosan hatezer nézővel számol.

A KKBK közleményéből az is kiderült, hogy a Puskás-stadion várhatóan 2019 végére készül el. A határidőt már csak azért fontos lenne betartani, mert a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot 13 ország egy-egy stadionjában rendezik. Az új Puskás Ferenc Stadion egyike lesz ezeknek, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont.

USA: 90 százalék a minimum
Az Egyesült Államokban a nagy profi sportágakban – amerikaifutball, jégkorong, kosárlabda – 90 százalékos kihasználtság az elvárás. Amelyik csapat nem hozza ezt a szintet a hazai mérkőzésein, attól elveszik franchise jogát és a klubot másik városba költöztetik. A folyamatosan magas jegyárbevétel garantálja a hirdetők állandó jelenlétét, és a drágán értékesített felületek nyújtanak stabil gazdasági hátteret a klubok működéséhez.

Szerző

Enyhítenék a kéményszabályokat

A közös gyűjtőkéményre kötött gázkazán önhatalmú cseréje nem csak jogszabálysértő, de anyagi kárt is okoz - hangúlyozta Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete (MGVE) elnöke tegnapi konferenciájukon. A jelenlegi szabályok szerint, ha egy ilyen kéményre kötött készülék javíthatatlan, az csak az ugyanoda csatlakozó többi, régebbi berendezés cseréjével váltható le - közölte. 

A szakértők szerint a probléma az ország lakosságának társasházban lakó ötödét érinti. Bálint Attila, az Első Magyar Kéményszövetség (Emkész) elnöke jelenleg országszerte 90 ezer műszakilag problémás kéményt tart csereérettnek. Kérdésünkre Hrobár Balázs, az Emkész elnökségi tagja a gázkészülékcsere és kéményátalakítás átlagos lakásonkénti költségét 6-800 ezer forintra tette. Az állam ehhez uniós forrású kamatmentes kölcsönnel járul hozzá - hangsúlyozta Milassin Levente, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szóvivője. A már meghirdetett, alapvetően energiahatékonysági felújítási lehetőségek előreláthatólag április 24-től érhetőek el az MFB-pontokon. Megemlítette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezte Otthon Melege Programot is, amely hasonló célra vissza nem térítendő támogatást ígér, de ennek pontos feltételei még nem ismertek.

Versits Tamás mindemellett számos költségcsökkentő lehetőséget lát. Ha valaki cserélné a berendezését, érdemes a tervet megosztani a közös képviselővel, aki első körben megrendelhet egy néhány tízezer forintos állapotfelmérést. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy senki ne álljon neki szaktanács nélkül az átalakításhoz, amiben akár az MGVE is segít. Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint hasonló célra szerveződhet a nemzeti energetikusi hálózat. Illés Zoltán, a Gáziparosok Országos Egyesületének elnöke hozzátette: az – uniósnál jóval szigorúbb – rendelet felülvizsgálatát kezdeményezték annak érdekében, hogy ilyen esetben beszerelhetőek legyenek a zárt égésterű, de nem kondenzációs kazánok is. A túl szigorú szabályokat a jelentős költségek és a lakók közötti hiányos kommunikáció miatt is bírálta Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke.

Annak kapcsán, hogy ha a felek nem együttműködőek, Versits Tamás jogi utat javasol. Bár a zárt rendszerű kémények esetében az életveszély kizárt, a szakszerűtlen átalakítás szinte bizonyosan kárt okoz a többiek berendezésében - véli.

Szalai Gabriella hangsúlyozta: miközben lakásaink rendkívül energiapazarlóak, közel egymillióan korszerűsítenék lakásukat, ha lenne miből. A szigetelésen túl felhívta a figyelmet a fűtéskorszerűsítés jelentőségére is. Ezt az MGVE-elnök azzal egészítette ki, hogy a fűtési rendszer felülvizsgálata nélküli, kizárólagos szigetelés akár még növelheti is a rezsit.

Azt, hogy a kéménykorszerűsítés kiváltására megoldható-e a füstgáz homlokzati kivezetése, Hrobár Balázs kérdésünkre szinte esélytelennek vélte. Fazakas Miklós, az MGVE elnökségi tagja ez ügyben is a hazai szabályozás adott feltételektől függő enyhítése mellett szállt síkra.

Szerző

Az ígért 5 százalék fele a növekedési potenciál

A magyar GDP 2017-ben akár 3,7 százalékkal gyarapodhat, ha a nemzetközi környezet a tavalyihoz hasonlóan alakul, azaz nem lesz jelentős lassulás Európában vagy éppen Kínában - erről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője szerint jövőre szintén 3 százalék feletti növekedésre lehet számítani. Orbán Viktornak a gazdasági évnyitón elhangzott prognózisát azonban cáfolta a szakember. 

A kormányfő azt mondta, hogy a jelenlegi uniós gazdasági ciklus lezárása után, 2020-ban a Magyarország akár évi 5 százalékkal is bővülhet. A szakember érvelése szerint hazánk növekedési potenciálja 2-2,5 százalékos, ennyi normál körülmények között mindig "benne van a gazdaságban." A miniszterelnök nem számol azzal - hangsúlyozta a Népszava érdeklődésére Németh Dávid -, hogy a lakosság fogyasztása, amely most a gazdaság egyik motorja a jövő esztendőtől ismét veszít a lendületéből. Nem támasztja alá Orbán Viktor jóslatát az sem, hogy tavaly a beruházások - éves összevetésben - 20 százalékkal estek vissza. A mostani gyenge beruházási eredményre számítani lehetett, hiszen a korábbi uniós forrásokból finanszírozott beruházások nagy része 2015-ben befejeződött, az új fejlesztések pedig tavaly még nem indultak el. 2017-ben azonban a beruházások mintegy 10 százalékos növekedésével lehet számolni: ezt elsősorban az uniós forrásokon alapuló beruházások, az alacsony tavalyi bázis, az építőipari fejlesztések, és az alacsony kamatkörnyezet is segítik.

Orbán Viktornak a keddi gazdasági évnyitón elmondott szavai felkeltették a külföldi média érdeklődését is. A nemzetközi sajtó azt idézi a magyar miniszterelnöktől, hogy az elmúlt időszak fejleményei bebizonyították: a túl nagy keveredés bajjal jár, valamint azt is, hogy a magyar társadalom etnikai karakterének megváltoztatása értéktelenebbé tenné, sőt káoszba taszítaná az országot. Ezt a kijelentést szembeállítják azzal, hogy a magyar gazdaság jelenleg munkaerőhiánnyal küzd, illetve azzal, hogy - hasonlóan sok más európai országhoz - társadalma vegyes etnikai hátterű. Furcsállták, hogy a rendkívül alacsony munkanélküliség és munkaerőhiány ellenére Orbán Viktor ellenzi az úgynevezett vendégmunkásprogramokat.

A miniszterelnök irányításával tudatosan és módszeresen teremtett a kormány dolgozói szegénységet, és most hirtelen úgy tesznek, mintha valami külső ellenségtől kellene megvédeni az „olcsó” magyar munkavállalókat – így reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség Orbán Viktor tegnapi kamarai felszólalására. A MASZSZ szerint határozottan és tényekkel tudják cáfolni azt a kijelentést, miszerint az iparkamara kezdeményezte először a bérmegállapodást.

Szerző