Előfizetés

Orbán: a V4-ek nyilatkozatot fogadtak el az EU jövőjéről

Publikálás dátuma
2017.03.02. 13:42
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Bohuslav Sobotka cseh, Orbán Viktor magyar, Beata Szydlo lengyel és Robert F
Nyilatkozatot fogadtak el az EU jövőjéről a visegrádi országok (V4) kormányfői az EU jövőjéről csütörtöki varsói csúcstalálkozójukon - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a megbeszélést követő sajtóértekezleten. Az MTI tudósításában megjegyezte, hogy az említett dokumentumot "Magyarország teljes egészében és lelkesen támogatja". A csúcson a nemzetközi nagyvállalatok által forgalmazott élelmiszereknek egyes régi és új uniós tagországokban tapasztalható eltérő minőségéről is tárgyaltak, majd az élelmiszerbotránnyal foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntöttek.

A lengyel, a szlovák és a cseh miniszterelnökkel folytatott egyeztetés után Orbán Viktor kiemelte: épp ideje volt, hogy a visegrádi csoport elfogadjon egy ilyen dokumentumot. Úgy vélte, egy új világrend kialakulásának korszakában élünk, amikor mindenkinek az a dolga, hogy meghatározza a maga helyét. Európának is így kell tennie, és ehhez kíván hozzájárulni az a dokumentum, amelyet most elfogadtak - mutatott rá a miniszterelnök.

Kettős mérce az EU-ban?

Orbán Viktor szerint az élelmiszerek minősége ügyében kettős mérce érvényesül az Európai Unió piacán. A miniszterelnök a sajtótájékoztatón elmondta: ebből a szempontból másodrendűeknek minősülnek Közép-Európa állampolgárai. Emlékeztetett: az ügyet már korábban szóvá tették, de azt az Európai Bizottság nem kezelte. A V4 kezdeményező szerepet akar játszani abban, hogy olyan szabályozást alakíthassanak ki, amely megakadályozza a kettős mércét ezen a területen - jelentette ki Orbán Viktor.

Európában vita folyik a kontinentális Európa jövőjéről, és e tekintetben két feladat áll előttünk. Célokat kell kitűzni magunk elé és el kell dönteni, hogyan szervezzük meg a közös életünket az unión belül - válaszolt egy kérdésre Orbán, majd hangsúlyozta: az utóbbit illetően az egyensúlyt a nemzetállamok és az uniós intézmények között nem szabad megbontani, bár ilyen veszélyek fenyegetnek, az elmúlt években is volt folyamatos, "lopakodó hatáskörelvonás" a nemzetállamoktól, de ez rossz gyakorlat, meg kell állítani. Az olyan fontos kérdésekről, mint az energiaárszabályozás, a menekültkérdés szabályozása, az önálló adórendszer, valamint a munkahelyteremtő politika eszközei nem mondhatunk le - vélekedett. A kormányfő kijelentette, hogy az unióban mindig is voltak belső viták, ezután is lesznek, de a nemzeti érdekek mellett ki kell állni. Magyarország eddig ezt tette és ezután is ezt teszi, és ebben a megértő társakra talált a V4-ben - tette hozzá.

Fico brüsszeli fellépést szorgalmaz

A kettős élelmiszer-minőség gyakorlata egyértelmű csalás, és ha az Európai Unió nem tesz a helyzet megváltoztatásáért, Szlovákia az európai polgári kezdeményezés eszközéhez folyamodik az ügyben - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a csúcs után.  A kettős élelmiszer-minőség gyakorlatát Fico elfogadhatatlannak, egyértelmű csalásnak és veszélyes politikai üzenetnek minősítette. Egyúttal felszólította az Európai Parlamentet, hogy vizsgálja meg az ügyet, majd leszögezte, hogy ha a témával kapcsolatban az uniós szervek nem tanúsítanak tisztességes hozzáállást, nem zárja ki, hogy az ügyben Szlovákia az európai polgári kezdeményezés eszközéhez nyúl.

Szydlo: meg kell őrizni az EU egységét

Orbán Viktor Beata Szydlóval

Orbán Viktor Beata Szydlóval

Az Európai Unió egységének megőrzését kulcsfontosságúnak nevezik a visegrádi országcsoport (V4) kormányfői abban a közös nyilatkozatban, amelyet csütörtökön Varsóban fogadtak el - közölte Beata Szydlo lengyel kormányfő. A határozatot a március végi római EU-csúcsértekezleten terjesztik elő - mondta Beata Szydlo. Minden együttműködési modellnek feltételeznie kell az egységes piac, a schengeni övezet integritását - ismertette a dokumentumot a lengyel kormányfő. "Nem egyezünk bele az EU-n belüli megosztásokba, mivel ez egyenes utas jelent a szétváláshoz" - szögezte le. A kormányfők egyetértettek abban, hogy szembe kell szegülni a munkaerőpiacon, különösen a közlekedési alkalmazottakkal szemben érvényesített protekcionizmussal - hangsúlyozta.

