internet;gyerekek;kommunikáció;„az új ifjúsági nyelv";

2017-03-09 06:16:00

Diginyelv - Miről beszél ez a gyerek?

Az internet hatására nemcsak hétköznapi szokásaink, hanem nyelvi viselkedésünk is megváltozott. Az elmúlt években folyamatosan bővülő digitális szókincs alakult ki, ez lényegében ma „az új ifjúsági nyelv".

Vitathatatlan: a napi szintű internethasználat, a folyamatos online jelenlét óriási mértékben alakította át mindennapi viselkedésünket, szokásainkat (munka, szórakozás, hírfogyasztás). Az úgynevezett digitális bennszülöttek (az a korosztály, amelynek az internet, a wifi, az okostelefon a hétköznapok természetes velejárói) életét pedig már nem is átalakítja, hanem kialakítja a digitális környezet. 2011-ben vált népszerűvé egy videó, a felvételen egy egyéves kislány látható, ahogy szinte tökéletesen használ egy iPadot. Majd egy színes magazin kerül a kezébe; ugyanúgy próbál görgetni a fotók között, ahogy azt az iPadon tette, és láthatólag nem érti, miért nem mozognak a képek. „Az egyéves kislányomnak a magazin olyan, mint egy iPad, ami nem működik" - olvasható az apuka hozzászólása a videó végén.

De nemcsak a hétköznapi szokások változtak, hanem a nyelvi viselkedés is - erről szólt Veszelszki Ágnes nyelvész, újmédia kutató előadása az ELTE Harmadik Kor Egyeteme sorozatának keretében. Veszelszki szerint a ma embere „világhálóba keveredett", hétköznapjait az internet egyik fontos jellemzője, az itt-most-minden hármasa uralja. „A személyek közötti kommunikáció felgyorsult, helytől, időtől függetlenné vált. A jelen felértékelődött, a folyamatok abba az irányba hatnak, hogy minden tartalmat azonnal fogyasszunk" - mondta. De ugyanígy megváltozott az is, hogy mennyi információt tudunk elérni a neten: az infómennyiség a korábbi tapasztalatokhoz képest elképzelhetetlen mértékben és sebességgel nő.

Veszelszki szerint az információáradat egyrészt erőteljes bizonytalanságérzetet okoz, másrészt viszont azt az érzést keltheti, hogy az interneten minden információ elérhető, csak ismerni kell a keresés megfelelő módját. Míg korábban egy információnak valamilyen szótár, lexikon vagy szakkönyv segítségével néztünk utána, ma már elegendő valamelyik keresőportált használni. A kutató ugyanakkor figyelmeztet: noha a tudás forrása megváltozik, forráskritikára nagy szükség van, az új médiakompetenciákba ez is beletartozik.

A mediatizált mindennapokban számtalan kommunikációs forma jelent meg, ennek következtében nemcsak a szövegek megbízhatósága, hanem a szövegalkotási és olvasási módok is megváltoztak. Az egyik leglényegesebb változás, hogy az interneten kommunikálva jelentősen csökkent a szövegek terjedelme, sok rövidítés, sajátos íráskép alakult ki. Az úgynevezett „sms-nyelvből" alakultak ki például az olyan rövidítések, mint a „h" (hogy), az „5let" (ötlet). Ezek a mai digitális kommunikációs csatornákon is megjelennek (a Facebookot írásban például csak Fb-nek rövidítik).

Az elmúlt évek során egyre nagyobb digitális szókincs alakult ki, ami folyamatosan bővül, napról napra jelennek meg újabb szavak az interneten, amik a hétköznapi kommunikációba is beépülnek. Ilyen például az „egoszörcsöl" (interneten rákeres a saját nevére), a „megpókol" (a Facebook egyik funkciója, a „poke" vagyis „megbökés", ha valakit noszogatni akarunk, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot). De ugyanúgy bekerültek a köznapi szóhasználatba az informatikai szakszavak (e-mail, klikkel), ahogy a játékosok nyelve, az úgynevezett „gamer szókincs" is (laggol: akadozik; acsi: teljesítmény; xp: tapasztalat, thx: köszönöm).

Veszelszki Ágnes hangsúlyozta: ifjúsági nyelv a digitális technika előtt is létezett, mindezzel korábban is számolni kellett. A fiatalok nem beszélnek teljesen új nyelvet, de vannak olyan témák (mint például a számítógépes játékok), amik ha szóba kerülnek, a beszélgetésből nem biztos, hogy mindent megértenek azok, akik nem foglalkoznak ilyen játékokkal. Ennek ellenére a gyerekekkel közvetlen kapcsolatban lévő felnőtteknek is érdemes nyitottnak lenniük (persze nem kell, hogy pont úgy beszéljenek és írjanak, mint a fiatalok), de legalább ismerjék meg azokat a tartalmakat, amelyekkel a gyerekek nap mint nap az interneten találkoznak.