A csütörtökön tartott előrehozott voksoláson 64,8 százalékos volt a részvétel, az 1998-as nagypénteki megállapodás óta a legmagasabb, 10 százalékkal magasabb a tavaly májusi voksolásnál. Az előrehozott választást a Sinn Fein kényszerítette ki, lemondatva a koalíciós kormánykorrupció gyanújába került vezetőjét, Arlene Foster első minisztert.
Az északír hatalommegosztási megállapodás értelmében az unionistáknak és az ír nacionalistáknak közösen kell kormányozniuk, három hete van arra, hogy megállapodjanak. Ellenkező esetben az észak-írországi önálló hatalmi jogosítványok, amelyeket 2007 óta élveznek, visszaszállnak a brit kormányra. Theresa Villiers, a brit kormány északír ügyekben illetékes volt minisztere szerint azonban London, ha szükséges, több időt is tud adni az északír pártoknak a kormányalakításra.
A Nagy-Britanniához tartozást szorgalmazó unionista pártoknak 1921 óta első alkalommal nincs abszolút többségük, összesen 40 mandátumot birtokolnak, míg az ír nacionalista erők 39-et. A független tömörüléseknek 11 képviselői helyük van a 90 tagú Stormontban. A választók pozitívan fogadták a 40 éves Michelle O’Neillt, az észak-írországi Sinn Fein új vezetőjét, a Sinn Fein élén végrehajtott generációváltás is hozzájárult ahhoz, hogy magas volt a részvétel. Az Ulsteri Unionista Párt olyan rosszul szerepelt, hogy vezetője, Mike Nesbitt közölte, lemond posztjáról.
Theresa May brit kormányfőnek a Brexit-viták közepette nem jönne túl jól, ha Észak-Írországgal is gondok lennének. May pénteken a skót konzervatívok kongresszusán szólalt fel Glasgow-ban, s a Brexit miatt újabb függetlenségi népszavazást szorgalmazó skót első miniszternek, Nicola Sturgeonnak is címezte szavait. A brit kormányfő hangsúlyozta, London nem megy bele a skót helyi kormányzat jogainak további szélesítésébe, mondván: „Nem engedhetjük meg az Egyesült Királyság szétesését”. Sturgeon azt követeli, hogy Skóciának a Brexitet követően is legyen hozzáférése az EU belső piacához, ellenkező esetben kiírják az újabb referendumot az elszakadásról.
