Ravasz - A kormányközeli kaszinókban újjáéledt a nyerőgép piac

Az immár kormányközelivé vált kaszinókban mára lényegében újjáéledt a nyerőgép piac. A félkarú rablók száma alig marad el attól, mint amennyi a piac teljes legyalulása előtti hónapokban üzemelt az országban.

Igencsak magyarázatra szoruló helyzet állt elő a honi szerencsejáték-piacon. A korábban bűnösnek nyilvánított nyerőgépek állománya mára csaknem akkorára duzzadt, mint amikor az Orbán-kormány öt évvel ezelőtt egyik pillanatról a másikra lényegében felszámolta a szektort. (Egészen pontosan úgy döntöttek a felkarú rablók működtetése csak a kaszinókban lehetséges.) A nyerőautomaták számának növekedése Lázár János - akkor még államtitkár - emblematikussá vált kijelentésének tükrében különösen arcpirító. Az emlékezetes, 2012 októberi, rendkívüli kormányülést követően az államtitkár úgy fogalmazott „ennek a kormánynak az a meggyőződése, a hite, hogy a szerencsejáték önmagában káros. A mi politikai meggyőződésünkkel, a mi politikai családunk krédójával ellentétes önmagában a szerencsejáték”. A jogszabálymódosítások után a még meglévő gépek végleg eltűntek, csak azon néhány száz automata maradt, amely akkor már a kaszinókban állt.

A kaszinók nyilvántartásából viszont kiderül, hogy jelenleg a nyerőgépek száma már meghaladja az 1700-at. Ez a szám pedig alig marad el attól, amennyi automata 2012 őszén még működésben volt. A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) akkori kommunikációja szerint kevesebb mint 2000 automata volt üzemben. Nehezen lehet máshogy értelmezni Lázár János 2012-es szavait: még ez is sok. A 2000 gépig vezető út is roppant kacifántos volt, hiszen korábban mintegy 22000 nyerőgépek volt az országban, egészen addig, amíg a kormánypárt a gépek üzemeltetőivel szembeni boszorkányüldözést el nem kezdte. Mint emlékezetes a Fidesz 2011-ben - még a teljes betiltást megelőző időszakban - egyik hónapról a másikra ötszörösére, gépenként havi 500 ezer forintra emelte a játékadót. Ezt a tehernövekedést kizárólag a legnagyobb forgalommal rendelkező helyeken lehetett kitermelni – mutat rá Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) elnöke. Az adóemelésnek drasztikus következményei lettek. Az MSZSZ-hez tartozó vállalkozások akkori beszámolója szerint az adóemelés utáni egy évben zuhant 2000 alá a gépállomány.

A történethez szorosan kapcsolódik, hogy a 2012. évi háromról az Orbán-kormány mára kilencre duzzasztotta a Magyarországon működő kaszinók számát. Ezek pedig a kabinethez erősen köthető emberek érdekeltségiben vannak.

A kormány filmügyi biztosának, Andy Vajnának öt fővárosi terme van, míg a debreceni futballklubhoz köthető Szima Gábornak az ország keleti felében kettő. Az elmúlt hónapokban viszont az évekig a Casino Austria és a Szerencsejáték Zrt. kezében lévő soproni kaszinó is gazdát cserélt. A folyamat végén feltűnt Garancsi István, a Videoton csapatáról elhíresült, s Orbán Viktorhoz közel álló üzletember. Jelenleg a termet a CAI Hungary Kft. működteti, aminek a tulajdonosa a Casino Sopron Kft., ezt pedig a Pannon-Partner Kft. birtokolja. Utóbbi cégnek egyik tulajdonosa a Casinos Austria International GmbH., míg a másik a Garancsi érdekeltségében lévő Futball Invest 2007 Zrt.

A tavaly ősszel nyílt győri terem pedig Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez köthető emberekhez sorolható. A termet üzemeltető Casino Win tulajdonosa, a Treff-Klub Kft. Mindkét vállalkozás ügyvezetője pedig az a Kruppa Zsolt, akivel Seszták Miklós Kisvárdán sokáig egy utcában lakott, azóta viszont több céges szálon is kötődtek egymáshoz. E szerint a ma működő összes gép kormányközeli vállalkozáshoz, emberhez került.

Ezen felül a gépenkénti 500 ezer forintos adóteher sem él már. Az adózás a játékkaszinók forgalmától függ, amelybe a automatákat is beleszámolják. A termek játékadója pedig az adóév első napjától számított tiszta játékbevétel 30 százaléka, abban az esetben, ha a forgalom éves szinten 10 milliárd forint alatti. (Jelenleg minden kaszinó ide tartozik.) Igen ám, de a játékadó – bizonyos forgalmi adatok teljesülése esetén – levonható a koncessziós díjból. Vagyis a gépek működtetői számára ideális estben a 30 százaléknál is jóval kevesebb játékadót kell befizetni. Ebben a felállásban pedig még inkább magyarázatra szorulnának Lázár János szavai.