Élelmiszerbotrány - Munkacsoportot hoznak létre

Szydlo arról is beszélt, hogy Lengyelország támogatja a tisztességtelen piaci gyakorlat kiküszöbölésére irányuló összes lépést. A lengyel élelmiszer minősége magas szintű marad, ezt az Európai Bizottság lengyelországi vizsgálata is bizonyította - hangsúlyozta, rámutatva, hogy a lengyel élelmiszereket a többi uniós tagállamban is szívesen veszik. Varsó mindazonáltal észreveszi az uniós tagállamokban jelentkező minőségi problémákat - folytatta, bejelentve, hogy V4-ek ezért létrehoznak egy ezzel foglalkozó munkacsoportot, s a problémát jövő hétfőn a földművelésügyi miniszterek is megtárgyalják.

Sobotka: az uniónak jobban meg kell szolgálnia a tagállamok érdekeit

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök rendkívül fontosnak minősítette, hogy a négy visegrádi (V4) ország meg tudott egyezni egy Európa jövőjét érintő közös nyilatkozatban. "Folytatni kell az európai együttműködést. Elvárjuk, hogy az EU-ban olyan változások történjenek, amelyek következtében a szervezet jobban fogja szolgálni az egyes tagállamok, valamint az uniós állampolgárok érdekeit is" - jelentette ki Bohuslav Sobotka, aki szerint meg kell oldali az élelmiszerek egységes minőségének a kérdését is, mert Csehország számára elfogadhatatlan, hogy a nemzetközi cégek ugyanazokat az élelmiszereket más minőségben forgalmazzák Nyugaton, illetve Keleten.

Orbán és az EU összekülönbözéséről ír a Wall Street Journal

Mások mellett Magyarország és Lengyelország közelmúltbeli példája is bizonyítja, hogy a nacionalista politika nem feltétlenül veti vissza a gazdaság teljesítményét, legalábbis rövid távon - fejtegette csütörtökön a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap európai kiadásában.

Az üzleti újságban emlékeztettek rá, hogy Magyarországon 2010 óta átlagosan évi 1,6 százalékos volt a gazdasági bővülés, ami meghaladja az uniós átlagot, a 4,5 százalékos munkanélküliségi ráta pedig a harmadik legalacsonyabb a tagállamok között. A cikk szerint ez részben azzal magyarázható, hogy Magyarország nem vezette be az eurót, a forint leértékelődése pedig ösztönző hatással van az exportra.

A nacionalista politikát folytató budapesti kormány különadókat vetett ki a jelentős részben külföldi kézben lévő banki és kiskereskedelmi szektorra, valamint a lakossági közüzemi költségek csökkentésére kötelezte a közműszolgáltatókat - írta a WSJ.

A cikkben kitértek rá, hogy az "illiberális demokrácia bajnokának számító" Orbán Viktor kormányfő 2010 óta többször is összekülönbözött az Európai Unióval a központi bank és a bíráskodás függetlenségének kérdése kapcsán.

Mint írták, Orbán a bírálói szerint aláássa a demokráciát, illetve a bíróságok és a sajtó függetlenségét, de "sajnos ami árt a demokráciának, az nem feltétlenül árt a gazdasági növekedésnek is". A cikkben ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök megválasztása és a Brexit kapcsán kiemelték, a szabadkereskedelmet, a bevándorlást és a külföldi befektetéseket ellenző nacionalista politikák hosszú távon negatív hatással vannak a növekedésre.

Orbán és az EU összekülönbözéséről ír a Wall Street Journal

Mások mellett Magyarország és Lengyelország közelmúltbeli példája is bizonyítja, hogy a nacionalista politika nem feltétlenül veti vissza a gazdaság teljesítményét, legalábbis rövid távon - fejtegette csütörtökön a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap európai kiadásában.

Az üzleti újságban emlékeztettek rá, hogy Magyarországon 2010 óta átlagosan évi 1,6 százalékos volt a gazdasági bővülés, ami meghaladja az uniós átlagot, a 4,5 százalékos munkanélküliségi ráta pedig a harmadik legalacsonyabb a tagállamok között. A cikk szerint ez részben azzal magyarázható, hogy Magyarország nem vezette be az eurót, a forint leértékelődése pedig ösztönző hatással van az exportra.

A nacionalista politikát folytató budapesti kormány különadókat vetett ki a jelentős részben külföldi kézben lévő banki és kiskereskedelmi szektorra, valamint a lakossági közüzemi költségek csökkentésére kötelezte a közműszolgáltatókat - írta a WSJ.

A cikkben kitértek rá, hogy az "illiberális demokrácia bajnokának számító" Orbán Viktor kormányfő 2010 óta többször is összekülönbözött az Európai Unióval a központi bank és a bíráskodás függetlenségének kérdése kapcsán.

Mint írták, Orbán a bírálói szerint aláássa a demokráciát, illetve a bíróságok és a sajtó függetlenségét, de "sajnos ami árt a demokráciának, az nem feltétlenül árt a gazdasági növekedésnek is". A cikkben ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök megválasztása és a Brexit kapcsán kiemelték, a szabadkereskedelmet, a bevándorlást és a külföldi befektetéseket ellenző nacionalista politikák hosszú távon negatív hatással vannak a növekedésre.