Az életmód nagyobb hatással van a bélrák kockázatára, mint a genetika

Publikálás dátuma
2017.03.07. 17:47
Illusztráció/Thinkstock
Spanyol onkológusok kimutatták, hogy az életmód nagyobb hatással van a kolorektális daganat (vastag- és végbélrák) kialakulásának kockázatára, mint a genetika.

Az IDIBELL kutatóintézet Víctor Moreno vezette bélrákkutató csoportja spanyol adatok alapján kidolgozta a kolorektális rák kialakulásának kockázati modelljét.

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban 10 106 résztvevő genetikai és életmódbeli adatait használták fel. Valamennyiüket kikérdezték az összes kockázati tényezőről, mint például az étrend, a testmozgás, a testtömegindex, az alkoholfogyasztás, és a rákbetegség a családban. Rákbetegek egy 1336 fős alcsoportjában és egy 2744 fős kontrollcsoportban vérvizsgálatot végeztek, hogy megállapítsák a genetikai hajlamot a vastag- és végbélrák kialakulására.

Az összes adatot egybevetve állapították meg a szakemberek, hogy az életmód nagyobb hatással van a bélrák kialakulására, mint a genetika. Azt is kiszámolták, hogy ha az egyén változtat a kockázatos életmódon - például ha egészséges testsúlyt ér el - az kompenzálhat 4 genetikai kockázati allélt.

"Ez fontos, ha figyelembe vesszük, hogy a genetikával ellentétben az életmód módosítható, hiszen a genetikai hajlamot szüleinktől örököljük. Lényegében az általunk azonosított kockázati tényezők megegyeznek az európai rákkutatók több mint 10 éve kidolgozott javaslataival a rák kockázatának csökkentésére" - idézte Gemma Ibánezt, a tanulmány vezető szerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál.

lásd még: Országossá teszik a vastagbélszűrési programot

Szerző

Csökken a szókincs :-( - Emotikonokkal kommunikálnak

Publikálás dátuma
2017.03.05. 12:13
Thinkstock illusztráció
Több kutatás bizonyítja, hogy a tizenéves generációnak kisebb a szókincse érzelmei kifejezésére - ezt Kalamár Hajnalka pszichológus mondta az állami tévécsatornán. 

A szakember elmondta: a különböző hangulatjelek használata miatt a szóhasználat háttérbe szorult, így sokan szóban, szemtől-szemben nem tudják megfelelően kifejezni hangulatukat, érzelmeiket. A chatelés nem tud helyettesíteni egy igazi "jóízű" személyes beszélgetést.

 Ezzel együtt a szakember szerint azt sem jó kimondani, hogy a technika, az internet "szétválaszt, tönkreteszi az emberi kapcsolatokat", mert ez a technika össze is tud kötni.

Szerző

A téli depresszió folytatása a tavaszi fáradtság? - Nem kell, hogy így legyen

Publikálás dátuma
2017.03.04. 13:21
Thinkstock illusztráció
Úgy kell elképzelni, mint ha a szervezetünk, a hangulatunk, a teljesítőképességünk kicsit megragadt volna a télben. És erről is van szó, a tél folyamán csomó olyan élettani változás történik a szervezetben, aminek a visszaalakulása időt vesz igénybe. Ezért hiába tavaszodik kint, a szervezetünk még nem tud erre reagálni. A téli depresszió egyenes folytatása a tavaszi fáradtság, legalábbis így érezzük - vázolta az általánosnak mondható tüneteket az InfoRádiónak nyilatkozó szakorvos.

 Szegheő Péter belgyógyász szerint a tavaszi fáradtság leküzdésére a leghatékonyabb módszer a mozgás. Korábban a tavaszi fáradtságról azt mondták, hogy az a télen összeszedett vitamin- és nyomelemhiány következménye, mert nem eszünk elég zöldséget, gyümölcsöt. Mára azonban bebizonyosodott, hogy ez nem így van – közölte a szakorvos, hangsúlyozva, hogy ha a levertség ellenére kimegyünk a szabadba, megpróbálunk mozogni, aktívabb életet élni, akkor felgyorsíthatjuk a változást. Az átállás hossza attól is függ, milyen aktívan töltöttük a telet.

Ha valaki bezárkózott, ki sem mozdult, a tavaszi átalakulás is jobban megviseli. Ha elkezdünk mozogni, aktívabb működésre bírjuk a szervezetet, segíthetjük a változást - figyelmeztetett Szegheő Péter. 

Szerző